Nátrium
|
|||||||||||||||||||||||||
| Általános | |||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Név, vegyjel, rendszám | nátrium, Na, 11 | ||||||||||||||||||||||||
| Elemi sorozat | alkálifémek | ||||||||||||||||||||||||
| Csoport, periódus, mező | 1, 3, s | ||||||||||||||||||||||||
| Megjelenés | ezüstfehér |
||||||||||||||||||||||||
| Atomtömeg | 22,989770(2) g/mol | ||||||||||||||||||||||||
| Elektronszerkezet | [Ne] 3s1 | ||||||||||||||||||||||||
| Elektronok héjanként | 2, 8, 1 | ||||||||||||||||||||||||
| Fizikai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||
| Halmazállapot | szilárd | ||||||||||||||||||||||||
| Sűrűség (szobahőm.) | 0,968 g/cm³ | ||||||||||||||||||||||||
| Sűrűség (folyadék) az o.p.-on | 0,927 g/cm³ | ||||||||||||||||||||||||
| Olvadáspont | 370,87 K (97,72 °C, 207,9 °F) |
||||||||||||||||||||||||
| Forráspont | 1156 K (883 °C, 1621 °F) |
||||||||||||||||||||||||
Olvadáshő![]() |
2,60 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||
Párolgáshő ![]() |
97,42 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||
| Moláris hőkapacitás | (25 °C) 28,230 J/(mol·K) | ||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||
| Atomi tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||
| Kristályszerkezet | köbös tércentrált | ||||||||||||||||||||||||
| Oxidációs szám | 1 (erősen bázikus oxid) |
||||||||||||||||||||||||
| Elektronegativitás | 0,93 (Pauling-skála) | ||||||||||||||||||||||||
| Ionizációs energia | 1.: 495,8 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||
| 2.: 4562 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||
| 3.: 6910,3 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||
| Atomsugár | 180 pm | ||||||||||||||||||||||||
| Atomsugár (számított) | 190 pm | ||||||||||||||||||||||||
| Kovalens sugár | 154 pm | ||||||||||||||||||||||||
| Van der Waals-sugár | 227 pm | ||||||||||||||||||||||||
| Egyebek | |||||||||||||||||||||||||
| Mágnesség | paramágneses | ||||||||||||||||||||||||
| Fajlagos ellenállás | (20 °C) 47,7 nΩ·m | ||||||||||||||||||||||||
| Hőmérséklet-vezetési tényező | (300 K) 142 W/(m·K) | ||||||||||||||||||||||||
| Hőtágulási tényező | (25 °C) 71 µm/(m·K) | ||||||||||||||||||||||||
| Hangsebesség (vékony rúd) | (20 °C) 3200 m/s | ||||||||||||||||||||||||
| Young-modulus | 10 GPa | ||||||||||||||||||||||||
| Nyírási modulus | 3,3 GPa | ||||||||||||||||||||||||
| Kompressziós modulusz | 6,3 GPa | ||||||||||||||||||||||||
| Mohs-keménység | 0,5 | ||||||||||||||||||||||||
| Brinell-keménység | 0,69 HB | ||||||||||||||||||||||||
| CAS-szám | 7440-23-5 | ||||||||||||||||||||||||
| Fontosabb izotópok | |||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | |||||||||||||||||||||||||
A nátrium (nyelvújításkori magyar nevén szikeny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme. Vegyjele Na, rendszáma 11. Az I. főcsoportba, az alkálifémek közé tartozik. Elemi állapotban ezüstös színű, lágy, jól nyújtható könnyűfém. Égetéskor a lángot sárgára festi. Reakcióképessége nagy, a vízzel rendkívül heves reakcióba lép, a levegő oxigénjével érintkezve gyorsan oxidálódik, ezért inert körülmények között kell tárolni.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A nátrium egyik vegyületét, a szódát (Na2CO3) már régóta ismerték a kémikusok. Humphry Davy 1808-ban jelentette be, hogy a szódából nyert marónátron (NaOH) elektrolízise során sikerült elemi nátriumot előállítania. Az angolok mind a mai napig Davy elnevezését használják, amely a szóda angol megfelelőjéből képzett sodium. A nátrium elnevezése Klaprothtól származik, aki az egyiptomi-mezopotámiai eredetű nátron (neter = szóda) szóból képezte.
Tulajdonságai [szerkesztés]
A nátrium puha (késsel vágható), könnyű, ezüstfehér színű, nagyon reakcióképes fém, jó elektromos vezető. Ennek a reakcióképességnek köszönhetően a természetben elemi állapotban nem, csak vegyületeiben fordul elő. Az elemi nátrium a Bunsen-égő lángjába tartva a lángot sárgára színezi. A vízbe dobott nátrium, a víz tetején gyorsan keringve, heves hidrogéngáz (H2) képződéssel járó reakció során (mely az exoterm reakció során fejlődő hőtől meggyullad) maró tulajdonságú nátrium-hidroxiddá alakul. A kísérlet elvégzésénél ez a heves „úszkálás” látható, ami egyébként az első csoport elemeire jellemző (a hidrogént kivéve ).
A legtöbb anyag a légkörinél nagyobb nyomáson magasabb olvadásponttal rendelkezik, mint normál légnyomás esetén. Ez azzal magyarázható, hogy az őket alkotó atomok közelebb kerülnek egymáshoz, és kevesebb helyük marad a mozgáshoz. A nátriumnál ettől eltérő jelenség figyelhető meg. 30 GPa nyomásnál (a légköri nyomás 300 000-szerese) a nátrium olvadáspontja csökkenni kezd. 100 GPa nyomásnál pedig már szobahőmérsékleten megolvad. E szokatlan viselkedés egyik lehetséges magyarázata a következő: A nátrium atom külső elektronhéján található elektron a nagy nyomás hatására a lezárt héjakon található többi elektron közelébe kerül. Ez olyan kölcsönhatásokat vált ki, melyek normál körülmények között nem játszódnak le. Amíg nagy nyomás alatt a szilárd halmazállapotú nátrium kristályos tulajdonságokat mutat, a folyékony halmazállapotú szokatlan tulajdonságokkal rendelkezik: szupravezetővé válik.[forrás?]
Előfordulása, előállítása, vegyületei [szerkesztés]
A nátrium gyakori alkotóeleme a csillagoknak. A csillagok emissziós színképeinek elemzésekor szinte mindig megtalálható a nátrium által kibocsátott D színképvonal.
A Föld tömegének mintegy 2,6%-át adja, és így a 6. leggyakrabban előforduló elem (az alkálifémek közül pedig az első). Legközönségesebb vegyülete a konyhasó, ami a tengerekben hozzávetőleg 3%-os koncentrációban található. Nagy mennyiségben található a sóbányákban (például Máramarossziget környékén, vagy a lengyelországi Wieliczkában).
A XIX. század végén a szóda és szén 1100 °C-on történő hevítésével állították elő.

- Nátrium-karbonát reakciója szénnel, elemi nátrium képződése és szén-monoxid fejlődése közben. /oda-vissza lejátszódó folyamat/
Manapság nátrium-klorid (NaCl) olvadékának elektrolízisével állítják elő. A nátrium-kloridot kalcium-kloriddal (CaCl2) keverik össze, így a keverék olvadáspontja lényegesen alacsonyabb lesz a tiszta nátrium-kloridénál (700 °C alatt). A katódon kiválik a tiszta elemi nátrium. Ez az eljárás jóval olcsóbb, mint a nátrium-hidroxid elektrolízise.
Gyakoribb vegyületei:
- lásd: A nátrium vegyületei
Felhasználása [szerkesztés]
- katalizátorként az észterek előállításánál
- ötvözetek fizikai szerkezetének tökéletesítéséhez
- szappangyártáshoz
- világítástechnikában: nátriumgőzlámpa
- fémolvadékok tisztításához
- hőelvezető folyadékként nukleáris erőművekben, és csúcsteljesítményű belsőégésű motorokban
- redukálószer más könnyen oxidálódó fémek előállítására (alumínium (Al))
Élettani tulajdonságai [szerkesztés]
Az emberi szervezetben körülbelül 80-100 gramm nátrium található. Nagyobb része oldott állapotban van, kisebb részét pedig a csontok, kötőszövetek raktározzák. A nátrium – szorosan összefüggve a káliummal (K) – az úgynevezett ozmotikus nyomás fenntartásában fontos szerepet játszik. Ugyanilyen elengedhetetlen az idegrendszeri ingerületek átvitelénél is.
Izotópjai [szerkesztés]
13 izotópja ismert. Ezek közül csak a 23-as tömegszámú stabil.
A két legjelentősebb radioaktív izotópja:
- 22Na, felezési ideje 2,602 év
- 24Na, felezési ideje 15 óra
Az erős neutronsugárzás (például nukleáris baleset esetén) a vérplazmában előforduló 23Na-ot 24Na izotóppá alakítja.
A 24Na izotóp koncentrációjából megállapítható az elszenvedett sugárzás mértéke.
Óvintézkedések [szerkesztés]
Ahogy más alkálifémek, úgy a nátrium is elemi formában erősen gyúlékony és kismértékben robbanásveszélyes amikor vízzel érintkezik. Tárolása kémiailag kevéssé reakcióképes folyékony szénhidrogén, például petróleum alatt történik. Ártalmatlanítása metanollal vagy etanollal történik.
Források [szerkesztés]
- www.webelements.com
- A kémia története (Dr. Balázs Lóránt, Nemzeti Tankönyvkiadó)
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
||||||||||||





