Bróm

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
35 szelénbrómkripton
Cl

Br

I
Általános
Név, vegyjel, rendszám bróm, Br, 35
Elemi sorozat halogének
Csoport, periódus, mező 17, 4, p
Megjelenés gáz/folyadék: vörösbarna
szilárd: fémesen csillog
Br,35.jpg
Atomtömeg 79,901–79,907 g/mol[1]
Elektronszerkezet [Ar] 3d10 4s² 4p5
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 7
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot folyékony
Sűrűség (szobahőm.) (folyadék) 3,1028 g/cm³
Olvadáspont 265,8 K
(-7,3 °C, 19 °F)
Forráspont 332,0 K
(58,8 °C, 137,8 °F)
Olvadáshő\Delta_{fus}{H}^\ominus (Br2) 10,571 kJ/mol
Párolgáshő \Delta_{vap}{H}^\ominus (Br2) 29,96 kJ/mol
Moláris hőkapacitás (25 °C) (Br2)
75,69 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k
T/K 185 201 220 244 276 332
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet rombos
Oxidációs szám ±1, 5
(erősen savas oxid)
Elektronegativitás 2,96 (Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: 1139,9 kJ/mol
2.: 2103 kJ/mol
3.: 3470 kJ/mol
Atomsugár 120 pm
Atomsugár (számított) 94 pm
Kovalens sugár 114 pm
Van der Waals-sugár 185 pm
Egyebek
Mágnesség diamágneses[2]
Fajlagos ellenállás (20 °C) 7,8·1010 Ω·m
Hőmérséklet-vezetési tényező (300 K) 0,122 W/(m·K)
Hangsebesség (20 °C) 206 m/s
CAS-szám 7726-95-6
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A bróm izotópjai
Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. (MeV) B.t.
79Br 50,69% Br stabil 44 neutronnal
81Br 49,31% Br stabil 46 neutronnal
Hivatkozások

A bróm (nyelvújításkori magyar nevén: büzeny) a periódusos rendszer VII. csoportjába, a halogéncsoportba tartozó kémiai elem. Vegyjele Br, rendszáma 35. Barna színű, maró, mérgező folyadék. Nem éghető. Nagy reakcióképessége miatt a természetben nem fordul elő elemi állapotban, vegyületei a bromidok főleg a tengerekben találhatók meg. Neve a görög bromosz (=bűz) szóból ered, mivel szaga sokkal kellemetlenebbnek bizonyult, mint a klóré vagy a jódé.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ókorban a legdrágább színezék a brómtartalmú bíbor (kémiai neve: 6,6'-dibrómindigó volt (tyrhoszi bíbor). Ezt a Földközi-tengerben található bíborcsiga testnedvéből nyerték. Csak élő állatból lehetett kinyerni, de elenyésző mennyiségben, mivel egy gramm festéket körülbelül 10000 csiga szolgáltatta.

A bróm felfedezése Antoine Jérôme Balard nevéhez kötődik (1826). De csak később nevezték el brómnak (a görög bromosz szóból, ami annyit jelent magyarul, hogy büdös). Előtte Liebig is előállította, de ő a jód és a klór közös vegyületének tartotta. Kémiailag tisztán először Jean Stas állította elő desztillációval.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bróm, boroszilikát és akril (plexi) foglaltba zárva

A bróm az egyetlen nemfémes folyékony halmazállapotú elem a periódusos rendszerben. Kétatomos molekulákat képez (Br2), melyekben viszonylag gyenge kovalens kötés található. Elemi állapotban vörösbarna színű, maró, a klórhoz hasonló szagú mérgező folyadék. Forráspontja alacsony (58 °C), ezért szobahőmérsékleten is igen erősen párolog. A klórhoz hasonló, de annál kevésbé reakcióképes. Erélyes oxidálószer. Elektronegativitása nagy, a klórénál kisebb, a jódénál viszont nagyobb. Könnyen egyesül aminokkal, alkénekkel és fenollal, úgyszintén az aromás szénhidrogénekkel, ketonokkal és szerves savakkal, addíciós vagy szubsztitúciós reakciók révén. A száraz, vizet nem tartalmazó bróm a fémek közül csak az alumíniummal, a titánnal és a higannyal egyesül közvetlenül. Oxidálja a jodidokat, jód és bromidion keletkezése közben:

\mathrm{2I^- + Br_2 \rightarrow 2Br^- + I_2}\,\!
Jodidion reakciója elemi Brómmal bromidion és elemi jód keletkezése közben.

Kimutatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kimutatására ezüst-nitrát (AgNO3) oldatot használnak, mellyel oldhatatlan, sárgás-fehér ezüst-bromid (AgBr) csapadékot ad :

\mathrm{Ag^+ + NO_3^- + Br^- \rightarrow AgBr + NO_3^-}\,\!
Ezüstion reakciója bromidionnal ezüst-bromid keletkezése közben. /a nitrátion nem vesz részt a reakcióban, oldatban marad, mivel minden nitrát vízben nagyon könnyen oldódik./

Oxidációs száma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vegyületeiben az oxidációs száma -1 és +7 között változhat, de leggyakoribb a -1-es (a bromidokban).

Előfordulása, előállítása, vegyületei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megtalálható a tengerekben bromidok formájában. Előállítható bromidokból savanyú közegben történő oxidálással:

\mathrm{4HBr + MnO_2 \rightarrow Br_2 + MnBr_2 + 2H_2O}\,\!

esetleg bromidokból felszabadítható klórgázzal:

\mathrm{2Br^- + Cl_2 \rightarrow Br_2 + 2Cl^-}\,\!

Gyakoribb vegyületei:

AlBr3 alumínium-bromid
NH4Br ammónium-bromid
BrF5 bróm-pentafluorid
BrF3 bróm-trifluorid
CBr4 tetrabrómmetán
HBr hidrogén-bromid
FeBr3 vas(III)-bromid
LiBr lítium-bromid
PBr5 foszfor-pentabromid
PBr3 foszfor-tribromid
KBr kálium-bromid
KBrO3 kálium-bromát
AgBr ezüst-bromid
NaBr nátrium-bromid
NaBrO3 nátrium-bromát
BrF bróm-monofluorid

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • gyógyszeripar
  • fényképezőipar

Élettani tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erősen mérgező
Maró hatású
Környezetszennyező

Az elemi bróm nagyon veszélyes méreg, tüdővizenyőt, az elemi és a vegyületekben található bróm pedig férfiaknál impotenciát okoz. Vegyületeit nyugtatónak alkalmazzák a gyógyszeriparban.

Óvintézkedések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sérültet friss levegőre kell vinni, illetve etil-alkoholt kell belélegeztetni. Lenyelés esetén a sérülttel itassunk tejet, esetleg végezzünk gyomormosást, ha eszméletét vesztette, alkalmazzunk mesterséges lélegeztetést és minél gyorsabban hívjunk orvost.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Current Table of Standard Atomic Weights in Order of Atomic Number. Commission on Isotopic Abundances and Atomic Weights – Commission II.I of the International Union of Pure and Applied Chemistry, 2013. (Hozzáférés: 2013. október 13.)
  2. Magnetic susceptibility of the elements and inorganic compounds, Handbook of Chemistry and Physics 81st edition, CRC press.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bróm témájú médiaállományokat.