Nátrium-karbonát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nátrium-karbonát
Nátrium-karbonát Nátrium-karbonát
Általános
Magyar név Nátrium-karbonát
IUPAC név Sodium carbonate
Egyéb nevek Mosószóda, kalcinált szóda, szóda, sziksó
Képlet \mathrm{Na_2CO_3}\,\!
Moláris tömeg 106,0 g/mol
Megjelenés Fehér színű por
CAS-szám [497-19-8]
EINECS (EG) szám 207-838-8
EG-Index szám 011-005-00-2
Tulajdonságok
Sűrűség és halmazállapot 2,53 g/cm3 (20 °C), szilárd
Oldhatóság vízben 220 g/l (20 °C)
Olvadáspont 854 °C (1127 K)
Forráspont 1600 °C (1673 K)
Szerkezet
Kristályszerkezet
Fizikai állandók
Képződéshő -1132 kJ/mol
Moláris hőkapacitás 110 J/(mol·K)
Veszélyességi jellemzők
EU osztályozás Ingerlő (Xi) Hazard X.svg
R-mondatok R36
S-mondatok S22, S26
Lobbanáspont nem gyúlékony
RTECS szám VZ4050000
Rokon vegyületek
Azonos anion Karbonátok
Azonos kation A nátrium vegyületei
A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek.
Ahol lehetséges, az adatok
normálállapotra (0°C, 100 kPa) vonatkoznak.
Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

A nátrium-karbonát a szénsav nátriumsója. Hagyományos néven szóda vagy sziksó.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nátrium-karbonát

Fehér színű por, vagy színtelen kristály, vízben nagyon könnyen oldódik, ami enyhén exoterm folyamat. Mivel hidrolizál, vizes oldata lúgos kémhatású, ebből következik, hogy oldja az alumíniumot. Vizes oldatából 32°C alatt 10 molekula kristályvízzel kristályosodik ki. Savak hatására felbomlik és a megfelelő nátrium-sókká alakul.

Előfordulása, előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A természetben előfordul szikes talajokban és egyes tavak vizében. Ezen kívül megtalálható még a növények hamujában. Előállítható a Solvay-eljárással, melynél alapanyagként nátrium-kloridot, ammóniagázt és szén-dioxidot használnak. Telített nátrium-klorid oldatba nyomás alatt ammóniagázt és szén-dioxidot juttatnak, melyből ammónium-klorid és nátrium-hidrogénkarbonát képződik. A nátrium-hidrogénkarbonát vízben kevésbé oldódik, mint az ammónium-klorid, így por alakban kiválik az oldatból, melyet összegyűjtenek, megszárítanak, és végül kiizzítanak. A végeredmény vízmentes nátrium-karbonát, ammónium-klorid és szén-dioxid, melyet a folyamat elejéhez visszavezetnek. Ez a folyamat leggazdaságosabb része.

\mathrm{NaCl + NH_3 + CO_2 + H_2O \Rightarrow NaHCO_3 + NH_4Cl} \,\!
Nátrium-klorid, ammónia, szén-dioxid és víz reakciója nátrium-hidrogénkarbonát és ammónium-klorid keletkezése közben.
\mathrm{2NaHCO_3 \Rightarrow Na_2CO_3 + CO_2 + H_2O}\,\!
A nátrium-hidrogénkarbonát hőbomlása 100 °C felett nátrium-karbonát, szén-dioxid és víz keletkezése közben.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felhasználják az

  • üveggyártásban,
  • vizek lágyításánál,
  • mosószerként a textiliparban,
  • lúgosítóanyagként előhívókban

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Élettani tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nátrium-karbonát témájú médiaállományokat.