Metanol
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Metanol | |
|---|---|
  |
|
| Általános | |
| Magyar név | Metanol |
| IUPAC név | Methanol |
| Egyéb nevek | Metil-alkohol, faszesz, hidroxi-metán |
| Képlete | CH3OH |
| Moláris tömeg | 32,04 g/mol |
| Megjelenés | Színtelen folyadék |
| CAS-szám | [67-56-1] |
| Tulajdonságok | |
| Sűrűség és halmazállapot | 0,7918 g/cm3, folyadék |
| Oldhatóság vízben | Korlátlanul elegyedik |
| Olvadáspont | -97 °C (176 K) |
| Forráspont | 64,7 °C (337,8 K) |
| Viszkozitás | 0,59 mPa·s (20 °C-on) |
| Veszélyek | |
| Veszélyesség | Mérgező, nagyon gyúlékony |
| R-mondatok | R11, R23/24/25, R39 |
| S-mondatok | S1/2, S7, S16, S36/37, S45 |
| Lobbanáspont | 11 °C |
| RTECS szám | PC1400000 |
| A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (25 °C, 100 kPa) vonatkoznak. |
|
A metanol (metil-alkohol, faszesz, CH3OH) a legegyszerűbb telített alkohol (az alkoholok homológ sorának első tagja). A faszesz (triviális) elnevezés abból adódik, hogy korábban száraz fa lepárlásával állították elő, bár a faecet desztillálásával, függően a készülék minőségétől, metil-alkoholon kívül metil-acetát, aldehid és némi etil-alkohol is keletkezik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fizikai tulajdonságai
Színtelen, szagtalan, standard körülmények között (kis viszkozítású) folyadék. Dipólus molekula, ezért vízzel jól elegyedik, maga is kiváló oldószer. Molekulája viszonylag kicsi. Könnyen összetéveszthető az etanollal, forráspontja azonban alacsonyabb az etanolénál.
[szerkesztés] Kémiai reakciói
- tökéletes égese
2CH3OH + 2O2→ 2CO2 + 4H2O
- enyhe oxidációja során formaldehid keletkezik,
- erélyes oxidációja metánsav (hangyasav) képződéséhez vezet
[szerkesztés] Élettani hatása
Erősen mérgező, mert a szervezetben az alkohol dehidrogenáz nevű enzim formaldehiddé alakítja, ami pedig komoly sejtméreg. Mivel könnyen összetéveszthető az etil-alkohollal, alkoholos italok hamisítására is használják, ami rendkívül veszélyes a metil-alkohol májkárosító hatásai miatt és könnyen a fogyasztó halálához vezethet, (50-75 g tiszta metanol elfogyasztása biztos halált okoz, de történt már haláleset 12 g elfogyasztása után is[1]) de még enyhébb mérgezés (a fenti dózis töredékének szervezetbe jutása) is okozhat teljes vakságot. (Érdekesség, hogy metil-alkohollal mérgezett beteggel etil-alkoholt itatnak - azt a szervezetünk hamarabb kezdi el bontani, így juthat idő a metanol szervezetből való eltávolítására)
[szerkesztés] Felhasználása
A metanolt gyakran használják belső égésű motorok üzemanyagaként, többnyire benzinnel valamilyen arányban keverve. Különösen gyakori ilyen célú felhasználása különleges autóversenyeken, repülőmodellekben, de a bioetanol mellett a biometanol felhasználása is egyre inkább teret hódít magának egyes országokban. (Biometanolról akkor beszélhetünk, ha az üzemanyag alapanyaga fa, vagy valamilyen más mezőgazdasági termék, szerves anyag.) Hagyományos benzinmotorokban – módosításuk nélkül – csak 10-20 % metanol-tartalmú benzines üzemanyag-keverékek használhatóak.
Szintén használnak metanolt oldószerekben, valamint vízzel keverve fagyálló folyadékokban. Ilyen célú felhasználása azonban mérgezősége miatt igen korlátozott.
A metanol leggyakoribb felhasználása azonban más vegyületek szintéziséhez, gyártásához mint alapanyag szolgál. Metanolból állítanak elő többek között formaldehidet, ecetsavat, dimetil-étert, metil-terc-butil-étert (MTBE), valamint különböző műanyagoknak, festékeknek stb. is az alapanyaga.
További felhasználási területe várható az üzemanyagcellák elterjedésével. Ezekben a metanol katalizátor segítségével ég el a levegő oxigénjében, és így közvetlenül (igen jó hatásfokkal) szolgáltatnak elektromos energiát. Várható ezen felhasználási mód elterjedése a hordozható elektromos készülékekben.
[szerkesztés] Előállítása
Korábban a fa lepárlásával (pirolízissel és desztillálással) nyerték, de ma már legtöbbször szén-monoxidból és hidrogénből állítják elő katalizátor jelenlétében (a szén-monoxid és hidrogén gáz keverékét szintézisgáznak nevezzük). Laboratóriumi előállítása lehetséges még klórmetán szubsztitúciós reakciójával (a klórmetánban a klórt hidroxi-csoportra cseréljük), még inkább észtereinek (pl oxálsavas-dimetil-észter) lúgos hidrolízisével.
[szerkesztés] Források és jegyzetek
| Oxigéntartalmú szerves vegyületek | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
