Higany(II)-jodid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Higany(II)-jodid
Mercury(II)-iodide-xtal-3D-vdW-A.png
Higany(II)-jodid (α módosulat)
Mercury(II)-iodide-xtal-3D-vdW-B.png
Higany(II)-jodid (β módosulat)
Más nevek merkuri-jodid
higany-dijodid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7774-29-0
ATC kód D08AK30
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet HgI2
Moláris tömeg 454,40 g/mol
Megjelenés vörös színű por
Sűrűség 6,36 g/cm³, szilárd
Olvadáspont 259 °C
Forráspont 350 °C (szublimál)
Oldhatóság (vízben) 6 mg/100 g
Veszélyek
Főbb veszélyek Nagyon mérgező (T+),
Veszélyes a környezetre (N)[1]
R mondatok R26/27/28-R33-R50/53[1]
S mondatok (S1/2)-S13-S28-S36-S45-S60-S61[1]
LD50 18 mg/kg (patkány, szájon át)
75 mg/k (patkány, bőrön keresztül)[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation Higany(II)-klorid, Higany(II)-bromid
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A higany(II)-jodid (INN: mercuric iodide) a higany jóddal alkotott vegyülete. Képlete HgI2 Vörös színű, íztelen por. Erős méreg, erős baktericid hatása van. Vízben rosszul oldódik. Alkoholos oldata barna, benzolos oldata vörös színű. Jól oldódik higany(II)-nitrát oldatban. 126 °C-on sárga módosulattá alakul. A sárga módosulat rombos szerkezetű kristályokat alkot. Alacsonyabb hőmérsékleten visszaalakul a vörös színű módosulattá, amely négyzetes kristályszerkezetű.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fény hatására bomlik. Ha kálium-jodid oldatban oldódik, komplex sóvá, kálium-tetrajodo-merkuráttá alakul. A kálium-tetrajodo-merkurát vízben jól oldódik, ezért a higany(II)-jodid így oldatba vihető.

\mathrm{HgI_2 + 2 \ KI \rightarrow K_2[HgI_4]}

A kálium-tetrajodo-merkurát lúgos kémhatású oldata a Nessler-reagans, amit az analitikában ammónia és ammónium-ionok kimutatására használnak, ugyanis ezekkel sárgásbarna színű csapadékot ad.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A higany(II)-jodidot kálium-jodid oldatból higany(II)-klorid oldat hozzáöntésével állítják elő.

\mathrm{HgCl_2 + 2 \ KI \rightarrow HgI_2 + 2 \ KCl}

Elemeiből, higanyból és jódból is képződhet alkohol jelenlétében.

\mathrm{Hg + I_2 \rightarrow HgI_2}

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d A higany(II)-jodid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. október 8. (JavaScript szükséges) (németül)