Földfémek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
földfémek

A földfémek a periódusos rendszer III. A főcsoportjának elemei. Közéjük tartozik a bór (B), alumínium (Al), gallium (Ga), indium (In), tallium (Tl) és ununtrium (Uut). Közös jellemzőjük, hogy a külső elektronhéjukon három elektron van.[1]

A bór kivételével, ami félfém, mind fémek. A bór ritkán fordul elő a természetben. Az alumínium a harmadik leggyakoribb elem a földkéregben, a földkéreg 8,3%-a alumínium.[2] Az indium a földkéregben a 61. leggyakoribb elem. A gallium ritkán található meg a földben. A tallium szintén. A ununtrium nem fordul elő a természetben, mivel radioaktív.

A bór nyomelemként az emberi és a növényi szervezetekben is megtalálható. Ha a növények nem jutnak elég bórhoz, akkor a száraik vékonyabbak, a leveleik kicsik lesznek. Túl sok bór viszont akadályozza a növekedésüket. Az indium és a gallium serkenti az anyagcserét. A tallium erősen mérgező vegyület, gátolja számos fontos enzim működését, növényvédőszerként használják.

Elektronszerkezetük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint az összes elemnél, a földfémeknél is a külső elektronhéj határozza meg a kémiai tulajdonságaikat. Elektronszerkezetük a következő:

Rendszám Elem Elektronok héjanként
5 bór 2, 3
13 alumínium 2, 8, 3
31 gallium 2, 8, 18, 3
49 indium 2, 8, 18, 18, 3
81 tallium 2, 8, 18, 32, 18, 3
113 ununtrium 2, 8, 18, 32, 32, 18, 3

A bór a többi földfémtől eltérően vegyületeiben kovalens kötéssel kapcsolódik a többi atomhoz, kationjának polarizáló hatása miatt. Továbbá keménysége és törésmutatója is eltér a többi földfémétől. Sok hidridje ismert.

Hidrogénvegyületeik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bórnak sok hidrogénvegyülete ismert, ezeket néha boránoknak nevezik. Például B2H6 és B10H14. Az alumíniumnak és a galliumnak kevesebb hidridje ismert. Az indium nem képez hidrideket, csak komplexeket, ilyen például a H3InP(Cy)3 foszfin komplex.[3] A talliumnak nem ismert stabil hidridje.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kotz, John C.; Treichel, Paul and Townsend, John Raymond. Chemistry and chemical reactivity. Belmont, Ca, USA: Thomson Books (2009). ISBN 0-495-38712-6 
  2. (1960.) „Soviet Aluminium from Clay”. The New Scientist 8 (191), 89. o, Kiadó: One Shilling Weekly.  
  3. (2000.) „Phosphine and phosphido indium hydride complexes and their use in inorganic synthesis”. Journal of the Chemical Society, Dalton Transactions (4), 545. o. DOI:10.1039/A908418E.  

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Boron group című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.