Tbiliszi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tbiliszi (თბილისი)
Tbilisi Collage (2010).jpg
Tbiliszi címere
Tbiliszi címere
Tbiliszi zászlaja
Tbiliszi zászlaja
Közigazgatás
Ország  Grúzia
Tartomány Tbiliszi
Polgármester Giorgi Ugulava
Irányítószám 0100
Körzethívószám 32
Testvértelepülései Saarbrücken
Nantes
Ljubljana
Innsbruck
Palermo
Bristol
Bilbao
Ankara
Párizs
Kijev
Asztana
Isztambul
Szentpétervár
Jereván
Atlanta
Népesség
Teljes népesség 1 093 000 fő +/-
Népsűrűség 2938 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 380-600 m
Terület 372 km²
Időzóna MSK (UTC+3)
MSD (UTC+4)
Elhelyezkedése
Tbiliszi  (Grúzia)
Tbiliszi
Tbiliszi
Pozíció Grúzia térképén
é. sz. 41° 43′, k. h. 44° 47′Koordináták: é. sz. 41° 43′, k. h. 44° 47′
Tbiliszi weboldala

Tbiliszi (grúz írással თბილისი) : Grúz Köztársaság fővárosa, legnagyobb városa, illetve az ország kulturális, kereskedelmi és közlekedési központja. Gyakran nevezik Tiflisznek is, a középkorban kapott neve után.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város látképe

Tbiliszi Kelet-Grúziában, a Tbiliszi-medencében, a Kura (Mtkvari) folyó két partján fekszik. A terület magassága 380 és 600 méter között váltakozik. Északról a Szaguramo-hegylánc, keletről és délkeletről az Iori-síkság, délről és nyugatról pedig a Trialeti-hegység nyúlványai határolják.

A bal parti városrész 30 km hosszan nyúlik el a folyó mellett. A jobb parton a sziklás és dombos vidék akadályozta a letelepülést, ezért ezek a területek fejletlenebbek. A folyó mentén lévő nagyobb kiemelkedéseken találhatjuk a főváros legszebb műemlékeit.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az éghajlat átmenetet képez a szubtrópusi és a kontinentális között. Közép-Ázsia felől száraz, keleti szelek fújnak, míg a Fekete-tenger felől érkező nyugati szelek csapadékdúsabb levegőt szállítanak. A Kaukázus nem engedi a város fölé az Oroszország felől érkező hideg légtömegeket.A telek hidegek, a nyarak pedig melegek. A várost körülvevő hegységeknek és a nagy vízfelületektől való kis távolságnak köszönhetően a főváros időjárása sokkal kellemesebb, mint más, hasonló szélességen fekvő városoknak.


Tbiliszi éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 19,5 22,4 28,7 31,6 34,9 38,7 40,0 40,3 37,9 33,3 27,2 22,8 40,3
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 5,9 7,1 12,2 19,3 23,1 27,5 31,0 30,2 26,1 19,4 12,7 7,8 18,6
Átlaghőmérséklet (°C) 1,5 2,4 6,8 13,0 17,0 21,1 24,5 23,7 19,8 13,6 7,8 3,4 12,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −1,5 −0,8 3,0 8,1 12,1 16,0 19,4 18,6 15,0 9,4 4,5 0,5 8,7
Rekord min. hőmérséklet (°C) −24,4 −14,8 −12,8 −3,8 1,0 6,3 9,3 8,9 0,8 −6,4 −7,1 −20,5 −24,4
Átl. csapadékmennyiség (mm) 20 29 31 51 84 84 41 43 35 41 35 23 517
Havi napsütéses órák száma 99 140 142 171 213 249 257 248 207 164 102 93 2051
Forrás: Hong Kong Observatory, Weatherbase


Az átlaghőmérséklet 12,7 °C. A leghidegebb hónap a január, 0,9 Celsius-fokos átlaghőmérséklettel, a legmelegebb pedig a június 24,4 fokkal. Az eddig mért legalacsonyabb hőmérséklet -23 °C volt, a legmagasabb pedig 40 °C.

Az átlagos csapadékmennyiség 568 mm. A legcsapadékosabb hónap a május (90mm), a legszárazabb a január (20mm). A város körüli hegyek miatt többször felgyülemlenek a felhők a város fölött, és ez csapadékos, felhős időjárást hoz. A városban az északnyugati és a délkeleti légáramlatok dominálnak.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főváros nevének eredete alapításának legendájához kapcsolódik. A Tbiliszi név a grúz Tpili-ből ered, ami meleget, meleg helyet jelent. A történet szerint a város mostani területét 458-ig erdő borította. Az akkori király, Vahtang Gorgasali a sólymával (más vélemények szerint héjával) elment vadászni ebbe az erdőségbe. A sólyom elkapott egy fácánt, de utána mindkét madár beleesett egy hőforrásba, és elpusztult. Az esemény emlékére a király kiirtatta az erdőt és helyére várost épített.

A valóságban a név onnan ered, hogy a környéken számos hőforrás található.

Korai történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti kutatások szerint a város és környéke már a i. e. 4. évezredtől lakott. A legkorábbi írásos említés a i. sz. 4. századból származik, amikor I. Varaz-Bakur uralkodása alatt egy erőd épült. A 4. század végén ezt a perzsák elfoglalták, de az 5. század közepére visszakerült Kartli (Grúzia) uralkodóinak kezébe. Az 452 és 502 között uralkodó nevéhez a néphiedelemmel szemben nem a város alapítása, hanem annak újraépítése fűződik. Utóda, Dachi apja akarata szerint áthelyezte a fővárost Mckhetából Tbiliszibe. Dachi uralkodása alatt befejeződött az erőd építése és a város fontos központjává vált az Ázsia és Európa közötti kereskedelmi utaknak.

Idegen uralom alatt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főváros stratégiai elhelyezkedése a környező nagyhatalmak célpontjává tette a várost. 570 és 580 között a perzsák foglalták el és több évtizedig uralmuk alatt tartották. 621-ben bizánci és kazár hadak törtek a városra. 736 és 738 között az arabok foglalták el a későbbi II. Marván kalifa vezetésével. Az arabok emirátust alapítottak és fejlett jogi rendszert vezettek be Grúzia-szerte. 764-ben ismét kazár uralom alá került a város. 853-ban Buga at-Turki, a kalifátus hadvezére foglalta el. Az arab uralom még az 1050-es évekig tartott. A grúzok közben többször próbálták elűzni az idegeneket, de sikertelenül. 1068-ban a Szeldzsuk Török Szultánság foglalta el. A török uralom alól IV. (Alkotó) Dávid király szabadította fel 1122-ben.

Sota Rusztaveli

Grúz Reneszánsz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1122 után Dávid király áthelyezte a székhelyét Kutaisiből Tbiliszibe, ami az egyesült Grúz Királyság fővárosa, illetve a kaukázusi régió gazdasági, politikai és kulturális központjává vált. A város lakossága a 12. század végére már elérte a 80000-et. Tamar királynő uralkodása alatt írta Sota Rusztaveli híres művét, A tigrisbőrös lovag (más fordításban: A párducbőrös lovag) című epikus költeményt.

Ezt a időszakot „Grúzia arany korszakának”, vagy „Grúz Reneszánsznak” szokták hívni.

1236-1801[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Grúzia arany korszaka nem tartott tovább egy bő évszázadnál. 1236-ban sorozatos vereségek után Grúziát elfoglalták a mongolok. Bár függetlenségét korlátozott mértékig megtarthatta, az ország mégis erős mongol befolyás alá került politikailag és kulturálisan egyaránt. Az 1320-as években sikerült csak őket kiűzni, és ezután Tbiliszi ismét az egységes Grúz Királyság fővárosává vált.

1366-ban pestisjárvány sújtotta a várost. A 14. század végétől a 18. század végéig a környező nagyhatalmak uralma alatt állt rövid függetlenségi periódusokkal. 1386-ban Timur Lenk foglalta el. 1444-ben Jahan sah csapatai megszállták, és lerombolták a fővárost. 1477 és 1478 Ak Koyanlu irányítása alá került. 1522-ben a perzsák szállták meg, de 1524-ben X. Dávid király fölszabadította.

A 17-18. századig Tbiliszi a környék két rivális nagyhatalma, Perzsia és a Török Birodalom kereszttüzébe került. II. Erekle többször próbálta fölmenteni a várost a perzsa uralom aló, de ezért 1795-ben földig rombolták a várost.

II. Erekle ezután belátta, hogy egyedül nem képes a perzsák ellen harcolni, ezért az oroszok segítségét kérte. 1801-ben a még független Kartli-Kaheti királyság csatlakozott az Orosz Birodalomhoz. Ezzel a Grúz Királyság megszűnt, Tbiliszi pedig a Tbiliszi Kormányzóság (Gubernia) központja lett.

1801-1917[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tbiliszi az 1800-as években

A 19. századtól gazdaságilag és politikailag egyaránt gyorsan fejlődött. Új, európai stílusú épületeket emeltek városszerte. Vasútvonalakat és utakat építettek Oroszország és a környékbeli városok, Batumi, Poti, Bakı és Jereván felé. 1850-re ismét a Kaukázusontúl legfontosabb városai közé emelkedett. Több híres államférfi, költő és művész lelt otthonra a városban, például Ilia Chavchavadze, Ataki Tsereteli, Iakob Gogebashvili, Alexander Griboedov. Olyan híres emberek jártak itt, mint Alexander Puskin, Lev Tolsztoj és Mihail Lermontov. A Romanov-diansztia itt rendezte be a kaukázusontúli palotáját a Golovin utcában (ma Rustaveli sugárút).

A századfordulóra Tbiliszi már egy igazi nemzetközi nagyváros benyomását keltette épületeivel és kultúrájával, de közben megőrizte sajátos hagyományait és nyelvét, illetve kultúráját a Tbilisurit.

Az orosz forradalom után 1917-ben a Kaukázusontúl egy időre felszabadult.

A független grúz állam fővárosa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vörös Hadsereg Tbilisziben, 1921-ben
A Rózsás Forradalom

1918 tavaszán megalakult a rövid életű Kaukázusontúli Föderáció, Tbiliszi fővárossal. Ez 1918.május 26- és 28 között 3 országra (Örményország, Grúzia, Azerbajdzsán) esett szét, és Tbiliszi Grúzia fővárosává vált.

1918 és 1919 között német, majd brit csapatok főhadiszállása is volt a város. 1918-ban megalakult a Tbiliszi Állami Egyetem, a grúzok régi álma, melynek létrehozását az orosz hatóságok nem engedélyezték.

1920-ban Szovjet-Oroszország elismerte az ország függetlenségét, de 1921-ben az abháziai és adzsáriai felkelések leverésére hivatkozva megszállták az országot, bevonultak Tbiliszibe, és 1921.február 25-én deklarálták szovjet uralmat.

A szovjet időszak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város először a Kaukázusontúli Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosává vált, majd 1936-tól a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság központjává.

A szovjet időszak alatt az ipar fejlődött, a lakosok száma egyenletesen növekedett, és a grúz főváros Moszkva, Leningrád és Kijev mellett a Szovjetunió egyik legfontosabb városává vált.

A városban 3-szor, 1956-ban, 1978-ban és 1989-ben voltak szovjetellenes tüntetések. A 89-es tüntetést megpróbálták leverni, de a felébredő nacionalista törekvések hatására 1991.április 9-én Tbiliszi ismét a független Grúzia fővárosává vált.

A rendszerváltás után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szovjetunió széthullása után 1991 decembere és 1992 januárja között rövid polgárháború tört ki a Zviad Gamszahurdia elnököt támogatók és ellenzők között, és ezalatt a városban gyakran voltak összetűzések a maffia klánjai között.

A Sevardnadze-időszak (19932003) alatt a bűnözés és a korrupció hatalmas méreteket öltött a társadalom minden szintjén és a munkanélküliségi ráta is nagyon magas volt. A 2003-as elnökválasztáson elkövetett csalások miatt 100 000 ember vonult utcára a fővárosban. A rózsás forradalom után a bűnözés mértéke és a munkanélküliség csökkent, a gazdaság felélénkült, és a főváros egyre inkább a turisták célpontjává is válik.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tbiliszi két irányító szervezete a Közgyűlés (Szakrebulo) és az Önkormányzat (Meria). A Közgyűlés tagjait négy évre választják, polgármestert pedig a Közgyűlés választja. A jelenlegi polgármester Giorgi Ugulava, a Közgyűlés elnöke pedig Zaal Begasvili.

A várost közigazgatásilag körzetekre (raion) osztották fel. Ezek a régi történelmi városrészek összevonásából keletkeztek, és a helyi lakosok egy része még ma is a történelmi városrészek neveit használja. A 1930-as években kialakított körzeteket 1991 után némileg átszervezték.

Körzetek:

  • Vake-Saburtalo
  • Mtatsminda-Krtsanisi
  • Didube-Chugureti
  • Gldani-Nadzaladevi
  • Isani-Samgori
  • Dzveli Tbilisi

Tbiliszi polgármesterei:

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság 80%-át a grúzok teszik ki. Rajtuk kívül a városban élnek még, oroszok, örmények, azeriek, oszétek, abházok, ukránok, görögök, zsidók, észtek, németek, kurdok és asszírok. Az utóbbi években jelentősen nőtt a török és kínai lakosok száma.

A lakosok 85%-a keresztény. A legjelentősebb keresztény felekezet a grúz ortodox egyház, utána az orosz ortodox egyház és Örmény Ortodox Egyház. A nyugati kereszténységet képviselik a katolikus, evangélikus és a baptista hívők. A nem keresztény vallások közül a szunnita mohamedán (8%) és a zsidó (2%) a legfőbb. Tbiliszi mindig is híres volt a vallások közötti toleranciájáról. Ezért lehetséges az, hogy az óvárosban 500 méteres körön belül egyaránt találhatunk ortodox és katolikus templomot, zsinagógát és mecsetet.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tbiliszi Állami Egyetem

Tbilisziben jelenleg hét állami egyetem található:

  • Tbiliszi Állami Egyetem
  • Tbiliszi Zeneakadémia
  • Tbiliszi Orvosi Egyetem
  • Grúz Agrártudományi Egyetem
  • Georgian Műszaki Egyetem
  • Tbiliszi Állami Pedagógiai Egyetem
  • Tbiliszi Ilia Chavchavadze Nyelvészeti és Kulturális Egyetem

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Isani metróállomás

A legnépszerűbb közlekedési eszközök az új, sárga buszok, amiket az új kormány rendelt Hollandiából. 1966-ban nyílt meg az első metróvonal, a másodikat 1979-ben adták át. 2007-ben fejeződik be a hálózat rekonstrukciója, melynek folyamán megújítják az állomásokat és a járműparkot is korszerűsítik. A szovjet időkben épült villamosvonalak közül jelenleg csak Sanzona-ban, a Gldani-Nadzaladevi egyik városrészében lévő járatok üzemelnek.

A város repülőtere a Tbiliszi nemzetközi repülőtér.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A látnivalók többsége a város központjában, a Kura folyó partján, illetve annak környékén található. A leghíresebb látványosságok közé tartozik a Metekhi-templom Vakhtang Gorgasali szobrával a Metekhi sziklán, a Tbiliszi Történelmi Múzeum, a Narikala erőd, az 'Anchiskhati-templom, a Sioni- és a Sameba-székesegyház, s a Szabadság-tér a Városházával és Szent György-szobrával. A városközponttól távolabb található a Vake park, ahová siklóval lehet eljutni.

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fővárosban találhatók a nagy tévé- és rádiótársaságok központjai. A legjelentősebb tévécsatorna a magánkézben lévő Rusztavi 2. Szintén privát üzemeltetésű a Mze Tv, az Imedi TV és a Public Broadcasting Channel. 2005-ben a Rustavi 2 felvásárolta a Mze TV-t és Rupert Murdoch média vállalkozó tulajdonába került az Imedi TV.

A rádiók közül a legnagyobb hallgatósággal rendelkezőek az Imedi Radio, a Fortuna és a Radio 105.

Tbilisziben sok napi- és hetilap van forgalomban. A legkeresettebb lapok a 24 Saati (24 Óra), a Rezonansi (Rezonancia), az Alia, illetve az angol nyelvű hetilap, a The Georgian Times.

Szórakozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban sok múzeum, színház, mozi, kocsma, diszkó található. A legjelentősebb színházak a Shota Rustaveli Akadémiai Színház és a Marjanishvili Akadémiai Színház, a legjelentősebb operaház pedig a Tbiliszi Állami Operaház.

A város legjelentősebb fesztiválja a Tbilisoba (Tbiliszi napja), amikor a város alapítását ünneplik. 1979 óta létezik a fesztivál. 1988-tól 1994-ig a politikai feszültségek miatt nem rendezték meg, de azóta ismét sok helyi lakost és turistát vonz a rendezvény.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az FC Lokomotivi Tbiliszi stadionja

A sportélet ázsiai hatásra már korán kibontakozott. A 19. századig a lovaspóló, a box és a birkózás volt a legnépszerűbb. A nyugati kultúra elterjedésével, majd a szovjet időszak alatt a nyugati sportok kerültek előtérbe. Közben az 1980-as évekre kiépültek a különböző sportok kisebb és nagyobb sportcsarnokai.

Jelenleg a város legnagyobb stadionja az 58 000 férőhelyes Borisz Paicsadze Stadion. Szintén jelentős még a Miheil Meski Stadion 24000 férőhellyel és a Sportpalota, melyben kosárlabda és teniszmérkőzéseket rendeznek.

A legkedveltebb sportok a futball, a kosárlabda, a rögbi és a birkózás. A két legismertebb focicsapat az FC Dinamo Tbilisi (mely 1981-ben megnyerte a Kupagyőztesek Kupáját) és az FC Lokomotivi Tbiliszi. A BC Dinamo Tbiliszi a legjelentősebb kosárlabda-csapat, mely 1962-ben megnyerte az Euroligát.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Város Ország
Ausztria Innsbruck Ausztria
Egyesült Királyság Bristol Egyesült Királyság
Franciaország Nantes Franciaország
Kazahsztán Asztana Kazahsztán
Lengyelország Varsó Lengyelország
Litvánia Vilnius Litvánia
Németország Saarbrücken Németország
Olaszország Palermo Olaszország
Örményország Jereván Örményország
Románia Bukarest Románia
Spanyolország Bilbao Spanyolország
Szlovénia Ljubljana Szlovénia
Törökország Ankara Törökország
Ukrajna Kijev Ukrajna
USA Atlanta USA

Városképek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Panorámakép a városról
Panorámakép a városról
Panorámakép a városról
Panorámakép a városról

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tbiliszi témájú médiaállományokat.