Nátrium-karbonát
| Nátrium-karbonát | |
|---|---|
| Általános | |
| Magyar név | Nátrium-karbonát |
| IUPAC név | Sodium carbonate |
| Egyéb nevek | Mosószóda, kalcinált szóda, szóda, sziksó |
| Képlet | ![]() |
| Moláris tömeg | 106,0 g/mol |
| Megjelenés | Fehér színű por |
| CAS-szám | [497-19-8] |
| EINECS (EG) szám | 207-838-8 |
| EG-Index szám | 011-005-00-2 |
| Tulajdonságok | |
| Sűrűség és halmazállapot | 2,53 g/cm3 (20 °C), szilárd |
| Oldhatóság vízben | 220 g/l (20 °C) |
| Olvadáspont | 854 °C (1127 K) |
| Forráspont | 1600 °C (1673 K) |
| Szerkezet | |
| Kristályszerkezet | |
| Fizikai állandók | |
| Képződéshő | -1132 kJ/mol |
| Moláris hőkapacitás | 110 J/(mol·K) |
| Veszélyességi jellemzők | |
| EU osztályozás | Ingerlő (Xi) |
| R-mondatok | R36 |
| S-mondatok | S22, S26 |
| Lobbanáspont | nem gyúlékony |
| RTECS szám | VZ4050000 |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos anion | Karbonátok |
| Azonos kation | A nátrium vegyületei |
| A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok normálállapotra (0°C, 100 kPa) vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. |
|
A nátrium-karbonát a szénsav nátriumsója. Hagyományos néven szóda vagy sziksó.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Jellemzői [szerkesztés]
Fehér színű por, vagy színtelen kristály, vízben nagyon könnyen oldódik, ami enyhén exoterm folyamat. Mivel hidrolizál, vizes oldata lúgos kémhatású, ebből következik, hogy oldja az alumíniumot. Vizes oldatából 32°C alatt 10 molekula kristályvízzel kristályosodik ki. Savak hatására felbomlik és a megfelelő nátrium-sókká alakul.
Előfordulása, előállítása [szerkesztés]
A természetben előfordul szikes talajokban és egyes tavak vizében. Ezen kívül megtalálható még a növények hamujában. Előállítható a Solvay-eljárással, melynél alapanyagként nátrium-kloridot, ammóniagázt és szén-dioxidot használnak. Telített nátrium-klorid oldatba nyomás alatt ammóniagázt és szén-dioxidot juttatnak, melyből ammónium-klorid és nátrium-hidrogénkarbonát képződik. A nátrium-hidrogénkarbonát vízben kevésbé oldódik, mint az ammónium-klorid, így por alakban kiválik az oldatból, melyet összegyűjtenek, megszárítanak, és végül kiizzítanak. A végeredmény vízmentes nátrium-karbonát, ammónium-klorid és szén-dioxid, melyet a folyamat elejéhez visszavezetnek. Ez a folyamat leggazdaságosabb része.

- Nátrium-klorid, ammónia, szén-dioxid és víz reakciója nátrium-hidrogénkarbonát és ammónium-klorid keletkezése közben.

- A nátrium-hidrogénkarbonát hőbomlása 100 °C felett nátrium-karbonát, szén-dioxid és víz keletkezése közben.
Felhasználása [szerkesztés]
Felhasználják az
- üveggyártásban,
- vizek lágyításánál,
- mosószerként a textiliparban,
- lúgosítóanyagként előhívókban




