Nátrium-tioszulfát

Nátrium-tioszulfát
IUPAC név	Nátrium-tioszulfát
Más nevek	Nátrium-hiposzulfit (téves), fixírsó, antiklór
Azonosítók
CAS-szám	[7772-98-7], 10102-17-7 (pentahidrát)
Tulajdonságok
Kémiai képlet	Na2S2O3
Moláris tömeg	158,11 g/mol
Megjelenés	Színtelen, kristályos
Sűrűség	1,67 g/cm³, 20 °C
Olvadáspont	48,5 °C
Forráspont	bomlik, körülbelül 300 °C-on
Oldhatóság (vízben)	jól oldódik: 701 g/l (20 °C)
Lúgosság (pKb)	N/A
Szerkezet
Koordinációs geometria	Tetraéderes anion
Veszélyek
EU osztályozás	Nincsenek veszélyességi szimbólumok
NFPA 704	0 1 0
R mondatok	nincs R-mondat
S mondatok	nincs S-mondat
Lobbanáspont	Nem gyúlékony
Rokon vegyületek
Rokon vegyületek	Tiokénsav Nátrium-szulfit Nátrium-szulfát
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa)

A nátrium-tioszulfát (vagy hétköznapi nevén fixírsó, széksó) egy szervetlen vegyület, a tiokénsav nátriumsójának tekinthető. Színtelen, kristályos anyag. Kémiai képlete: Na₂S₂O₃. Vízben jól oldódik. A tiszta nátrium-tioszulfát nem változik levegőn, de ha szennyezéseket tartalmaz, higroszkópos. Vizes oldatból 5 mól kristályvízzel (pentahidrát) kristályosodik. A pentahidrát képlete: Na₂S₂O₃ · 5 H₂O.

Kémiai tulajdonságai

Nátrium-tioszulfát

Ha a nátrium-tioszulfát oldatához savat adnak, tiokénsav válik szabaddá. A tiokénsav elbomlik, finom eloszlású kén válik ki. Emiatt az oldat zavaros lesz. A tiokénsav bomlásának egyenlete:

$\mathrm{H_2S_2O_3 \rightarrow H_2SO_3 + S}$

A nátrium-tioszulfát a jódot megköti, nátrium-jodid (NaI) keletkezik, a nátrium-tioszulfát pedig nátrium-tetrationáttá (Na₂S₄O₆) alakul.

$\mathrm{2 \ Na_2S_2O_3 + I_2 \rightarrow Na_2S_4O_6 + 2 \ NaI}$

A levegő szén-dioxidja hatására lassan elbomlik, a bomlásának termékei: kén-dioxid, kén-hidrogén és finom eloszlású kén. Klór hatására nátrium-szulfáttá alakul, emellett sósav és kénsav keletkezik.

$\mathrm{Na_2S_2O_3 + 4 \ Cl_2 + 5 \ H_2O \rightarrow Na_2SO_4 + 8 \ HCl + H_2SO_4}$

Komplex vegyületeket képez a nehézfémek sóival. Ezek a komplexek általában vízben oldódnak. Ezüst-bromiddal a benne található tioszulfátionok a következőképpen reagálnak (ezt a reakciót a fényképészetben hasznosítják):

$\mathrm{AgBr + 2 \ S_2O_3^{2-} \rightarrow Br^- + [Ag(S_2O_3)_2]^{3-}}$

Erős oxidálószerekkel robbanásszerűen reagálhat, de más körülmények között nem éghető. Hevítve elbomlik körülbelül 300 °C-on.

Előállítása

A nátrium-tioszulfát akkor képződik, ha nátrium-szulfit oldatát kénnel forralják.

$\mathrm{Na_2SO_3 + S \rightarrow Na_2S_2O_3}$

Melléktermékként keletkezik a kéntartalmú festékek gyártásakor, főként így nyerik.

Felhasználása

Az élelmiszeriparban antioxidánsként (E539), klóros vagy hipokloritos fehérítéskor a klórnyomok eltüntetésére használják. A klórnyomok eltüntetésére használt nátrium-tioszulfátot antiklórnak nevezik.

A fényképészetben a rögzítéshez vagy fixáláshoz használják. A fixálás az előhívást követő részfolyamat. Ekkor a film fényérzékeny rétegében maradt, el nem bomlott ezüst-bromid oldatot nátrium-tioszulfáttal oldják ki. Ekkor az ezüst-bromid a nátrium-tioszulfáttal egy komplex vegyületté alakul, ami vízben oldható. A fixálás után a filmet át kell mosni, mert a nátrium-tioszulfát elbomolhat és megsárgíthatja a filmet.

Az analitikai kémiában a jód mennyiségének meghatározására, az úgynevezett jodometriás titrálásokban alkalmazzák. A bányászatban az ezüst érceiből való kioldására használják. Cianidmérgezés esetén ellenméregként adják, mert a cianid a szervezetben a tioszulfát hatására kevésbé mérgező tiocianáttá (rodanid) alakul.

Források

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
• Nyilasi János: Szervetlen kémia