Oldhatóság
Az oldhatóság fogalma alatt a telített oldatban az oldott anyag és az oldószer tömegarányát értjük. Adott oldódó komponens esetében ez függ az oldószer anyagi minőségétől, a hőmérséklettől és – főként gáz oldódása esetén – a komponens parciális nyomásától.
Ez megadja például, hogy 100 g oldószerben az adott komponensből – adott hőmérsékleten és nyomáson – maximálisan hány gramm oldható fel.
Mértékegysége: g/100g oldószer. Az oldhatóság mértékének megadására azonban valamennyi ismert koncentráció-mértékegység használható.
Néhány jól oldódó szilárd vegyület oldhatósága vízben 20 °C-on
| Vegyület | Oldhatósága (g/100g víz) |
|---|---|
| AgNO3 | 220 |
| CuSO4 | 21 |
| FeCl3 | 92 |
| KMnO4 | 6,5 |
| KNO3 | 32 |
| NH4NO3 | 192 |
| NaCl | 36 (értéke) |
| NaOH | 109 |
-
- ↑ (értéke): nátrium-klorid az oldószer tömegére 35,8%, térfogatára 35,74%.
- IUPAC szerinti szabványos értékként:
Néhány, rosszul oldódó szilárd vegyület oldhatósága vízben, 20 °C-on
(ahol L az oldhatósági szorzat, és pL= -lg(L) ).
| Vegyület | Oldhatóságai szorzata (pL) |
|---|---|
| AgCl | 9,8 |
| Ag2SO4 | 4,8 |
| BaSO4 | 9,9 |
| Bi2S3 | 97,0 |
| CaCO3 | 8,3 |
| CaSO4 | 5,9 |
| HgS | 52,4 |
| PbSO4 | 7,8 |
Néhány, jól oldódó légnemű vegyület oldhatósága vízben, 20 °C-on és 101 325 Pa nyomáson
| Vegyület | Oldhatósága (g/100g víz) |
|---|---|
| NH3 | 53 |
| CO2 | 0,17 |
| HCl | 72 |
| SO2 | 11 |
Tartalomjegyzék |
Pontosító megjegyzések [szerkesztés]
Az IUPAC Gold Book (Arany Könyv) és a Green Book (Zöld könyv) között van valamennyi értelmezési különbség. Emiatt pontosítanunk kell a telítettséggel kapcsolatos fogalmakat.
- A Gold Book a koncentráció kifejezést gyűjtőfogalomként kezeli; amelybe ezért belefér az anyagmennyiség-koncentráció éppúgy, mint a hazánkban alkalmazott mértékegység, a tömegarány.[1] A felsorolást az stb. szóval zárja le, ezért még a kg/m³, illetve a kg/L is beleérthető (angolul: mass per volume ratio). Ezzel szemben a Green Book a következő logikai sorrendet építi fel:
„sB=cB (saturated soln)”, tehát fizikai mennyiségként és mértékegységként is azonos az anyagmennyiség-koncentrációval
cB definíciója: az oldat anyagmennyisége osztva az egész oldat térfogatával („V is the volume of the mixture”)[2] - A telített oldat meghatározásának csak akkor van értelme, ha megadjuk a referenciafeltételeket. Ez csupán a névleges nyomást foglalja magába, a hőmérsékletet nem. A nyomásnak 105 Pa-nak kell lennie. A hőmérséklet lehet 0 °C, vagy 20 °C, vagy más érték is.
- Az oldhatósági határ függ a nyomástól és a hőmérséklettől. Ezt a geológiában a hidrotermális ásványok létrejötténél értelmezzük. Például a katatermális (hipotermális) ásványok létrejötténél (300-350 °C hőmérsékleten és 100 bar körüli nyomáson) akkor válik telítetté az oldat, amikor vagy a nyomás, vagy a hőmérséklet elkezd csökkenni, a telítési határ alá.
Az oldás lehet fizikai, vagy kémiai jelenség. A gázok oldódása általában nem jár kémiai átalakulással (a levegőnél nem jár, de pl. a kéndioxid oldása vízben már savat eredményez). Folyadékok, szilárd anyagok, sók oldódása disszociációval jár, illetve esetleg kémiai átalakulást eredményez (pl. nátrium-oxid oldása vízben lúgot ad eredményül).
Hagyományos okokból 0 °C alatt fagyáspont-csökkenésnek nevezzük ugyanazt a jelenséget, amely 0 °C felett az oldhatóság hőmérsékletfüggése.
Lásd még [szerkesztés]
Nátrium-klorid oldat (a telített oldat tulajdonságaival)
Hidrotermális folyamatok (angolul)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Oldhatósági szorzatok. [2007. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva].
Források [szerkesztés]
- ↑ A. D. McNaught, A. Wilkinson: solubility. old.iupac.org, 1999. (Hozzáférés: 2011. július 16.)
- ↑ IUPAC- Quantities, Units and Symbols in Physical Chemistry - third edition. media.iupac.org, 2011. (Hozzáférés: 2011. június 21.) „2.10. General chemistry” című fejezet
