Pauling-skála
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! (2007 februárjából) |
|
|
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján. (2007 januárjából) |
A Pauling-skála az elektronegativitás ábrázolására szolgáló modell, amelyet 1932-ben Linus Pauling fejlesztett ki.
A modell lényege, hogy két atom (A és B) elektronegativitásának különbségével méri az A-B kötés ionrészét és ismertnek feltételezi az A-B molekula kísérleti úton meghatározott bomlási energiáját, A2 és B2 .
Így az A és B atom elektronegativitásának különbözete:

A az egyes kémiai elemek dimenzió nélküli elektronegativitásának kiszámításához a fluor elektronegativitását

definiálja kiindulópontként.
A szakirodalomban gyakran különböző értékeket adnak meg az elektronegativitás Pauling-skála szerinti értékének, ami a következő okokra vezethető vissza:
- A bomlási energia sok elem, illetve kötés esetében nehezen határozható meg kísérleti úton.
- A korábban használt referenciaérték
és
volt. - A
mértani közép helyett korábban a
számtani közepet is használták. - Végül a szakirodalomban a különböző értékek találhatók arányossági tényezőként.
A Pauling-skála szerinti értéktáblázat [szerkesztés]
| → Atomsugár nő → Ionizációs energia nő → Elektronegativitás nő → | |||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Csoport (oszlopok) | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | |
| Periódus (sorok) | |||||||||||||||||||
| 1 | H 2,20 |
He 3,89 |
|||||||||||||||||
| 2 | Li 0,98 |
Be 1,57 |
B 2,04 |
C 2,55 |
N 3,04 |
O 3,44 |
F 3,98 |
Ne 3,67 |
|||||||||||
| 3 | Na 0,93 |
Mg 1,31 |
Al 1,61 |
Si 1,90 |
P 2,19 |
S 2,58 |
Cl 3,16 |
Ar 3,3 |
|||||||||||
| 4 | K 0,82 |
Ca 1,00 |
Sc 1,36 |
Ti 1,54 |
V 1,63 |
Cr 1,66 |
Mn 1,55 |
Fe 1,83 |
Co 1,88 |
Ni 1,91 |
Cu 1,90 |
Zn 1,65 |
Ga 1,81 |
Ge 2,01 |
As 2,18 |
Se 2,55 |
Br 2,96 |
Kr 3,00 |
|
| 5 | Rb 0,82 |
Sr 0,95 |
Y 1,22 |
Zr 1,33 |
Nb 1,6 |
Mo 2,16 |
Tc 1,9 |
Ru 2,2 |
Rh 2,28 |
Pd 2,20 |
Ag 1,93 |
Cd 1,69 |
In 1,78 |
Sn 1,96 |
Sb 2,05 |
Te 2,1 |
I 2,66 |
Xe 2,67 |
|
| 6 | Cs 0,79 |
Ba 0,89 |
* |
Hf 1,3 |
Ta 1,5 |
W 2,36 |
Re 1,9 |
Os 2,2 |
Ir 2,20 |
Pt 2,28 |
Au 2,54 |
Hg 2,00 |
Tl 1,62 |
Pb 2,33 |
Bi 2,02 |
Po 2,0 |
At 2,2 |
Rn 2,2 |
|
| 7 | Fr 0,7 |
Ra 0,9 |
** |
Rf |
Db |
Sg |
Bh |
Hs |
Mt |
Ds |
Rg |
Uub |
Uut |
Uuq |
Uup |
Uuh |
Uus |
Uuo |
|
| Lantanoidák | * |
La 1,1 |
Ce 1,12 |
Pr 1,13 |
Nd 1,14 |
Pm 1,13 |
Sm 1,17 |
Eu 1,2 |
Gd 1,2 |
Tb 1,1 |
Dy 1,22 |
Ho 1,23 |
Er 1,24 |
Tm 1,25 |
Yb 1,1 |
Lu 1,27 |
|||
| Aktinoidák | ** |
Ac 1,1 |
Th 1,3 |
Pa 1,5 |
U 1,38 |
Np 1,36 |
Pu 1,28 |
Am 1,13 |
Cm 1,28 |
Bk 1,3 |
Cf 1,3 |
Es 1,3 |
Fm 1,3 |
Md 1,3 |
No 1,3 |
Lr 1,291 |
|||


és
volt.
mértani közép helyett korábban a
számtani közepet is használták.