Ittrium
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Általános | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Név, vegyjel, rendszám | ittrium, Y, 39 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elemi sorozat | átmenetifémek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Csoport, periódus, mező | 3, 5, d | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Megjelenés | ezüstfehér |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomtömeg | 88,90585(2) g/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronszerkezet | [Kr] 4d1 5s2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronok héjanként | 2, 8, 18, 9, 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fizikai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Halmazállapot | szilárd | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sűrűség (szobahőm.) | 4,472 g/cm³ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sűrűség (folyadék) az o.p.-on | 4,24 g/cm³ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Olvadáspont | 1799 K (1526 °C, 2779 °F) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Forráspont | 3609 K (3336 °C, 6037 °F) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Olvadáshő | 11,42 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Párolgáshő | 365 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Moláris hőkapacitás | (25 °C) 26,53 J/(mol·K) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomi tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Kristályszerkezet | hexagonális | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Oxidációs állapotok | 3 (gyengén bázikus oxid) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronegativitás | 1,22 (Pauling-skála) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Ionizációs energia | 1.: 600 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2.: 1180 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 3.: 1980 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomsugár | 180 pm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomsugár (számított) | 212 pm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Kovalens sugár | 162 pm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Egyebek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Mágnesség | nincs adat | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektromos ellenállás | (sz.h.) (α, poly) 596 nΩ·m | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hővezetési tényező | (300 K) 17,2 W/(m·K) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hőtágulási tényező | (sz.h.) (α, poly) 10,6 µm/(m·K) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hangsebesség (vékony rúd) | (20 °C) 3300 m/s | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Young-modulus | 63,5 GPa | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyírási modulus | 25,6 GPa | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Bulk modulusz | 41,2 GPa | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Poisson-arányszám | 0,243 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Brinell-keménység | 589 HB | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| CAS-szám | 7440-65-5 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fontosabb izotópok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az ittrium egy fémes elem. A rendszáma 39, a vegyjele Y, nyelvújításkori neve pikeny[1].
A totálreflexiós röntgenfluoreszcens spektrometriában (TXRF) belső standardként ittriumot alkalmaznak.
A CRT monitorok vörös színének előállításához használták.
A magas átmeneti hőmérsékletű szupravezető kerámiák egyike az ittrium-bárium-réz-oxid, 93 kelvin alatt válik szupravezetővé.
-
Ittrium minta
-
Szublimált, dentrites nagy tisztaságú ittrium, illetve összehasonlításul egy 1 cm³-es ittrium kocka
[szerkesztés] Tulajdonságai
Lágy, fényes ezüstös színű átmenetifém, a 3. csoportba tartozik. A periódusos rendszerben fennálló trendeknek megfelelően elektronegativitása a csoportban felette elhelyezkedő szkandiuménál, illetve a periódusban utána következő cirkóniuménál kisebb, de az alatta található lantánénál nagyobb.[2][3] Az ittrium az ötödik periódus d-mezőjének első eleme.
A tiszta, tömör fém levegőn viszonylag stabil, mivel felületén védő oxidréteg (Y2O3) alakul ki. Ennek vastagsága elérheti a 10 µm-t, ha a fémet vízgőzben 750 °C-ra hevítik.[4] Finoman eloszlatott formában az ittrium levegőn nem stabil, az ittrium forgácsai 400 °C feletti hőmérsékleten meggyulladhatnak.[5] A fémet nitrogénben 1000 °C-ra melegítve ittrium-nitrid (YN) keletkezik.[4]
[szerkesztés] Források
- ↑
- ↑ Greenwood 1997, p. 946
- ↑ Hammond, C. R.. Yttrium, The Elements (pdf), Fermi National Accelerator Laboratory, 4–33. o. ISBN 0049100815. Hozzáférés ideje: 2008. augusztus 26.
- ^ a b Daane 1968, p. 817
- ↑ CRC contributors.szerk.: Lide, David R.: Yttrium, CRC Handbook of Chemistry and Physics. New York: CRC Press (2007–2008). ISBN 978-0-8493-0488-0
Ez a szócikk részben vagy egészben a Yttrium című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. A fordítás eredetijének szerzőit az eredeti cikk laptörténete sorolja fel.
[szerkesztés] Bibliográfia
- Daane, A. H..szerk.: Hampel, Clifford A.: Yttrium, The Encyclopedia of the Chemical Elements. New York: Reinhold Book Corporation, 810–821. o. LCCN 68-29938 (1968)
- Greenwood, N. N., Earnshaw, A.. Chemistry of the Elements, 2nd, Oxford: Butterworth-Heinemann (1997). ISBN 0-7506-3365-4
 |
Ez a kémiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
