Stockholm

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ugrás: navigáció, keresés

Stockholm

Polgármester^[1]

Sten Nordin

Közigazgatás

- Község

Stockholm község

- Megye

Stockholm megye

Terület

- Község

188 km²

Népesség

- Település (2000.12.31.)

1 212 196

- Község

776 545

- Agglomeráció

1 729 274

- Népsűrűség

4160 fő/km²

Honlap

www.stockholm.se

Koordináták

é. sz. 59°21′ k. h. 18°4′

Stockholm ( kiejtése^✩[stɔkːɔlm]) Svédország fővárosa és egyben legnagyobb városa. Közigazgatásilag a Stockholm községhez tartozik. Maga a város lakossága 2004-ben 761 721 lelket számlált, míg a külvárosokkal együtt 1 695 946 (Norrtälje, Nykvarn, Nynäshamn és Södertälje kivételével). A metropolisz területét Stor-Stockholm-nak hívják, ami Nagy-Stockholmot jelent. Stockholm 14 szigetre épült, amelyeket 53 híd köt össze.

Mint főváros, itt található a kormány és a Riksdag nevű parlament székhelye. Ugyanitt van az államfő, XVI. Károly Gusztáv király rezidenciája is.

[szerkesztés] Története

Stockholm a Katarinahissen felől nézve

Az első írásos emlék Stockholmról 1252-ből származik, ameyben egy fontos vasérc-kereskedelmi helységként említik. A várost állítólag Birger Jarl alapította azért, hogy Svédországot megvédje a tengeri invázió ellen és hogy megállítsa Sigtuna városának fosztogatását a Mälaren tavon. Az első épület egy erődítmény volt, amely a Mälaren és a Balti-tenger közti fogalmat szabályozta. Az "észak Velencéjének" is nevezik.

Német térkép Stockholmról 1888-ból

[szerkesztés] Fontosabb dátumok

1252 – első írásos emlék
1350 – a fekete halál elterjed a városban
1388 – Albert svéd király városi rangra emeli
1419 – Stockholm Svédország fővárosa lesz
1471 – A Brunkebergi csata, amelyben Sten Sture győz: a dánokat kiűzik az országból
1520 – II. Keresztély dán király megrendezi a Stockholmi vérfürdőt
1521 – I. Vasa Gusztáv bevonulása
1622 – Az első fennmaradt térkép a városról
1697 – a Tre Kronor kastély porrá ég
1719 – a város alig menekül meg az orosz inváziótól

[szerkesztés] A lakosság növekedése

Egy másik német térkép 1888-ból, amely a külvárosokat is mutatja

1800: 75 500 lakos
1830: 80 600
1850: 93 000
1880: 168 800
1900: 300 600
1925: 440 700

[szerkesztés] Közigazgatás

Stockholm 14 kerületből áll (lásd Stockholm kerületei).

Nem hivatalosan Stockholm három nagy részre oszlik: Innerstaden (belváros), Söderort (déli külváros) és Västerort (nyugati külváros). Ezek további kisebb részekre oszlanak.

Stockholm felülről: Balra, (a lenti négyszög) a Királyi palota, középen (a sziget) Helgeandsholmen, a Parlament épületével, balra fent a Riddarholmen (Lovagok szigete) és a Riddarholmskyrkan; jobbra fent (a félsziget csücskén) Kungsholmen a Városházával.

[szerkesztés] Fekvése

Részletező szócikk: Stockholm földrajza

A város tizennégy szigeten terül el a szigetvilágban ott, ahol a Mälaren-tó a Balti-tengerrel találkozik. A város központja vízen van. Koordinátái: 59°21'N, 18°4'E.

[szerkesztés] Stockholm szigetei és magaslatai

[szerkesztés] Gazdaság

Részletező szócikk: Stockholm gazdasága

[szerkesztés] Egyetemek

Részletező szócikk: Svédországi egyetemek

Stockholm a legismertebb a Nobel-díjak és az évenkénti díjátadási szertartások révén, de a városban van a legtöbb kutatói egyetemi központ Svédországban.

[szerkesztés] Címer

Részletező szócikk: Stockholm címere

[szerkesztés] Kultúra

Részletező szócikk: Stockholm kultúrája

A városban nagyon sok kulturális intézmény van: színházak, opera, múzeumok. Két világörökségi épület is található: a Drottningholm palota és a Skogskyrkogården-temető.

[szerkesztés] Látnivalók

Kilátás a Városháza tornyából

Panoramakép a Slussen környékéről, a Gamla stanról, a Stockholms ström-ről, a Skeppsholmen-ről és a Stadsgården-ről.

[szerkesztés] A város legmagasabb pontjai

A legmagasabb természetes pontja a városnak a "Viking-dombok" Vårbergnél, 77 m tengerszint felett. A belváros legmagasabb pontja a Henriksdalberget délnyugati pontja, 57 m.

Más magas pontok:

Skärholmen, Smistavägen északi része: 75 m
Hökarängen, Kumminvägen: 61 m
Stora Lappkärsberget: 50 m
Fiskargatan a Mosebacke Torg-al együtt: 47,5 m
Stadshagen: 47 m
Vita Bergen: 46 m
Observatorielunden: 42 m

Stockholm legmagasabb épülete a stockholmi Rádió- és TV torony (Kaknästornet): 157 m magas. Szép időben 60 km-re is el lehet látni a tetejéről.

[szerkesztés] Híres stockholmiak

Ingrid Bergman (1915–1982) Oscar-díjas színésznő
Alfred Nobel (1833–1896) vegyész, feltaláló
Raoul Wallenberg (1912–194?) diplomata
Olof Palme politikus, svéd miniszterelnök
Benny Andersson az ABBA billenytűse
Svéd uralkodók listája
Híres svédek listája

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Autópályák

Essingeleden Stockholm egyik autopályája a központból nyugat fele. Átmegy Kungsholmen, Stora Essingen és Lilla Essingen szigeteken – innen kapta a nevét. Essingeledent a város autópályájának is lehet nevezni, mert már azelőtt megvolt, mielőtt a folytatásában levő autópályát felépítették volna.