Cérium
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Általános | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Név, vegyjel, rendszám | cérium, Ce, 58 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elemi sorozat | lantanoidák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Csoport, periódus, mező | ?, 6, f | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Megjelenés | ezüstfehér |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomtömeg | 140,116(1) g/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronszerkezet | [Xe] 4f1 5d1 6s² | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronok héjanként | 2, 8, 18, 19, 9, 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fizikai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Halmazállapot | szilárd | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sűrűség (szobahőm.) | 6,770 g/cm³ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sűrűség (folyadék) az o.p.-on | 6,55 g/cm³ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Olvadáspont | 1068 K (795 °C, 1463 °F) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Forráspont | 3716 K (3443 °C, 6229 °F) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Olvadáshő | 5,46 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Párolgáshő | 398 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Moláris hőkapacitás | (25 °C) 26,94 J/(mol·K) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomi tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Kristályszerkezet | köbös lapközéppontos | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Oxidációs állapotok | 3, 4 (enyhén bázikus oxid) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronegativitás | 1,12 (Pauling-skála) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Ionizációs energia | 1.: 534,4 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2.: 1050 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 3.: 1949 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomsugár | 185 pm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Egyebek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Mágnesség | nincs adat | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektromos ellenállás | (sz.h.) (β, poly) 828 nΩ·m | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hővezetési tényező | (300 K) 11,3 W/(m·K) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hőtágulási tényező | (sz.h.) (γ, poly) 6,3 µm/(m·K) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hangsebesség (vékony rúd) | (20 °C) 2100 m/s | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Young-modulus | (γ módosulat) 33,6 GPa | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyírási modulus | (γ módosulat) 13,5 GPa | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Bulk modulusz | (γ módosulat) 21,5 GPa | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Poisson-arányszám | (γ módosulat) 0,24 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Mohs-keménység | 2,5 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vickers-keménység | 270 MPa | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Brinell-keménység | 412 HB | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| CAS-szám | 7440-45-1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fontosabb izotópok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A cérium a lantanidák közül a földkéregben leggyakrabban előforduló és legnagyobb reakcióképességű, Ce vegyjelű, 58-as rendszámú, ezüstfehér színű nehézfém. A prazeodímium, neodímium, prométium, szamárium, európium és gadolínium oxidjaival együtt a latanidák csoportján belül a certiföldek alcsoportját alkotják. Martin Heinrich Klaproth fedezte fel 1803-ban és a Ceres törpebolygóról nevezte. Elemi állapotban először 1875-ben sikerült előállítani.[1] A 19. század közepén a cérium magyar neve cereny volt.[2]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fizkai, kémai tulajdonságai
Fizikai tulajdonságait tekintve szilárd halmazállapotú, 6,773 sűrűségű, 798 °C olvadáspontú, 3426 °C forráspontú, fémes rácsban 0,1825 nm atom- és 0,1034 ionsugarú, 6,54 eV ionizációs potenciállal rendelkező elem.[1]
[szerkesztés] Élettani hatása
A többi ritkaföldfémhez hasonlóan alacsony-közepes szintűen mérgező hatású. Sejtekre való hatása kutatásának eredményei szerint füstje a tüdő szövetére mérgező hatású.[3]
[szerkesztés] Előfordulása, gyakorisága
A cérium a lantanidák közül a földkéregben leggyakrabban, 4,3*10−3 részarányban, leginkább Skandináviában, Indiában, az Egyesült Államokban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Dél-Afrikában előforduló elem. Fontos ásványai a monacit és a basztnezit.[1]
[szerkesztés] Felhasználása
Oxidjai az öntisztító olajok és a gázizzótestek alkotórészei. A cérium adalékanyaga a vas-alumínium-ötvözeteknek, szerkezetei anyaga az atomreaktoroknak, továbbá katalizátor, üvegcsiszolóangyag és ívfényadalék is.[1]
