Stockholm

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Stockholm
Stockholm zászlaja Stockholm címere
Polgármester[1] Sten Nordin
Közigazgatás  
 - Község Stockholm község
 - Megye Stockholm megye
Terület  
 - Község 188 km²
Népesség  
 - Település (2000.12.31.) 1 212 196
 - Község 776 545
 - Agglomeráció 1 729 274
 - Népsűrűség 4160 fő/km²
Honlap www.stockholm.se
Koordináták é. sz. 59°21′ k. h. 18°4′
Stockholm fekvése

Kép:White1-290.JPG

Stockholm (kép:hang.png kiejtése[stɔkːɔlm]) Svédország fővárosa és egyben legnagyobb városa. Közigazgatásilag a Stockholm községhez tartozik. Maga a város lakossága 2004-ben 761 721 lelket számlált, míg a külvárosokkal együtt 1 695 946 (Norrtälje, Nykvarn, Nynäshamn és Södertälje kivételével). A metropolisz területét Stor-Stockholm-nak hívják, ami Nagy-Stockholmot jelent. Stockholm 14 szigetre épült, amelyeket 53 híd köt össze.

Mint főváros, itt található a kormány és a Riksdag nevű parlament székhelye. Ugyanitt van az államfő, XVI. Károly Gusztáv király rezidenciája is.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

Stockholm a Katarinahissen felől nézve
Stockholm a Katarinahissen felől nézve

Az első írásos emlék Stockholmról 1252-ből származik, ameyben egy fontos vasérc-kereskedelmi helységként említik. A várost állítólag Birger Jarl alapította azért, hogy Svédországot megvédje a tengeri invázió ellen és hogy megállítsa Sigtuna városának fosztogatását a Mälaren tavon. Az első épület egy erődítmény volt, amely a Mälaren és a Balti-tenger közti fogalmat szabályozta. Az "észak Velencéjének" is nevezik.

Német térkép Stockholmról 1888-ból
Német térkép Stockholmról 1888-ból

[szerkesztés] Fontosabb dátumok

[szerkesztés] A lakosság növekedése

Egy másik német térkép 1888-ból, amely a külvárosokat is mutatja
Egy másik német térkép 1888-ból, amely a külvárosokat is mutatja

1800: 75 500 lakos
1830: 80 600
1850: 93 000
1880: 168 800
1900: 300 600
1925: 440 700

[szerkesztés] Közigazgatás

Stockholm 14 kerületből áll (lásd Stockholm kerületei).

Nem hivatalosan Stockholm három nagy részre oszlik: Innerstaden (belváros), Söderort (déli külváros) és Västerort (nyugati külváros). Ezek további kisebb részekre oszlanak.

Stockholm felülről: Balra, (a lenti négyszög) a Királyi palota, középen (a sziget) Helgeandsholmen, a Parlament épületével, balra fent a Riddarholmen (Lovagok szigete) és a Riddarholmskyrkan; jobbra fent (a félsziget csücskén) Kungsholmen a Városházával.
Stockholm felülről: Balra, (a lenti négyszög) a Királyi palota, középen (a sziget) Helgeandsholmen, a Parlament épületével, balra fent a Riddarholmen (Lovagok szigete) és a Riddarholmskyrkan; jobbra fent (a félsziget csücskén) Kungsholmen a Városházával.

[szerkesztés] Fekvése

Részletező szócikk: Stockholm földrajza

A város tizennégy szigeten terül el a szigetvilágban ott, ahol a Mälaren-tó a Balti-tengerrel találkozik. A város központja vízen van. Koordinátái: 59°21'N, 18°4'E.

[szerkesztés] Stockholm szigetei és magaslatai

[szerkesztés] Gazdaság

Részletező szócikk: Stockholm gazdasága

[szerkesztés] Egyetemek

Részletező szócikk: Svédországi egyetemek

Stockholm a legismertebb a Nobel-díjak és az évenkénti díjátadási szertartások révén, de a városban van a legtöbb kutatói egyetemi központ Svédországban.

[szerkesztés] Címer

Részletező szócikk: Stockholm címere

[szerkesztés] Kultúra

Részletező szócikk: Stockholm kultúrája

A városban nagyon sok kulturális intézmény van: színházak, opera, múzeumok. Két világörökségi épület is található: a Drottningholm palota és a Skogskyrkogården-temető.

[szerkesztés] Látnivalók

Kilátás a Városháza tornyából
Kilátás a Városháza tornyából
Panoramakép a Slussen környékéről, a Gamla stanról, a Stockholms ström-ről, a Skeppsholmen-ről és a Stadsgården-ről.
Panoramakép a Slussen környékéről, a Gamla stanról, a Stockholms ström-ről, a Skeppsholmen-ről és a Stadsgården-ről.

[szerkesztés] A város legmagasabb pontjai

A legmagasabb természetes pontja a városnak a "Viking-dombok" Vårbergnél, 77 m tengerszint felett. A belváros legmagasabb pontja a Henriksdalberget délnyugati pontja, 57 m.

Más magas pontok:

Stockholm legmagasabb épülete a stockholmi Rádió- és TV torony (Kaknästornet): 157 m magas. Szép időben 60 km-re is el lehet látni a tetejéről.

[szerkesztés] Híres stockholmiak

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Autópályák

Essingeleden Stockholm egyik autopályája a központból nyugat fele. Átmegy Kungsholmen, Stora Essingen és Lilla Essingen szigeteken – innen kapta a nevét. Essingeledent a város autópályájának is lehet nevezni, mert már azelőtt megvolt, mielőtt a folytatásában levő autópályát felépítették volna.

[szerkesztés] Repülőterek

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] A város neve más nyelveken

[szerkesztés] Források

  1. ^ Stockholms Stad – The New Mayor of Stockholm (2006.11.07.)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Stockholm témájú médiaállományokat.
Elődje:
Theszaloníki
Európa Kulturális Városa
1998
Utódja:
Weimar
Svédország 25 legnagyobb települése (tätorter, Statistiska centralbyrån[1], 2005.12.31.)

Stockholm (1 252 020) | Göteborg (510 491) | Malmö (258 020) | Uppsala (128 409) | Västerås (107 005) | Örebro (98 237) | Linköping (97 428) | Helsingborg (91 457) | Jönköping (84 423) | Norrköping (83 561) | Lund (76 188) | Umeå (75 645) | Gävle (68 700) | Borås (63 441) | Södertälje (60 279) | Eskilstuna (60 185) | Täby (58 593) | Karlstad (58 544) | Halmstad (55 688) | Växjö (55 600) | Sundsvall (49 339) | Luleå (45 467) | Trollhättan (44 498) | Östersund (43 796) | Borlänge (39 422)

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Stockholm
Személyes eszközök