Palládium
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Általános | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Név, vegyjel, rendszám | palládium, Pd, 46 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elemi sorozat | átmenetifémek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Csoport, periódus, mező | 10, 5, d | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Megjelenés | ezüstfehér fémes |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomtömeg | 106,42(1) g/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronszerkezet | [Kr] 4d10 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronok héjanként | 2, 8, 18, 18 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fizikai tulajdonságok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Halmazállapot | szilárd | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sűrűség (szobahőm.) | 12,023 g/cm³ | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sűrűség (folyadék) az o.p.-on | 10,38 g/cm³ | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hármaspont | 1825 K, 3,5 Pa | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Olvadáspont | 1828,05 K (1554,9 °C, 2830,82 °F) |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Forráspont | 3236 K (2963 °C, 5365 °F) |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Olvadáshő |
16,74 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Párolgáshő  |
362 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Moláris hőkapacitás | (25 °C) 25,98 J/(mol·K) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomi tulajdonságok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Kristályszerkezet | köbös lapcentrált | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Oxidációs szám | ±1 (enyhén bázikus oxid) |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronegativitás | 2,20 (Pauling-skála) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Ionizációs energia | 1.: 804,4 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2.: 1870 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 3.: 3177 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomsugár | 140 pm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomsugár (számított) | 169 pm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Kovalens sugár | 131 pm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Van der Waals-sugár | 163 pm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Egyebek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Mágnesség | nincs adat | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fajlagos ellenállás | (20 °C) 105,4 nΩ·m | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hőmérséklet-vezetési tényező | (300 K) 71,8 W/(m·K) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hőtágulási tényező | (25 °C) 11,8 µm/(m·K) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hangsebesség (vékony rúd) | (20 °C) 3070 m/s | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Young-modulus | 121 GPa | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyírási modulus | 44 GPa | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Kompressziós modulusz | 180 GPa | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Poisson-arányszám | 0,39 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Mohs-keménység | 4,75 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vickers-keménység | 461 MPa | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Brinell-keménység | 37,3 HB | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| CAS-szám | 7440-05-3 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fontosabb izotópok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A palládium a periódusos rendszer egyik kémiai eleme. Vegyjele Pd, rendszáma 46, nyelvújításkori neve itélany[1]. A platinafémek, ezen belül a könnyű platinafémek közé tartozik. (A platinafémek a ruténium (Ru), a ródium (Rh), a palládium (Pd), az ozmium (Os) , az irídium (Ir) és a platina (Pt), ezek közül a periódusos rendszer 5. csoportjába tartozó elemek, a Ru, a Rh és a Pd a könnyű platinafémek.) Ezüstfehér színű, jól megmunkálható fém. Valamivel keményebb, mint a platina. A hidrogént nagyon könnyen elnyeli, abszorbeálja. (1 cm³ palládium 350–850 cm³ a at nyomású hidrogént nyel el 18 °C-on). A palládium felületén a hidrogén sokkal reakcióképesebbé válik, mert atomjaira bomlik. Emiatt katalizátorként használható hidrogénezési reakciókban.
Tartalomjegyzék |
Kémiai tulajdonságai [szerkesztés]
Kémiai szempontból ellenálló fém. A halogénelemek kis mértékben megtámadják. Vegyületeket képez kénnel, szelénnel, foszforral, arzénnel, ha ezekkel összeolvasztják. A savak jobban oldják, mint a többi platinafémet. A platinafémek közül egyedül a palládium oldódik salétromsavban. Magas hőmérsékleten megtámadják az alkálifémek hidroxidjai. Kettő, három vagy négy vegyértékű lehet a vegyületeiben.
Előfordulása a természetben [szerkesztés]
A természetben a platinaércekben, emellett az arannyal együtt található meg ötvözetként. Ismeretes néhány ásványa is. Igen ritka elem, a 71. leggyakoribb a Földön.
Előállítása [szerkesztés]
A palládiumot a platinaércekből nyerik ki. Ezeket királyvízzel feldolgozzák, majd az ekkor keletkező oldatból platinát ammónium-kloriddal leválasztják. A palládium az oldatban marad, ezt vasporral választják ki. Az így leválasztott palládium ródiummal, irídiummal és vassal szennyezett. A szennyezett palládiumot királyvízben oldják, majd a vasat ammónium-hidroxiddal választják le. Ezután az oldatot sósavval megsavanyítják és a palládiumot palládium amin-klorid formájában választják le. Ezt hevítéssel elbontják, a palládium szabaddá válik.
Felhasználása [szerkesztés]
A palládium a hidrogént nagyon könnyen elnyeli, ezért heterogén katalizátorként illetve gázelektródként használják. Egyes ötvözeteit az ékszeripar hasznosítja. A 30% palládiumot tartalmazó ezüstötvözetét fogpótlásban és ékszerek készítésekor alkalmazzák. Másik ötvözete a fehérarany, ez 10% palládiumot tartalmazó aranyötvözet.
Források [szerkesztés]
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.
További információk [szerkesztés]
- ↑ Szõkefalvi-Nagy Zoltán; Szabadváry Ferenc: A magyar kémiai szaknyelv kialakulása. A kémia története Magyarországon. Akadémiai Kiadó, 1972. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
