Kálium
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
| Általános | |||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Név, vegyjel, rendszám | kálium, K, 19 | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Elemi sorozat | alkálifémek | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Csoport, periódus, mező | 1, 4, s | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Megjelenés | ezüstfehér |
||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomtömeg | 39,0983(1) g/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronszerkezet | [Ar] 4s1 | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronok héjanként | 2, 8, 8, 1 | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Fizikai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||
| Halmazállapot | szilárd | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Sűrűség (szobahőm.) | 0,89 g/cm³ | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Sűrűség (folyadék) az o.p.-on | 0,828 g/cm³ | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Olvadáspont | 336,53 K (63,38 °C, 146,08 °F) |
||||||||||||||||||||||||||||||
| Forráspont | 1032 K (759 °C, 1398 °F) |
||||||||||||||||||||||||||||||
Olvadáshő![]() |
2,321 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||
Párolgáshő ![]() |
76,90 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Moláris hőkapacitás | (25 °C) 29,600 J/(mol·K) | ||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomi tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||
| Kristályszerkezet | tércentrált köbös | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Oxidációs szám | 1 (erősen bázikus oxid) |
||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronegativitás | 0,82 (Pauling-skála) | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Ionizációs energia | 1.: 418,8 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||
| 2.: 3052 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||
| 3.: 4420 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomsugár | 220 pm | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomsugár (számított) | 243 pm | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Kovalens sugár | 196 pm | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Van der Waals-sugár | 275 pm | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Egyebek | |||||||||||||||||||||||||||||||
| Mágnesség | ? | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Fajlagos ellenállás | (20 °C) 72,0 nΩ·m | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Hőmérséklet-vezetési tényező | (300 K) 102,5 W/(m·K) | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Hőtágulási tényező | (25 °C) 83,3 µm/(m·K) | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Hangsebesség (vékony rúd) | (20 °C) 2000 m/s | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyírási modulus | 1,3 GPa | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Kompressziós modulusz | 3,1 GPa | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Mohs-keménység | 0,4 | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Brinell-keménység | 0,363 HB | ||||||||||||||||||||||||||||||
| CAS-szám | 7440-09-7 | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Fontosabb izotópok | |||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | |||||||||||||||||||||||||||||||
A kálium (nyelvújításkori magyar nevén: hamany) a periódusos rendszer egyik kémiai eleme. Vegyjele K, rendszáma 19. Az I. főcsoportba, az alkálifémek közé tartozik. Elemi állapotban ezüstös színű, lágy, jól nyújtható könnyűfém. Égetéskor a lángot fakóibolya színűre festi. Reakcióképessége nagy, a vízzel rendkívül heves reakcióba lép, a levegő oxigénjével érintkezve gyorsan oxidálódik, ezért inert (zárt) körülmények között kell tárolni (általában petróleum alatt).
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Fémkáliumot először Humphry Davy állított elő 1807-ben, kálium-hidroxid (KOH) olvadékának elektrolízisével.[1] Az elemet is ő nevezte el a szóda és a hamuzsír arab nevéből. A németben és a skandináv nyelvekben használatos Kalium szó az arab al-kali (a hamu) főnévre vezethető vissza.[2]
Jellemzői [szerkesztés]
Fizikai jellemzői [szerkesztés]
Sűrűsége 0,89 g/cm³, tehát kisebb a vízénél, ezért fennmarad a víz felszínén. Könnyűfém, rácsa tércentrált köbös, ezért elég rossz a megmunkálhatósága, rideg, törékeny, de késsel vágható, puha.
Kémiai tulajdonságai [szerkesztés]
Oxigénnel közvetlenül KO2 kálium-szuperoxidot képez, de van K2O2 peroxidja és K2O oxidja is.
A hidrogénnel, mint más alacsony standardpotenciálú fémek, kálium-hidridet (KH) képez. Vízzel hevesen reagál, KOH és H2 gáz keletkezik, a reakció hevessége miatt a képződő hidrogén meggyullad. Savakkal nagyon heves exoterm reakcióban sók és hidrogéngáz fejlődik.
A lángot fakóibolya színűre festi.
Reakciói [szerkesztés]
- vízzel:
- reakciója oxigénnel: az égés során szuperoxid keletkezik, melyben az oxigén oxidációs száma −1/2:
A kálium-szuperoxid narancssárga kristályos anyag. Szén-dioxid hatására nagy mennyiségű oxigén szabadul fel belőle:
Előfordulása, előállítása [szerkesztés]
A természetben elemi állapotban nagy reakciókészsége miatt nem fordul elő. A természetben sói találhatók (például KCl). Sói elektrolízisével állítható elő.
Felhasználása [szerkesztés]
Műtrágyagyártás, pirotechnika, robbanóanyag-gyártás. A fémkálium elégetésével nyert kálium-szuperoxidot védőálarcok kisegítő oxigénforrásként használják.
Élettani tulajdonságai [szerkesztés]
A szervezetben az ingerületátvitelben van elengedhetetlen szerepe a nátriummal együtt. Ezen kívül fontos még az izomműködéshez, a sejtek energiaellátásában és a sav-bázis egyensúlyban. Az emberi szervezetben körülbelül 150 gramm kálium található. Hiánya ritkán alakul ki (például hányás, hasmenés esetén), akkor izomgyengeség, szívműködési problémák léphetnek fel, és a vesék károsodhatnak.
Hasznos lehet a szívszélhüdés következtében kialakuló szívritmuszavar enyhítésére, az agyvérzés bekövetkeztének esélyének csökkentésére a magas vérnyomás kiegyenlítésére.[3]
Figyelmeztetés:
- Cukorbetegek szigorúan csak orvosi felügyelet mellett szedhetnek kálium-kiegészítőt.[3]
- A napi 17,6 g fölötti kálium-kiegészítés mérgezéses tüneteket okozhat.[3]
- 8-9 mmol/l szérum káliumkoncentráció felett kamrai tachycardia, kamrafibrilláció, szívmegállás következhet be.[3]
Izotópjai [szerkesztés]
A káliumnak 24 ismert izotópja van. Ebből három fordul elő a természetben: 39K (93,3%), 40K (0,0117%) és 41K (6,7%). A 40K radioaktív, felezési ideje hosszú (1,25·109 év). 11,2% valószínűséggel stabil 40Ar-ra, 88,8% valószínűséggel stabil 40Ca-ra bomlik.
Óvintézkedések [szerkesztés]
A fémkálium hevesen reagál vízzel, és felülete a levegőn másodpercek alatt oxidálódik, ezért petróleum alatt kell tárolni. Amikor a fémkálium felületéről az oxidálódott „kérget” késsel levágják, ügyelni kell, hogy azt ne nyomjuk bele a fémbe, mert a peroxidos-szuperoxidos réteg a fémmel robbanásszerű reakcióba léphet.
Források [szerkesztés]
- ↑ N. N. Greenwood, A. Earnshaw, Az elemek kémiája, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999
- ↑ http://www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/gyujt/elem.html
- ^ a b c d Amanda Ursel: Vitaminok és ásványi anyagok kézikönyve, Budapest, Mérték Kiadó, 2004 ISBN 963-9519-57-X
|
||||||||||||






