Petróleum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A petróleum kőolajszármazék. A kőolaj lepárlásakor különféle frakciókat választanak szét, amelyeket különböző forráspont jellemez. A nagyobb molekulák nehezebben párolognak el, magasabb hőmérsékleten válik le ez a frakció.

Tartalomjegyzék

A kőolaj lepárlása [szerkesztés]

A kőolaj számos szénhidrogén molekula elegye. Lepárlásakor a különféle frakciókat szétválasztják. A szénlánc hossza arányos az elpárolgás hőmérsékletével. A benzin viszonylag alacsony forráspontú párlat. A petróleum a hosszabb molekulákból álló párlat, amelyet a benzinnél kisebb illékonyság jellemez. Mai fogalmak szerint a petróleum neve a kerozinéhoz esik a legközelebb. A kerozin a lepárlási folyamat során a benzin és a gázolaj között helyezkedik el (ez a 180–270 °C forrásponthatárok közötti párlat).

Felhasználása [szerkesztés]

Régebben a petróleumot széles körben használták lakásvilágításra, petróleumlámpába. Jelenleg inkább a lakások fűtésénél játszik fontos szerepet, valamint repülőgép-hajtóművek üzemanyaga.

A petróleumot (latinul: oleum petrae) az alternatív gyógyászat – a népi hagyományokra alapozva – ismét felfedezte, és kúraszerűen javasolják alkalmazását különböző betegségekre.[1]

Irodalom [szerkesztés]

  • Blumer (1922): Die Erdöllagerstätten. Grundlagen der Petroleumgeologie. Stuttgart
  • Fischer (1924): Die Umwandlung der Kohle in Öle. Gebr. Bornträger in Berlin,
  • Höfer (1923): Das Erdöl und seine Verwandten. 4. Aufl. Braunschweig

Hivatkozások [szerkesztés]