Ródium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
45 ruténiumródiumpalládium
Co

Rh

Ir
Általános
Név, vegyjel, rendszám ródium, Rh, 45
Elemi sorozat átmenetifémek
Csoport, periódus, mező 9, 5, d
Megjelenés ezüstfehér fémes
Rh,45.jpg
Atomtömeg 102,90550(2)  g/mol
Elektronszerkezet [Kr] 4d8 5s1
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 16, 1
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot szilárd
Sűrűség (szobahőm.) 12,41 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on 10,7 g/cm³
Olvadáspont 2237 K
(1964 °C, 3567 °F)
Forráspont 3968 K
(3695 °C, 6683 °F)
Olvadáshő\Delta_{fus}{H}^\ominus 26,59 kJ/mol
Párolgáshő \Delta_{vap}{H}^\ominus 494 kJ/mol
Moláris hőkapacitás (25 °C) 24,98 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k
T/K 2288 2496 2749 3063 3405 3997
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet köbös lapcentrált
Oxidációs szám 2, 3, 4
(amfoter oxid)
Elektronegativitás 2,28 (Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: 719,7 kJ/mol
2.: 1740 kJ/mol
3.: 2997 kJ/mol
Atomsugár 135 pm
Atomsugár (számított) 173 pm
Kovalens sugár 135 pm
Egyebek
Mágnesség nincs adat
Elektromos ellenállás (0 °C) 43,3 nΩ·m
Hőmérséklet-vezetési tényező (300 K) 150 W/(m·K)
Hőtágulási együttható (25 °C) 8,2 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd) (20 °C) 4700 m/s
Young-modulus 275 GPa
Nyírási modulus 150 GPa
Kompressziós modulus 380 GPa
Poisson-tényező 0,26
Mohs-keménység 6,0
Vickers-keménység 1246 MPa
Brinell-keménység 1100 HB
CAS-szám 7440-16-6
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A ródium izotópjai
Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. (MeV) B.t.
99Rh mest. 16,1 d ε - 99Ru
γ 0,089, 0,353,
0,528
-
101mRh mest. 4,34 d ε - 101Ru
IT 0,157 101Rh
γ 0,306, 0,545 -
101Rh mest. 3,3 y ε - 101Ru
γ 0,127, 0,198,
0,325
-
102mRh mest. 2,9 y ε - 102Ru
γ 0,475, 0,631,
0,697, 1,046
-
102Rh mest. 207 d ε - 102Ru
β+ 0,826, 1,301 102Ru
β- 1,151 102Pd
γ 0,475, 0,628 -
103Rh 100% Rh stabil 58 neutronnal
105Rh mest. 35,36 h β- 0,247, 0,260,
0,566
105Pd
γ 0,306, 0,318 -
Hivatkozások

A ródium kémiai elem, amelynek vegyjele Rh és a rendszáma 45. Nyelvújításkori neve rózsany[1]. Fémes elem, átmenetifém. A platinafémek ezen belül az úgynevezett könnyű platinafémek közé tartozik. (A periódusos rendszer 5. periódusába tartozó platinafémeket nevezik könnyű platinafémeknek). A ródium ezüstfehér fém, szobahőmérsékleten kissé rideg, magasabb hőmérsékleten azonban megmunkálható. Viszonylag jó elektromos vezető. A vegyületeiben leggyakrabban +3 oxidációs számú. A természetben csak egy izotópja található meg.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kémiailag ellenálló fém. Halogének csak magasabb hőmérsékleten támadják meg. Ha magasabb hőmérsékletre hevítik, reakcióba lép az oxigénnel és ródium(III)-oxid (Rh2O3) keletkezik. További hevítés hatására azonban ez az oxid elbomlik. A hidrogént oldja, de kevésbé, mint a platina. Ha kén vagy arzén jelenlétében hevítik, reakcióba lép ezekkel az elemekkel. Tömör állapotban savakban nem oldódik, még királyvízben sem.

Előfordulása a természetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A természetben a többi platinafémmel együtt, ötvözet formájában található meg. Előfordul a nyers aranyban is. Ritka elem.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ródiumot a platinafémek egymástól való szétválasztásával állítják elő. Először a nyers platinát királyvízben oldják, majd a platinát ammónium-klorid hozzáadásával leválasztják ammónium-kloro-platinát alakjában. Ezután az oldatot szűrik, majd cinket adnak hozzá. Majd izzítás után királyvízzel kioldják az irídiumot és a ródiumot. Az irídiumot ammónium-kloriddal kicsapják. Ekkor az oldatban egy ródiumvegyület marad, ezt bepárolják, kloriddá alakítják, majd hidrogénnel redukálják.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kolloid ródiumot katalizátorként használják hidrogénezésnél. Platinával és irídiummal ötvözve hőelemeket készítenek belőle, amelyek magas hőmérsékletek mérésére is alkalmasak. Az elektrolitikusan leválasztott ródiummal csillagászati tükröket vonnak be. Ródiumból készülnek az ammónia oxidációjához használt katalizátorok is (ennek a salétromsavgyártásnál van jelentősége).

Keménysége és magas fénye miatt az ékszerészek is használják, a fehérarany tárgyak bevonására.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szõkefalvi-Nagy Zoltán; Szabadváry Ferenc: A magyar kémiai szaknyelv kialakulása. A kémia története Magyarországon. Akadémiai Kiadó, 1972. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia
  • Bodor Endre: Szervetlen kémia I.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ródium témájú médiaállományokat.