Kálium-permanganát
| kálium-permanganát | |
|---|---|
| IUPAC név | kálium-manganát(VII) |
| Más nevek | kálium-permanganát kálium-manganát(VII) hipermangán |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [7722-64-7] |
| PubChem | 516875 |
| ChemSpider | 22810 |
| EINECS-szám | 231-760-3 |
| KEGG | D02053 |
| RTECS szám | SD6475000 |
| ATC kód | D08AX06,V03AB18 |
| SMILES | [K+].[O-][Mn](=O)(=O)=O |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | KMnO4 |
| Moláris tömeg | 158,034 g/mol |
| Megjelenés | szürkés-lilás kristályok oldata lila vagy rózsaszín |
| Szag | szagtalan |
| Sűrűség | 2,703 g/cm3 |
| Olvadáspont |
240 °C, 513 K, 464 °F (bomlik) |
| Oldhatóság (vízben) | 6,38 g/100 ml (20 °C) 25 g/100 ml (65 °C) |
| Oldhatóság | alkoholban és szerves oldószerekben bomlik |
| Törésmutató (nD) | 1,59 |
| Szerkezet | |
| Kristályszerkezet | rombos |
| Termokémia | |
| Std. képződési entalpia ΔfH |
−813,4 kJ/mol |
| Standard moláris entrópia S |
171,7 J K–1 mol–1 |
| Veszélyek | |
| MSDS | Külső MSDS |
| EU osztályozás | Égést tápláló (O) A környezetre veszélyes (N) Gyengén mérgező, ártalmas (Xn) Nem gyúlékony |
| EU Index | 025-002-00-9 |
| NFPA 704 |
|
| R mondatok | R8, R22, R50/53 |
| S mondatok | (S2), S60, S61 |
| Lobbanáspont | nem gyúlékony |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | Kálium-manganit Kálium-manganát |
| Azonos anion | Nátrium-permanganát Ammónium-permanganát |
| Rokon vegyületek | Mangán-heptoxid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A kálium-permanganát (KMnO4; INN: potassium permanganate) lila színű kristályos, ionrácsos vegyület. Vízben oldódik, oldata lila színű, igen erős oxidálószer. Vizes oldata intenzív lila (nagy hígításban rózsa)színű, melyet bepárolva prizmás lilás-feketés fénylő kristályokat kapunk.[1] 2000-ben a világ össztermelése mintegy 30 000 tonnára volt.[2] A kálium-permanganátban a mangán oxidációs száma +7.
Tartalomjegyzék |
Biztonsági előírások [szerkesztés]
- Xn (Gyengén mérgező, ártalmas)
- O (Égést tápláló)
- N (Környezetre veszélyes)
R-mondatok [szerkesztés]
- R8 (Éghető anyagokkal érintkezve tűzveszélyes)
- R22 (Az anyag lenyelése egészségkárosodáshoz vezethet)
- 50/53 (Nagyon mérgező a vízi szervezetekre, hosszan tartó károsodást okozhat az élővizekben)
S-mondatok [szerkesztés]
- S2 (Gyermek kezébe nem kerülhet)
- S60 (Az anyagot és/vagy edényzetét veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani)
- S61 (Meg kell akadályozni a környezetbe kerülést. Speciális előírások/biztonságtechnikai adatlap előírásai érvényesek)
Segélynyújtás [szerkesztés]
Belélegzéskor szükséges a friss levegő biztosítása, panaszok esetén orvos hívása. Bőrre jutáskor azonnal le kell törölni, majd vízzel és szappannal lemosni. Szembe kerülés esetén a nyílt szemet percekig folyó víz alatt kell öblíteni, valamint orvost hívni. Lenyelése esetén a száj kiöblítése, sok víz fogyasztása, valamint azonnali orvosi segítség szükséges.
Személyi óvintézkedés: védőkesztyű, védőruha és védőszemüveg viselése
Veszélyes reakciók mehetnek végbe erős savval, por állapotú fémekkel, peroxiddal, alkoholokkal, kénnel, foszforral, ammóniumvegyületekkel, elemi szénnel, szerves anyagokkal való érintkezéskor.
Előállítása [szerkesztés]
A kálium-permanganát gyártása mangán-dioxidból indul ki. A mangán-dioxidot kálium-hidroxiddal összeolvasztják. Ekkor a levegő oxigénjének hatására kálium-manganát keletkezik.[3]
A kálium-manganátból elektrolízissel, anódos oxidációval nyerik a kálium-permanganátot.[3]
Felhasználása [szerkesztés]
Hevítésre oxigénre, kálium-manganátra és mangán-dioxidra bomlik, így laboratóriumban oxigén előállítására használjuk:
Ha sósavval reagáltatjuk klór állítható elő:
Vizes oldata fertőtlenítőszerként használatos. Gyógyszertárban már csak orvosi vényre kapható. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Kalii permanganas néven hivatalos. ATC-kódjai: D08AX06 és V03AB18.
Források [szerkesztés]
- ↑ F. Burriel, F. Lucena, S. Arribas and J. Hernández, (1985), Química Analítica Cualitativa, page 688, ISBN 84-9732-140-5.
- ↑ Arno H. Reidies "Manganese Compounds" in Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry, 2002, Wiley-VCH, Weinheim. doi:10.1002/14356007.a16_123
- ^ a b Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
|
||||||||||||||||||||||||||||||||




