Ezüst-nitrát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ezüst-nitrát
Ezüst-nitrát
Ezüst-nitrát kristályok
Általános
Magyar név Ezüst-nitrát
IUPAC név Silver nitrate
Egyéb nevek Lápisz, pokolkő
Képlet \mathrm{AgNO_3}\,\!
Moláris tömeg 169,87 g/mol
Megjelenés Színtelen, nem higroszkópos
kristályos só
CAS-szám [7761-88-8]
EINECS (EG) szám 231-853-9
EG-Index szám 047-001-00-2
ATC-kód D08AL01
Tulajdonságok
Sűrűség és halmazállapot 4,35 g/cm3 (20 °C), szilárd
Oldhatóság vízben 2160 g/l (20 °C)
Olvadáspont 212 °C (485 K)
Forráspont 444 °C (717 K)
Szerkezet
Kristályszerkezet Romboéderes
Fizikai állandók
Képződéshő -123 kJ/mol
Moláris hőkapacitás 99,6 J/(mol·K)
Veszélyességi jellemzők
EU osztályozás Maró hatású (C) Hazard C.svg
Környezetre ártalmas (N) Hazard N.svg
R-mondatok R34, R50/53
S-mondatok S26, S45, S60, S61
Lobbanáspont nem gyúlékony
RTECS szám
Rokon vegyületek
Azonos anion Nitrátok
Azonos kation Az ezüst vegyületei
A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek.
Ahol lehetséges, az adatok
normálállapotra (0°C, 100 kPa) vonatkoznak.
Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

Az ezüst-nitrát (pokolkő, INN: silver nitrate) az ezüst salétromsavval alkotott sója. Képlete AgNO3. Színtelen, kristályos vegyület, vízben oldódik. Vízoldhatósága különösen magasabb hőmérsékleten nagyon jó. Metanolban, etanolban és glicerinben is feloldódik. Vizes oldata semleges (vagy csak alig savas) kémhatású. Nem higroszkópos, eltartható tiszta levegőn anélkül, hogy változna.

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Argenti nitras néven hivatalos.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ezüst-nitrát fekete nyomot hagy a bőrön

Fény vagy szerves anyagok hatására könnyen redukálódik. Felhalmozódik a bőrben és a nyálkahártyákban. Bőrre kerülve a bőrön fekete foltot hagy, ennek oka az, hogy az ezüst-nitrát redukálódik és fémezüst válik ki. Égeti és összehúzza a bőrt, akár gyulladásos betegségeket is okozhat. Hasonlóan redukálódik más szerves anyagok (például papír, szövet) felületén is. Oxidáló, maró hatású anyag tömény állapotban. Magasabb hőmérsékleten hidrogén vagy foszfor hatására fémezüstté redukálódik. Klór hatására ezüst-kloriddá és ezüst-kloráttá, bróm hatására ezüst-bromiddá és ezüst-bromáttá alakul. Kénnel melegítve ezüst-szulfiddá alakítható. A kén-hidrogén a vegyület vizes oldatából fekete ezüst-szulfidot szabadít fel. Vizes oldatából sósav hatására fehér csapadék, ezüst-klorid válik ki. Az ezüstnél pozitívabb fémek (például higany, réz, vas, cink, alumínium) hatására ezüst válik ki belőle. Vizes oldatából higany hatására ezüstamalgám válik ki tűk alakjában. Redukáló hatású anyagok, például szőlőcukor, formaldehid a vegyület ammóniás oldatát redukálják, ezüstöt szabadítanak fel belőle, az ezüst ekkor az edényfalán válik ki tükörként. Kettős sókat képez az ezüst halogenidjeivel és az alkálifémek nitrátjaival.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ezüst-nitrátot ezüst salétromsavban való feloldásával állítják elő.

\mathrm{2 \ Ag + 4 \ HNO_3 \rightarrow 2 \ AgNO_3 + 2 \ H_2O + 2 \  NO_2}

Olvasztott ezüst-nitrát (pokolkő) előállítására megolvasztják az ezüst-nitrát kristályait és vékony rudakba öntik. A maró hatását azzal szokás csökkenteni, hogy az ezüst nitrátot 66,7% kálium-nitráttal olvasztják össze. A kálium-nitrátot tartalmazó ezüst-nitrát rudacskák kevésbé törékenyek, mint a tisztán ezüst-nitrátot tartalmazók.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fény hatására, szerves anyagok jelenlétében elbomlik, belőle fémes ezüst válik ki. Ez a tulajdonsága tette alkalmassá kimoshatatlan vegytinták készítésére; de hagyományos fényképészeti alapanyagoknál történő alkalmazására is. Az orvosi gyakorlatban (többnyire kálium-nitráttal összeolvasztva) rudacskák formájában edzőszerként és szemölcsök leégetésére használták. Laboratóriumokban halogén- és cianidionok kimutatására és mennyiségük meghatározására használható.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nyilasi János: Szervetlen kémia
  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret.