Szénsav
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Szénsav | |
|---|---|
 |
 |
| Más nevek | Szénsav oldat |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [463-79-6] |
| SMILES | C(=O)(O)O |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | H2CO3 |
| Moláris tömeg | 62,03 g/mol |
| Sűrűség | 1,0 g/cm3 (híg vizes oldat) |
| Oldhatóság (vízben) | csak oldatban létezik |
| Savasság (pKa) | 6,36 10,25 |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A szénsav egy szervetlen vegyület, amelynek a képlete H2CO3. Néha szénsavnak nevezik a CO2 vizes oldatát is, amely kis mennyiségben tartalmaz H2CO3-at. A szénsav sói a karbonátok és a bikarbonátok (hidrogénkarbonátok). A szénsav gyenge sav.
A vízben oldott CO2 kémiai egyensúlyban van a szénsavval:
- CO2 + H2O ⇌ H2CO3
Az egyensúlyi állandó 25 °C-on Kh= 1,70×10−3: tehát a szén-dioxid nagyobb része nem alakul át szénsavvá, hanem CO2 molekula formájában oldódik. Katalizátor hiányában az egyensúly lassan áll be.
- 0,039 s−1
- egyik irányba (CO2 + H2O → H2CO3) és
- 23 s−1
- ellentétes irányú reakciónál (H2CO3 → CO2 + H2O).
Szénsav (H2CO3) és oltott mész (Ca(OH)2) reakciója során víz és egy fehér, vízben oldhatatlan anyag: kalcium-karbonát keletkezik (CaCO3-mészkő, márvány, cseppkő, kréta, tojáshéj, stb.).
