Stockholm

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Stockholm
Stockholm lead image.jpg
Stockholm címere
Stockholm címere
Stockholm zászlaja
Stockholm zászlaja
Közigazgatás
Ország Svédország Svédország
Megye Stockholm megye
Község Stockholm község
Népesség
Teljes népesség 1 372 565 fő (2010. december 31.)[1] +/-
Népsűrűség 3318[2] fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összesen 377,30[2] km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Stockholm  (Svédország)
Stockholm
Stockholm
Pozíció Svédország térképén
Koordináták: é. sz. 59° 21′ k. h. 18° 4′
é. sz. 59° 21′ k. h. 18° 4′
Stockholm weboldala

Stockholm (Hang.png kiejtése[stɔkːɔlm]) Svédország fővárosa és egyben legnagyobb városa. Közigazgatásilag a Stockholm községhez tartozik. Maga a város lakossága 2004-ben 761 721 lelket számlált, míg a külvárosokkal együtt 1 695 946 (Norrtälje, Nykvarn, Nynäshamn és Södertälje kivételével). A metropolisz területét Stor-Stockholm-nak hívják, ami Nagy-Stockholmot jelent. Stockholm 14 szigetre épült, amelyeket 53 híd köt össze.

Mint főváros, itt található a kormány és a Riksdag nevű parlament székhelye. Ugyanitt van az államfő, XVI. Károly Gusztáv király rezidenciája is.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

A város tizennégy szigeten terül el a szigetvilágban ott, ahol a Mälaren-tó a Balti-tengerrel találkozik. A város központja vízen van. Koordinátái: 59°21'N, 18°4'E.

[szerkesztés] Stockholm szigetei és magaslatai

[szerkesztés] A város legmagasabb pontjai

A legmagasabb természetes pontja a városnak a "Viking-dombok" Vårbergnél, 77 m tengerszint felett. A belváros legmagasabb pontja a Henriksdalberget délnyugati pontja, 57 m.

Más magas pontok:

Stockholm legmagasabb épülete a stockholmi Rádió- és TV torony (Kaknästornet): 157 m magas. Szép időben 60 km-re is el lehet látni a tetejéről.

[szerkesztés] Történelem

Az első írásos emlék Stockholmról 1252-ből származik, amelyben egy fontos vasérc-kereskedelmi helységként említik. A várost állítólag Birger Jarl alapította azért, hogy Svédországot megvédje a tengeri invázió ellen és hogy megállítsa Sigtuna városának fosztogatását a Mälaren tavon. Az első épület egy erődítmény volt, amely a Mälaren és a Balti-tenger közti fogalmat szabályozta. Az "észak Velencéjének" is nevezik.

Német térkép Stockholmról 1888-ból

[szerkesztés] Fontosabb dátumok

[szerkesztés] Önkormányzat és közigazgatás

Stockholm község 14 kerületből áll. A településföldrajzi és statisztikai értelemben vett város azonban ennél nagyobb területre terjed ki: területén – Stockholm községet is beleértve – 11 község osztozik:

Község Népesség[3]
Stockholmban Más
településeken
Egyéb Összesen Stockholmban
(%)
Stockholm 770 889 0 149 771 038 99,98
Huddinge 86 802 1 071 877 88 750 97,81
Järfälla 61 574 0 169 61 743 99,73
Solna 60 402 0 173 60 575 99,71
Sollentuna 55 023 4 242 90 59 355 92,70
Botkyrka 50 613 23 773 2 206 76 592 66,08
Haninge 41 785 25 304 4 748 71 837 58,17
Tyresö 37 947 2 751 436 41 134 92,25
Sundbyberg 34 016 0 0 34 016 100,00
Nacka 28 080 51 322 845 80 247 34,99
Danderyd 24 889 5 314 23 30 226 82,34
Összesen 1 252 020 113 777 9 716 1 375 513 91,02

Nem hivatalosan Stockholm három nagy részre oszlik: Innerstaden (belváros), Söderort (déli külváros) és Västerort (nyugati külváros). Ezek további kisebb részekre oszlanak.

[szerkesztés] Népesség

Egy másik német térkép 1888-ból, amely a külvárosokat is mutatja

1800: 75 500 lakos
1830: 80 600
1850: 93 000
1880: 168 800
1900: 300 600
1925: 440 700

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Kultúra

A városban nagyon sok kulturális intézmény van: színházak, opera, múzeumok. Két világörökségi épület is található: a Drottningholm palota és a Skogskyrkogården-temető.

[szerkesztés] Oktatás

Stockholm a legismertebb a Nobel-díjak és az évenkénti díjátadási szertartások révén, de a városban van a legtöbb kutatói egyetemi központ Svédországban.

[szerkesztés] Sport

Labdarúgás: AIK Stockholm

[szerkesztés] Turizmus

Kilátás a Városháza tornyából
Panoramakép a Slussen környékéről, a Gamla stanról, a Stockholms ström-ről, a Skeppsholmen-ről és a Stadsgården-ről.

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Autópályák

Essingeleden Stockholm egyik autopályája a központból nyugat fele. Átmegy Kungsholmen, Stora Essingen és Lilla Essingen szigeteken – innen kapta a nevét. Essingeledent a város autópályájának is lehet nevezni, mert már azelőtt megvolt, mielőtt a folytatásában levő autópályát felépítették volna.

[szerkesztés] Repülőterek

[szerkesztés] A város neve más nyelveken

[szerkesztés] Személyek

[szerkesztés] Testvérvárosok

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. Tätorter 2010 (svéd nyelven) (pdf). Statistiska centralbyrån. (Hozzáférés: 2011. június 19.)
  2. ^ a b Tätorternas landareal, folkmängd och invånare per km2 2000 och 2005 (svéd nyelven) (xls). Statistics Sweden. (Hozzáférés: 2008. október 25.)
  3. Folkmängd per tätort och småort per kommun 2005 (svéd nyelven) (xls). Statistiska Centralbyrån, 2007. október 24. (Hozzáférés: 2010. február 19.)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Stockholm témájú médiaállományokat.
Előző:
Szaloniki
Európa kulturális városa
1998
Következő:
Weimar

Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken