Foszfin
| Foszfin | |
|---|---|
| IUPAC név | Foszfán |
| Más nevek | Foszfor-hidrogén |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [7803-51-2] |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | PH3 |
| Moláris tömeg | 34,00 g/mol |
| Megjelenés | színtelen gáz |
| Sűrűség | 1,5312 kg/m3 (0 °C, gáz)[1] 0,7653 g/cm3 (folyadékfázis, forrásponton)[1] |
| Olvadáspont |
‒133,80 °C[1] |
| Forráspont |
‒87,77 °C[1] |
| Oldhatóság (vízben) | 330 mg/l (20 °C)[1] |
| Szerkezet | |
| Molekulaforma | Trigonális piramis |
| Dipólusmomentum | 0,58 D |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Rendkívül gyúlékony (F+) Nagyon mérgező (T+) Veszélyes a környezetre (N)[2] |
| NFPA 704 |
|
| R mondatok | R12, R17, R26, R34, R50[2] |
| S mondatok | (S1/2), S28, S36/37, S45, S61, S63[2] |
| Öngyulladás hőmérséklete |
38 °C |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos anion | Ammónia Arzin Sztibin Bizmutin |
| Rokon vegyületek | Trimetilfoszfin Trifenilfoszfin |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A foszfin vagy foszfor-hidrogén egy szervetlen foszforvegyület, amelynek összegképlete PH3. Az ammóniáéhoz hasonló szerkezetű molekulákat alkot. Színtelen, kellemetlen szagú gáz. Vízben alig oldódik. Erősen redukáló hatású. Erős méreg.
Tartalomjegyzék |
Szerkezete [szerkesztés]
A foszfinmolekula az ammóniamolekulához hasonlóan trigonális piramis alakú. A központi foszforatomon egy nemkötő elektronpár van. A foszfin molekulájában jobban érvényesül a nemkötő elektronpár deformáló hatása, ezért a kötésszög itt kisebb, 93,5°.
Kémiai tulajdonságai [szerkesztés]
A foszfin gyengén bázisos jellegű, hidrogén-halogenidek hatására foszfóniumsókká alakul. Azonban az ilyen PH+4-iont tartalmazó vegyületek sokkal bomlékonyabbak, mint az ammóniumsók. A foszfin hevítés hatására meggyullad és foszforsav képződése közben elég.
Klór hatására foszfor-pentakloriddá oxidálódik:
Előállítása [szerkesztés]
Foszfin keletkezik, ha fehérfoszfort erős lúggal főznek. Az így nyert foszfor-hidrogén azonban mellékterméket, difoszfint (P2H4) tartalmaz. Ez a vegyület a levegőn magától meggyulladhat.
A foszfidokból (például kalcium-foszfidból) víz hatására szintén foszfin fejlődik.
Felhasználása [szerkesztés]
A foszfint kártevőirtásra használják, emellett alapanyag kémiai szintéziseknél.
Források [szerkesztés]
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.





