Katalizátor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A katalizátor a kémiában olyan anyag, ami úgy gyorsít fel (akár nagyságrendekkel) egy kémiai reakciót, hogy ő maga annak során nem változik meg maradandóan. A szó a görög katalüszisz (feloldás) szóból keletkezett, latin végződéssel. A katalizátorok úgy fejtik ki hatásukat, hogy jelenlétükben a reakciók más úton, alacsonyabb aktiválási energiájú részfolyamatokon keresztül játszódnak le, ezzel növelvén a reakciósebességet. A katalizátornak gyakran kis mennyisége is elegendő nagy mennyiségű anyag átalakulásának meggyorsításához.

Sokféle anyag lehet katalizátor: elemek, szervetlen és szerves vegyületek. Az egyszerűbb kémiai felépítésű katalizátorok (elemek, szervetlen vegyületek) gyakran több különféle reakciót is katalizálnak. Az enzimek biokatalizátorok és rendszerint csak egyféle folyamatot katalizálnak.

Ha a reagáló anyagok és a katalizátor közös fázisban vannak, a katalízist homogén katalízisnek, ha különböző fázisban vannak, heterogén katalízisnek nevezzük.

A katalizátorok hatását fokozó anyagokat promotoroknak vagy aktivátoroknak, a hatásukat gátló anyagokat inhibitoroknak nevezzük.

Katalizátorok a gyakorlatban

Egyszerű példa az alumínium és jód reakciója. A reakció végbemenéséhez szükséges a katalizátor jelenléte, ami ez esetben a víz lesz. 1-2 csepp vizet rácseppentünk a keverékre és pár másodperc múlva beindul a reakció. Keletkezik egy szilárd ionvegyület: alumínium-jodid, ami egy új anyag tehát kémiai reakcióról beszélhetünk. A reakció nagyon heves, hasonló a vulkánkitöréshez. A folyamat exoterm, egyesülés (két anyagból lett egy anyag) és redoxireakció. Igazolhatjuk, hogy redoxireakció kétféleképpen is zajlott: elektronátadás és felvétel, illetve oxidációs szám változás is történt. Kezdetben az alumínium és jód oxidációs száma 0, a termékben a jódé -1 az alumíniumé pedig +3. A folyamatot leíró reakcióegyenlet:

\mathrm{2\ Al + 3\ I_2 \rightarrow 2\ AlI_3}

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]