Laktóz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laktóz
Beta-D-Lactose.svg
Alpha-lactose-from-xtal-3D-balls.png
IUPAC-név β-D-galaktopiranozil-(1→4)-D-glükopiranóz
4-O-β-D-galaktopiranozil-D-glükopiranóz[1]
Más nevek β-D-Galp-(1→4)-D-Glcp
Kémiai azonosítók
CAS-szám 63-42-3
PubChem 6134
MeSH Lactose
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C12H22O11
Moláris tömeg 342,296 g/mol
Megjelenés színtelen, kristályos anyag[2]
Sűrűség 1,525 g/cm3[2]
Olvadáspont 223 °C[2]
Oldhatóság (vízben) Jól oldódik[2]
Veszélyek
EU osztályozás nincsenek veszélyességi szimbólumok[2]
R mondatok (nincs)[2]
S mondatok (nincs)[2]
LD50 > 10000 mg/kg (patkány, szájon át)[2]
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A laktóz avagy tejcukor galaktózból és glükózból álló diszacharid. A név a tej latin nevéből és az -óz cukor-végződésből tevődött össze. Az emlősök tejének (5-8%) cukorkomponense, tejsavóból vonják ki.

Molekulaszerkezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A molekulában egy β-D-galaktóz és egy D-glükóz molekula kapcsolódik egymáshoz β 1-4 glikozidos kötéssel. Mindkét monoszacharid piranózgyűrűs alakban található benne. A glükóz rész szabadon mutarotálhat, a mellékelt rajzon csak a β-anomer szerepel. A gyűrű felnyílása miatt a laktóz redukáló diszacharid. A laktóz a tej szárazanyag-tartalmának kb. 2-8%-át teszi ki. A laktózt a belekben található laktáz nevű enzim hidrolizálja, monoszacharidokra bontja. A tej megsavanyodását az okozza, hogy a benne található laktózt baktériumok tejsavvá alakítják. A tej alkoholosan is erjeszthető, ekkor kumisz keletkezik belőle.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szénhidrátok nevezéktana http://www.mdche.u-szeged.hu/~kovacs/szhnev/36_k.htm
  2. ^ a b c d e f g h A laktóz vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 12. (JavaScript szükséges) (németül)