Ezüst-bromid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ezüst-bromid
Bromid stříbrný.PNG
Silver-bromide-3D-vdW.png
Más nevek Bromargirit
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7785-23-1
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet AgBr
Moláris tömeg 187,77 g/mol
Megjelenés Halványsárga színű, szilárd
Sűrűség 6,47 g/cm3 (20 °C)[1]
Olvadáspont 432 °C[1]
Forráspont 700 °C (bomlik)[1]
Oldhatóság (vízben) Gyakorlatilag oldhatatlan, 1,135 mg/l[1]
Törésmutató (nD) 2,253
Termokémia
Std. képződési
entalpia
ΔfHo298
‒99,5 kJ/mol
Standard moláris
entrópia
So298
107,1 J·K‒1·mol‒1
Veszélyek
EU osztályozás (nincsenek veszélyességi szimbólumok)[1]
R mondatok Nincs R-mondat[1]
S mondatok Nincs S-mondat[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation Ezüst(I)-fluorid
Ezüst-klorid
Ezüst-jodid
Azonos anion Réz(I)-bromid
Higany(I)-bromid
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

Az ezüst-bromid egy szervetlen . A képlete: AgBr. Halványsárga színű. Fényre érzékeny, fény hatására bomlik. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan. Félvezető tulajdonságú, kisebb hevítés hatására az elektromos áramot vezeti. Fényérzékenysége miatt a fényképészetben használják fel.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vízben oldhatatlan, de nátrium-tioszulfát és nátrium-cianid oldatában feloldódik. Ennek az az oka, hogy az ezüst-bromid ezekkel a vegyületekkel komplexet képez. Gyakorlati szempontból a legfontosabb reakciója, hogy fény hatására elbomlik:

\mathrm{AgBr \xrightarrow{h \nu} Ag + Br}

Előfordulása a természetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A természetben a bromargirit nevű ásványként található meg. Ez az ásvány sárgászöld kristályokat alkot. A bromargiritnél gyakoribbak az ezüst-kloriddal alkotott keverékásványai.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ezüst-bromid sárgászöld csapadékként válik le, ha egy vízben oldódó ezüstsó (például ezüst-nitrát) oldatához valamilyen bromidot adnak. Fényérzékeny, ezért sötétkamrában célszerű előállítani.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ezüst-bromidot a fényképészetben használják fel. A filmen egy zselatinréteg található, ami kolloid ezüst-bromidot tartalmaz. Ez a film fényérzékeny rétege. Ha a fényérzékeny rétegre fény jut a fényképezőgép lencserendszerén keresztül, az ezüst-bromid elbomlik, ezüstté redukálódik és bróm válik ki. A filmnek azon a részein, amelyeket több fény ér (a tárgy világosabb részei), több ezüst válik szabaddá, mint a kevésbé megvilágított helyeken.

A fényképészetben a megvilágítás csak rövid ideig tart, ezért csak kevés ezüst kristálygóc keletkezik. Ezért előhívásra van szükség, hogy láthatóvá váljon a kép. Ezt gyenge redukálószerekkel, sötétkamrában végzik. Ekkor még több ezüst-bromid redukálódik ezüstté, a lemez megfeketedik a kiváló ezüsttől. A feketedés annál nagyobb mértékű, minél több fény érte a lemez adott pontját. Így egy negatív kép keletkezik, ha kellő időben hagyják abba az előhívást.

A megmaradt ezüst-bromidot nátrium-tioszulfát-oldattal távolítják el, ugyanis a film nem vihető világosságra, ha még tartalmaz ezüst-bromidot. Ezt a folyamatot rögzítésnek vagy fixálásnak nevezik. A negatív képet ezután vízzel mossák, így már nem változik fény hatására. Pozitív képet úgy készítenek, hogy sötétkamrában egy szintén ezüst-bromidot tartalmazó fényérzékeny papírt a negatív képen keresztül megvilágítanak. Ezt is előhívják, fixálják, mossák és szárítják.

Színes kép úgy készíthető, hogy az ezüst-bromidot tartalmazó zselatinhoz különböző festékkeverékeket adnak.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia
  • Bodor Endre: Szervetlen kémia I.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g Az ezüst-bromid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 22. (JavaScript szükséges) (németül)