Benzalkónium-klorid
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Benzalkónium-klorid | |
|---|---|
 |
|
| Moláris tömeg | (keverék) |
| CAS-szám | [8001-54-5] |
| EINECS-szám | 264-151-6 |
| SMILES | [Cl-].C[N+](C)(C)Cc1ccccc1 |
| InChI | InChI=InChI=1/C10H16N.ClH/c1-11(2,3)9-10-7-5-4-6-8-10;/h4-8H,9H2,1-3H3;1H/q+1;/p-1 |
| Tulajdonságok | |
| Sűrűség | 0,98 g/cm³ |
| Olvadáspont |
29–34 °C[1] |
| Oldhatóság (vízben) | 4000 g/l (20 °C)[1] |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Maró (C) Veszélyes a környezetre (N)[1] |
| R mondatok | R21/22, R34, R50[1] |
| S mondatok | (S2), S36/37/39, S45, S61[1] |
| LD50 | 240 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A benzalkónium-klorid (INN: benzalkonium chloride) (alkil-dimetil-benzil-ammónium-klorid) eltérő hosszúságú alkilcsoportokat tartalmazó alkil-benzil-dimetil-ammónium kloridok keveréke. Általában antiszeptikumnak vagy spermicid anyagnak használják. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Benzalkonii chloridum néven hivatalos.
Kémia [szerkesztés]
Az anyag a kvaterner ammóniumvegyületek csoportjába tartozik és kationos felületaktív hatása is van. A C12-C14 alkilhosszúságú változatai mutatják a legerősebb antibakteriális hatást.
Források [szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
