Holmium
|
|||||||||||||||
| Általános | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Név, vegyjel, rendszám | holmium, Ho, 67 | ||||||||||||||
| Elemi sorozat | lantanoidák | ||||||||||||||
| Csoport, periódus, mező | ?, 6, f | ||||||||||||||
| Megjelenés | ezüstfehér |
||||||||||||||
| Atomtömeg | 164,93032(2) g/mol | ||||||||||||||
| Elektronszerkezet | [Xe] 4f11 6s2 | ||||||||||||||
| Elektronok héjanként | 2, 8, 18, 29, 8, 2 | ||||||||||||||
| Fizikai tulajdonságok | |||||||||||||||
| Halmazállapot | szilárd | ||||||||||||||
| Sűrűség (szobahőm.) | 8,79 g/cm³ | ||||||||||||||
| Sűrűség (folyadék) az o.p.-on | 8,34 g/cm³ | ||||||||||||||
| Olvadáspont | 1734 K (1461 °C, 2662 °F) |
||||||||||||||
| Forráspont | 2993 K (2720 °C, 4928 °F) |
||||||||||||||
Olvadáshő![]() |
17,0 kJ/mol | ||||||||||||||
Párolgáshő ![]() |
265 kJ/mol | ||||||||||||||
| Moláris hőkapacitás | (25 °C) 27,15 J/(mol·K) | ||||||||||||||
|
|||||||||||||||
| Atomi tulajdonságok | |||||||||||||||
| Kristályszerkezet | hexagonális | ||||||||||||||
| Oxidációs szám | 3 (bázikus oxid) |
||||||||||||||
| Elektronegativitás | 1,23 (Pauling-skála) | ||||||||||||||
| Ionizációs energia | 1.: 581,0 kJ/mol | ||||||||||||||
| 2.: 1140 kJ/mol | |||||||||||||||
| 3.: 2204 kJ/mol | |||||||||||||||
| Atomsugár | 175 pm | ||||||||||||||
| Egyebek | |||||||||||||||
| Mágnesség | paramágneses | ||||||||||||||
| Elektromos ellenállás | (sz.h.) (poly) 814 nΩ·m | ||||||||||||||
| Hőmérséklet-vezetési tényező | (300 K) 16,2 W/(m·K) | ||||||||||||||
| Hőtágulási tényező | (sz.h.) (poly) 11,2 µm/(m·K) |
||||||||||||||
| Hangsebesség (vékony rúd) | (20 °C) 2760 m/s | ||||||||||||||
| Young-modulus | 64,8 GPa | ||||||||||||||
| Nyírási modulus | 26,3 GPa | ||||||||||||||
| Kompressziós modulusz | 40,2 GPa | ||||||||||||||
| Poisson-tényező | 0,231 | ||||||||||||||
| Vickers-keménység | 481 MPa | ||||||||||||||
| Brinell-keménység | 746 HB | ||||||||||||||
| CAS-szám | 7440-60-0 | ||||||||||||||
| Fontosabb izotópok | |||||||||||||||
|
|||||||||||||||
| Hivatkozások | |||||||||||||||
A holmium a lantanoidák közé tartozó kémiai elem, ezüstfehér színű fém. Vegyjele Ho, rendszáma 67.
Tartalomjegyzék |
Tulajdonságai [szerkesztés]
Fizikai tulajdonságai [szerkesztés]
A holmium viszonylag lágy és alakítható elem, száraz levegőn és standard nyomáson és hőmérsékleten meglehetősen stabil és jól ellenáll a korróziónak. Magasabb páratartalom esetén és nagyobb hőmérsékleten azonban – sárgás színű oxid keletkezése közben – gyorsan oxidálódik. Tiszta állapotban fémes, ezüstfehér színű.
A holmium-oxid a megvilágítási körülményektől függően komoly színváltozást mutat. Napfényben enyhén barnás sárga színű. Háromszínű fényben tüzes narancssárga, ilyen körülmények között szinte megkülönböztethetetlen az erbium-oxidtól. E jelenség oka a foszforeszcenciás emissziós sávok szűk volta.[1]
A természetben előforduló elemek közül e háromértékű ritkaföldfém rendelkezik a legnagyobb mágneses momentummal (10,6 µB), és más szokatlan mágneses sajátságokkal is bír. Ittriummal keverve erősen mágneses vegyületeket képez.[2] Környezeti körülmények között a holmium paramágneses, de 19 K alatti hőmérsékleten ferromágnesessé válik.[3]
Kémiai tulajdonságai [szerkesztés]
A fémholmium levegőn lassan fényét veszti, és meggyújtva könnyen holmium(III)-oxiddá ég el:
- 4 Ho + 3 O2 → 2 Ho2O3
Elég elektropozitív fém, hideg vízzel lassan, forró vízzel meglehetősen gyorsan reagál, miközben holmium-hidroxid keletkezik:
- 2 Ho (s) + 6 H2O (l) → 2 Ho(OH)3 (aq) + 3 H2 (g)
A holmium reagál a halogénekkel is:
- 2 Ho (s) + 3 F2 (g) → 2 HoF3 (s) [rózsaszín]
- 2 Ho (s) + 3 Cl2 (g) → 2 HoCl3 (s) [sárga]
- 2 Ho (s) + 3 Br2 (g) → 2 HoBr3 (s) [sárga]
- 2 Ho (s) + 3 I2 (g) → 2 HoI3 (s) [sárga]
Híg kénsavban készségesen oldódik, a reakció során sárga színű Ho(III)-ionokat tartalmazó oldat keletkezik, melyben [Ho(OH2)9]3+ komplexek formájában fordul elő:[4]
- 2 Ho (s) + 3 H2SO4 (aq) → 2 Ho3+ (aq) + 3 SO2−4 (aq) + 3 H2 (g)
Fordítás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Holmium című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Yiguo Su et al. (2008.). „Hydrothermal Synthesis of GdVO4:Ho3+ Nanorods with a Novel White-light Emission”. Chemistry Letters 37, 762. o. DOI:10.1246/cl.2008.762.
- ↑ C. K. Gupta, Nagaiyar Krishnamurthy. Extractive metallurgy of rare earths. CRC Press (2004). ISBN 0415333407
- ↑ Jiles, David. Introduction to magnetism and magnetic materials. CRC Press (1998). ISBN 0412798603
- ↑ Chemical reactions of Holmium. Webelements. (Hozzáférés: 2009. június 6.)



