Hafnium
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Általános | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Név, vegyjel, rendszám | hafnium, Hf, 72 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elemi sorozat | átmenetifémek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Csoport, periódus, mező | 4, 6, d | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Megjelenés | szürke acélos |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomtömeg | 178,49(2) g/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronszerkezet | [Xe] 4f14 5d2 6s2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronok héjanként | 2, 8, 18, 32, 10, 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fizikai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Halmazállapot | szilárd | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sűrűség (szobahőm.) | 13,31 g/cm³ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sűrűség (folyadék) az o.p.-on | 12 g/cm³ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Olvadáspont | 2506 K (2233 °C, 4051 °F) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Forráspont | 4876 K (4603 °C, 8317 °F) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Olvadáshő | 27,2 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Párolgáshő | 571 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Moláris hőkapacitás | (25 °C) 25,73 J/(mol·K) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomi tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Kristályszerkezet | hexagonális | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Oxidációs állapotok | 4 (amfoter oxid) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronegativitás | 1,3 (Pauling-skála) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Ionizációs energia | 1.: 658,5 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2.: 1440 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 3.: 2250 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomsugár | 155 pm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomsugár (számított) | 208 pm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Kovalens sugár | 150 pm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Egyebek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Mágnesség | nincs adat | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fajlagos ellenállás | (20 °C) 331 nΩ·m | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hővezetési tényező | (300 K) 23,0 W/(m·K) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hőtágulási tényező | (25 °C) 5,9 µm/(m·K) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hangsebesség (vékony rúd) | (20 °C) 3010 m/s | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Young-modulus | 78 GPa | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyírási modulus | 30 GPa | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Bulk modulusz | 110 GPa | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Poisson-arányszám | 0,37 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Mohs-keménység | 5,5 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vickers-keménység | 1760 MPa | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Brinell-keménység | 1700 HB | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| CAS-szám | 7440-58-6 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fontosabb izotópok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A hafnium egy kémiai elem, amely a periódusos rendszerben a 72-es rendszámot viseli. Nevét Koppenhága latin elnenevezéséből származtatják - Hafnia - ahol a hafniumot felfedezték. Ezüstszürke, csillogó, korrózióálló emellett a titáncsoport átmenetifém tagja. A hafnium nagyon hasonló tulajdonságkokkal bír, mint a periódusos rendszerben felette elhelyezkedő cirkónium. Biológiai szervezetben való előfurdulásáról nincsenek adatok, normál esetben nem fordul elő emberi szervezetben és nem is mérgező arra.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A hafnium az egyik utolsó nem radioaktív elem a periódusos rendszerben. Az első bizonyítékára annak, hogy létezik egy elem a Lutécium és a Tantál közt, az 1912-ben megfogalmazott Moseley-törvény mutatott rá. Henry Mosely megpróbálta 1914-ben az ismeretlen - de a törvény alapján 72-es rendszámmal igenis létező - kémiai elemet ritkaföldi ásványokból (ma Lantanidák) kimutatni. Ez azonban sikertelen volt.
1922-ben Niels Bohr egyik nyilvános munkájában - mely az magfizikát tárgyalta - megjósolta, hogy valahol a lantanidák között a lutetiummal bezárólag kell lennie és a cirkóniummal hasonlóságot kell mutatnia. Egy évvel később Kopenhágában Dirk Coster és Hevesy György norvég cirkonból röntgespektroszkópiával mutatták ki a hafnium létezését. További ásványok vizsgálatával kiderült, hogy a hafnium mindig a cikóniumtartalmú árványokban van jelen. Szétválasztásuk Jantzennek és Hevesynek diammónum- és dikáliumfluorid kikristályosításán keresztül sikerült megoldani. Az elemi hafniumot ezután nátriummal történő redukcióval nyerték ki.
[szerkesztés] Előfordulása
Hafniumot a földkéreg 49-tízmilliomod részben tartalmaz (4,9 ppm), így a Földön nem sűrűn fordul elő. Gyakoriságát tekintve a brómmal és a céziummal egyező, de a régóta ismert aranynál vagy higanynál mégis gyakoribb. A hafnium sem tiszta- sem saját ásványként nem fordul elő. Ezzel szemben minden cirkónium-ásvány, mint a cirkon és baddeleyit tartalmaz hafniumot, mely legtöbbször 2%-a a cirkóniumtartalomnak (kb. 1-5 tömegszázalék hafnium). Egy a kevés ásvány közül - mely több hafniumot mint a cirkóniumot tartalmaz - az alvit [(Hf,Th,Zr)SiO4].
Bányászata a cirkóniummal együtt folyik leginkább Ausztriában és Dél-Afrikában. Hafniumból a még bányászható mennyiséget 1,1 millió tonnára becsülik (beleértve a halfniumoxidot vegyületeket is).
[szerkesztés] Kinyerése és Előállítása
Hogy a hafniumot kinyerjük szükség van annak a cirkóniumtól való szétválasztására. Ezt a folyamatot teljesen külön kell folyadék-folyadék szétválasztásal elvégezni, melynek alapja, hogy a hafnium- ill. cirkónium-só különbözőképpen oldódik fel a speciális oldószerben.
...
[szerkesztés] Források
Német Wikipédia azonos szócikke


