Salétromsav

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Salétromsav
Salétromsav-molekulaSalétromsav-molekula
Általános
Magyar név Salétromsav
IUPAC név Nitric acid
Egyéb nevek Választóvíz
Képlet \mathrm{HNO_3}\,\!
Moláris tömeg 63,01 g/mol
Megjelenés Színtelen, enyhén sárgás,
füstölgő folyadék
CAS-szám [7697-37-2]
EINECS (EG) szám
EG-Index szám 007-004-00-1
Tulajdonságok
Sűrűség és halmazállapot 1,3913 g/cm3(65%)
1,4826 g/cm3(90%)
1,5008 g/cm3(98%), 20 °C-on folyadék
Oldhatóság vízben Korlátlanul elegyedik
Olvadáspont −22 °C (251 K)
Forráspont ~120 °C (~393 K)
Szerkezet
Kristályszerkezet -
Fizikai állandók
Képződéshő -174,1 kJ/mol
Moláris hőkapacitás - J/(mol·K)
Veszélyességi jellemzők
EU osztályozás Oxidáló (O) Hazard O.svg, Maró (C) Hazard C.svg[1]
R-mondatok R8, R35[1]
S-mondatok (S2), S23, S26, S36, S45[1]
Lobbanáspont
RTECS szám -
Rokon vegyületek
Azonos anion Nitrátok
Azonos kation savak, a hidrogén vegyületei
A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek.
Ahol lehetséges, az adatok
normálállapotra (0°C, 100 kPa) vonatkoznak.
Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

A salétromsav, oxónium-nitrát vagy hidrogén-nitrát (régi nevei: légenysav, választóvíz, fojtósav)[2] egybázisú, erős sav. Az összegképlete HNO3. Szúrós szagú folyadék.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Salétromsav

Tiszta állapotban színtelen, szúrós szagú folyadék. Állás közben bomlik (fény és hő hatására), oxigén és nitrogén-dioxid keletkezik, mely rozsdabarnára színezi. Ezért sötét üvegben tároljuk. A tömény salétromsav a szerves vegyületeket erősen oxidálja vagy nitrálja. Vízmegkötő szerként hozzátett kénsavval képezett keveréke a nitrálósav, melyet nitrálásra használnak. Hígítva a platinafémek és az arany kivételével minden fémet felold (A negatív standardpotenciálú fémekkel fém-nitrátokat alkot. Pozitívak esetén a molekula központi atomja redukálódik, így nitrogén-oxidok keletkezése közben reagál.), töményen sok fémet (alumínium, króm) passzivál. Mivel az ezüstöt feloldja, de az aranyat nem, választóvíznek is nevezik. A bőrt erősen megtámadja, miközben sárga foltot hagy rajta, ez az ún. xantoprotein-reakció. Sósavval képezett keveréke a királyvíz, ami már oldja az aranyat és a platinát is. A salétromsavat nátrium-hidroxiddal és más lúgokkal lehet közömbösíteni.

\mathrm{NaOH + HNO_3 \rightarrow NaNO_3 + H_2O }

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előállítható ipari mennyiségben az ammónia oxigénnel vagy levegővel való oxidációja során 10% ródiumot tartalmazó platinaháló-katalizátor jelenlétében és a keletkezett nitrogén-dioxid vízben való elnyeletése útján. Laboratóriumban tömény kénsav és kálium-nitrát keverékének a desztillációjával állítják elő.

\mathrm{H_2SO_4 + KNO_3 \rightarrow KHSO_4 + HNO_3}

Sósav és ammónium-nitrát érintkezésekor is keletkezik:

\mathrm{NH_4NO_3 + HCl \rightarrow NH_4Cl + HNO_3}

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felhasználják nitrogénműtrágyák, robbanóanyagok, rakétahajtó anyagok, színezékek, gyógyszerek előállítására. Az ékszerészek választóvízként használják, segítségével lehet kinyerni az aranyat az ötvözetekből, mivel az arany nem oldódik salétromsavban.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]