Salétromsav
| Salétromsav | |
|---|---|
| Általános | |
| Magyar név | Salétromsav |
| IUPAC név | Nitric acid |
| Egyéb nevek | Választóvíz |
| Képlet | ![]() |
| Moláris tömeg | 63,01 g/mol |
| Megjelenés | Színtelen, enyhén sárgás, füstölgő folyadék |
| CAS-szám | [7697-37-2] |
| EINECS (EG) szám | – |
| EG-Index szám | 007-004-00-1 |
| Tulajdonságok | |
| Sűrűség és halmazállapot | 1,3913 g/cm3(65%) 1,4826 g/cm3(90%) 1,5008 g/cm3(98%), 20 °C-on folyadék |
| Oldhatóság vízben | Korlátlanul elegyedik |
| Olvadáspont | −22 °C (251 K) |
| Forráspont | ~120 °C (~393 K) |
| Szerkezet | |
| Kristályszerkezet | - |
| Fizikai állandók | |
| Képződéshő | -174,1 kJ/mol |
| Moláris hőkapacitás | - J/(mol·K) |
| Veszélyességi jellemzők | |
| EU osztályozás | Oxidáló (O) |
| R-mondatok | R8, R35[1] |
| S-mondatok | (S2), S23, S26, S36, S45[1] |
| Lobbanáspont | |
| RTECS szám | - |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos anion | Nitrátok |
| Azonos kation | savak, a hidrogén vegyületei |
| A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok normálállapotra (0°C, 100 kPa) vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. |
|
A salétromsav, oxónium-nitrát vagy hidrogén-nitrát (régi nevei: légenysav, választóvíz, fojtósav)[2] egybázisú, erős sav. Az összegképlete HNO3. Szúrós szagú folyadék.
Tartalomjegyzék |
Jellemzői [szerkesztés]
Tiszta állapotban színtelen, szúrós szagú folyadék. Állás közben bomlik (fény és hő hatására), oxigén és nitrogén-dioxid keletkezik, mely rozsdabarnára színezi. Ezért sötét üvegben tároljuk. A tömény salétromsav a szerves vegyületeket erősen oxidálja vagy nitrálja. Vízmegkötő szerként hozzátett kénsavval képezett keveréke a nitrálósav, melyet nitrálásra használnak. Hígítva a platinafémek és az arany kivételével minden fémet felold (A negatív standardpotenciálú fémekkel fém-nitrátokat alkot. Pozitívak esetén a molekula központi atomja redukálódik, így nitrogén-oxidok keletkezése közben reagál.), töményen sok fémet (alumínium, króm) passzivál. Mivel az ezüstöt feloldja, de az aranyat nem, választóvíznek is nevezik. A bőrt erősen megtámadja, miközben sárga foltot hagy rajta, ez az ún. xantoprotein-reakció. Sósavval képezett keveréke a királyvíz, ami már oldja az aranyat és a platinát is. A salétromsavat nátrium-hidroxiddal és más lúgokkal lehet közömbösíteni.
NaOH+HNO3-->NaNO3+H2O
Előállítása [szerkesztés]
Előállítható ipari mennyiségben az ammónia oxigénnel vagy levegővel való oxidációja során 10% ródiumot tartalmazó platinaháló-katalizátor jelenlétében és a keletkezett nitrogén-dioxid vízben való elnyeletése útján. Laboratóriumban tömény kénsav és kálium-nitrát keverékének a desztillációjával állítják elő.
- H2SO4 + KNO3 → KHSO4 + HNO3
Sósav és ammónium-nitrát érintkezésekor is keletkezik: NH4NO3+HCl-->NH4Cl+HNO3
Felhasználása [szerkesztés]
Felhasználják nitrogénműtrágyák, robbanóanyagok, rakétahajtó anyagok, színezékek, gyógyszerek előállítására. Az ékszerészek választóvízként használják, segítségével lehet kinyerni az aranyat az ötvözetekből, mivel az arany nem oldódik salétromsavban.
Jegyzetek [szerkesztés]
Lásd még [szerkesztés]


