Nátrium-karbonát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nátrium-karbonát
Sodium carbonate.png Sodium-carbonate-xtal-3D-balls-C.png
IUPAC-név nátrium-karbonát
Más nevek mosószóda, kalcinált szóda, szóda, sziksó
Kémiai azonosítók
CAS-szám 497-19-8
EINECS-szám 207-838-8
RTECS szám VZ4050000
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet Na2CO3
Moláris tömeg 106,0 g/mol
Megjelenés fehér színű por
Halmazállapot szilárd
Sűrűség 2,53 g/cm3 (20 °C)
Olvadáspont 854 °C
Forráspont 1600 °C
Oldhatóság (vízben) 220 g/l (20 °C)
Termokémia
Std. képződési
entalpia
ΔfHo298
−1132 kJ/mol
Standard moláris
entrópia
So298
110 J/(mol·K)
Veszélyek
EU osztályozás Ingerlő (Xi) Hazard X.svg
EU Index 011-005-00-2
R mondatok R36
S mondatok S22, S26
Lobbanáspont nem gyúlékony
Rokon vegyületek
Azonos kation a nátrium vegyületei
Azonos anion karbonátok
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A nátrium-karbonát - mosószóda, szóda, sziksó - a szénsav nátriumsója, képlete Na2CO3. Standard állapotban szilárd, fehér, higroszkópos, kristályos por. Vízben kitűnően oldódik, vizes oldata lúgos kémhatású. Vízlágyításra, savanyúságot szabályozó anyagként (E500) és tisztításra is felhasználják. Kinyerhető a legtöbb nátrium-gazdag növény hamujából, ipari mennyiségben Solvay-eljárással állítják elő, melynek során nátrium-kloridot, ammóniát és szén-dioxidot használnak fel.

Előfordulása, előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A természetben előfordul szikes talajokban és egyes tavak vizében. Ezen kívül megtalálható még a növények hamujában. Előállítható a Solvay-eljárással, melynél alapanyagként nátrium-kloridot, ammóniagázt és szén-dioxidot használnak. Telített nátrium-klorid oldatba nyomás alatt ammóniagázt és szén-dioxidot juttatnak, melyből ammónium-klorid és nátrium-hidrogénkarbonát képződik. A nátrium-hidrogénkarbonát vízben kevésbé oldódik, mint az ammónium-klorid, így por alakban kiválik az oldatból, melyet összegyűjtenek, megszárítanak, és végül kiizzítanak. A végeredmény vízmentes nátrium-karbonát, ammónium-klorid és szén-dioxid, melyet a folyamat elejéhez visszavezetnek. Ez a folyamat leggazdaságosabb része.

Tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nátrium-karbonát

Fehér színű por, vagy színtelen kristály, vízben nagyon könnyen oldódik, ami enyhén exoterm folyamat. Mivel hidrolizál, vizes oldata lúgos kémhatású. Vizes oldatából 32°C alatt 10 molekula kristályvízzel kristályosodik ki, savak hatására szén-dioxid képződés mellett a megfelelő nátrium-sókká alakul.

\mathrm{NaCl + NH_3 + CO_2 + H_2O \Rightarrow NaHCO_3 + NH_4Cl} \,\!
Nátrium-klorid, ammónia, szén-dioxid és víz reakciója nátrium-hidrogénkarbonát és ammónium-klorid keletkezése közben.
\mathrm{2NaHCO_3 \Rightarrow Na_2CO_3 + CO_2 + H_2O}\,\!
A nátrium-hidrogénkarbonát hőbomlása 100 °C felett nátrium-karbonát, szén-dioxid és víz keletkezése közben.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felhasználják az

  • üveggyártásban,
  • vizek lágyításánál,
  • mosószerként a textiliparban,
  • lúgosítóanyagként előhívókban
  • Penészedés gátló alapanyag szódabikarbónával és trisóval keverve (szabadalom szám: CA 2504014 C)

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben három néven hivatalos:

Nátrium-karbonát, vízmentes Natrii carbonas anhydricus
Nátrium-karbonát-monohidrát Natrii carbonas monohydricus
Nátrium-karbonát-dekahidrát Natrii carbonas decahydricus

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Élettani tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nátrium-karbonát témájú médiaállományokat.