Lovaspóló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A lovaspóló egy olyan csapatsport, amelyben a 4 főt számláló, lovagló csapatok egy hosszú ütő segítségével az ellenfél kapujába próbálnak juttatni egy labdát. Minden játékosnak szüksége van a mérkőzésen egy póló sisakra, esetlegesen arcvédőre, több lóra, hogy cserélni tudják őket, annak érdekében, hogy az állatok elviseljék a rájuk nehezedő terhelést.

Lovaspóló

A név eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az angol-indiai polo kifejezés a 19. század második felétől használatos. A Balti néptől származik, és labdát jelent. (Hasonló a tibeti pulu szó is, mely szintén labdát jelent.)[1]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A póló sport gyökerei egészen a körülbelül 600 évvel Krisztus előtti Perzsiáig nyúlnak vissza. Afganisztánban létezett egy a pólóhoz hasonlító, vele távoli rokonság jeleit mutató sport, a buzkashi. A pólósport egyre népszerűbb lett Perzsiában, mígnem ez lett a nemzeti sport. Az iszlám terjedésével a sport is egyre terjedt, és idővel elérte Arábiát, és Indiát.[2]

Európa számára ismét az Indiában állomásozó angol lovastisztek fedezték fel 1850 körül. 1859-ben alapították az első angol Polo Clubot.

Olimpiai versenyszámként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lovaspóló 1900-ban, 1908-ban, 1920-ban, 1924-ben, és 1936-ban szerepelt a nyári olimpia sportágai között. Az első három alkalommal az angolok, az utolsó két alkalommal az argentinok diadalmaskodtak. Az 1936-os olimpián a magyar csapat (Bartalis Kálmán, Bethlen István, Dienes-Öhm Tivadar, Kovács Dezső, Szentpály Imre) a 4. helyezést érte el, ezzel 3 olimpiai pontot szereztek hazánknak. Ezen a versenyen az összesített éremtáblázatban Magyarország a 2. helyen végzett. Ugynitt Platty József százados Sellő nevű lovával, díjugratásban a Kisbéri LE színeiben bronzérmet szerzett.

A magyar lovaspóló újjászületése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1993-ban két, Amerikát megjárt magyar ötlete nyomán néhány lelkes lovasember újjá alakította a nagy hagyományú Budapesti Polo Club-ot. Rövid hányattatás után (mely során igyekeztek megfelelő helyet találni a sportoláshoz) a magyar pólósok, az egyik alapító tag, Dvoracsek György vezetésével állandó helyet teremtettek a játék számára a Káli-medencében, Szentbékkállán. 1997-ben, az első nemzetközi mérkőzés megrendezése óta itt nyílt rendszeres lehetőség az új játékosok csatlakozására, a játék elsajátítására, gyakorlására és hétvégenként klubmérkőzések lebonyolítására. Budapesttől 30 km Tabajdon található Magyarország legnagyobb póló klubja. Magyar Polo Club-ot ,1927-ben alapították. Jelenleg itt edz a magyar válogatott, és az utánpótlás kerettagok is, valamint a női póló csapat. A clubnak 2 öntözött full size polo (nemzetközileg elfogadott méretű) pályája van, valamint a lovaspólóhoz szükséges teljes infrastruktúra megtalálható. A Klub vezetője Dr. Ivanics György. Az MPC kft. biztosítja a gazdasági hátteret amelynek vezetője Almásy Antal. Club jól megközelíthető, mind az m1-es és az m7-es autópálya és az 1-es és 7-es főútvonalról. lásd: www.magyarpoloclub.hu 2010-ben a Magyar Nemzeti Válogatott csapat újra Európa Bajnokságon vehetett részt, 2011-ben SUPA/CEPA közös rendezéssel Nemzetközi Junior Bajnokságra került sor, és 2012-ben a FIP (Federaton INternational Of Polo) döntése értelmében Magyarországon, a Magyar Polo CLub-ban került megrendezésre a Cup of Nations (Nemzetek Kupája).

Változatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hagyományos lóval űzött változatnak is vannak olyan variánsai, amelyek a játéktaktikailag, és csapatösszetételben különböznek, mint például az Indoor Póló, a Beach Póló, vagy a Téli Póló. [forrás?]

Hasonló sportágak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szórakozás, vagy a turista látványosság miatt több variánsa is kialakult a pólónak, amelyeket nem lóháton játszanak:

A játék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A normál pálya 300 yard (körülbelül 274 m) hosszú, és 200 yard (körülbelül 182 m) széles. Hosszában 30 cm magas fatáblákkal, míg széltében (ahol a kapuk találhatóak) a fűben található vonalakkal van behatárolva. Az Indoor Pólót, és a Beach Pólót eltérő méretű pályákon játsszák.

Lovaspóló Pylon

A pálya 7 vonallal van hosszában felosztva, melyek kezdeti, és végpontja a pályát határoló táblákon is fel van tüntetve. Van egy középvonal, és mindkét félpályán található egy-egy 60, 40, és 30 yardos vonal. Minden kapu 2, körülbelül 3 m magas pylon-ból áll, melyek 8 yard (körülbelül 7, 20 m) távolságra vannak egymástól. A kapufák nincsenek szorosan a földbe építve, hanem képesek elhajlani. Ha egy lovas a mérkőzés közben nekik menne, esetlegesen akár teljesen a földig is képesek visszahajolni. Mindkét kapu mögött áll két bíró, akik egy zászlóval jelzik, hogy a labda bement-e a kapuba vagy mellé ment. A lovakról a mérkőzés alatt a lótulajdonosok, vagy a játékosok megbízottjai gondoskodnak. Ők felelnek a gyors lócseréről játékközben, ugyanúgy, mint a lovak előkészítéséről, a lovak ellátásáról a ponyline-on, és a mérkőzés után.

A játék menete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Két 4 játékosból álló csapat (Téli, és Indoor Póló esetében csak 2, vagy 3 fős csapatok, Beach Póló esetén pedig szabály szerint csak 2 fős csapatok) játszik egymás ellen. A pályán van még két lovas játékvezető (umpire), és egy bíró (referee), aki a végső ítéletet mondja ki nem egyértelmű szabálytalanságok esetén. A játék játékrészekre (úgynevezett chucka-ra, vagy „chukker“-ra) van felosztva. Minden chucka 7 percig tart. A gong megpendítésétől számítva 30 másodperccel meg lehet hosszabbítani, ha a labdajátékban van, nem érintette a pálya szélét, nem hagyta el a pályát, vagy nem történt szabálytalanság. Minden találat után az összes játékos feláll a játékpozíció alapján, a pálya közepén a line up-hoz, throw in-hez egymással szemben. Minden gól után térfél-csere következik, hogy elkerüljék az egyoldalú előnyszerzés lehetőségét. Az új játékrész abban a pontban kezdődik bedobással, vagy throw in-nel, ahol az előző játékrész, vagy chucka befejeződik. Ha a labda a pályát övező palánkokon keresztül elhagyja a pályát, azaz az out-ba jut, akkor a bedobás abból a pontból történik, ahol a labda elhagyta a pályát.

Szabályok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elsődleges szabály a lovak védelme. Egy ló nem alkalmazható két egymást követő chucker-ban, és bárminemű veszélyeztetése az állatnak, a játék azonnali félbeszakítását eredményezi (ellenben ha egy lovas elesik, és a bíró szemszögéből nem tűnt súlyos esésnek, akkor a mérkőzés nem áll meg). Ez a szabály arra kényszeríti a játékosokat, hogy mérkőzésenként minimum 2 lovat használjanak.

Hookolás

Engedélyezett akciók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hook
A játékos a saját ütőjét beakasztja az ellenfél játékosának az ütőjébe, hogy azt megakadályozza a labda elütésében.
Push
A saját, vagy a ló testével engedélyezett a másik játékos leszorítása, ez az úgynevezett lelovaglás.

Szabályellenes akciók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hook-olás/bökés
csak az ütés pillanata előtt röviddel szabad akadályozni az ütést, különben az akció szabálytalan.
Sandwich
Tilos két azonos csapatba tartozó játékosnak az ellenfél játékosát közrefogni, és satuba kényszeríteni.
A labda vonalának keresztezése (Crossing the line of the ball)
A legtöbbször bekövetkező szabálytalanság a póló sportban az előnyszabály be nem tartása. Ha a labda egy hosszú ütés után mozgásban van, és több játékos üldözi, akkor annak a játékosnak van előnyjoga, aki a labda mozgásának irányához (line of the ball) a legközelebb áll. Ha egy másik játékos a képzeletbeli vonalat a játékos és a labda között keresztezi, akkor szabálytalanságot követ el.
Appealing
A stick (ütő nyele) használata egy szabálytalanság jelzésére.
Helicoptering
A stick fej felett történő pörgetése például: egy gól után, vagy egy szabálytalanság jelzésére.

Handicap[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez az a rendszer, amelyben pontozzák, és a pontok alapján besorolják a játékosokat. Minden játékos a saját teljesítménye alapján kap egy személyre szabott hgandicap-et, ami -2-nél kezdődik, és +10-ig tart. A világ legjobb póló játékosai +10-es handicap-el szinte teljes egészében argentinok. A 4 játékos handicap-jeinek összege adják a csapat handicap-jét. Ha két olyan csapat hátszik egymás ellen, akiknek különböző a handicap értéke, akkor a kisebb handicap-el rendelkező csapat gól előnyt kap. A High Goal Polo a legnagyobb játékosztály, itt a csapat-handicap +8-nál kezdődik.

Játékosztály Csapat Handicaplimit Egyéni Limit Kikötések
Low Goal DM (Német Bajnokság) – NB. Amateur -2-től +2-ig -2-től +2-ig külföldiek kizárva
Low Goal – Amateur Polo -2-től +2-ig -2-től +2-ig külföldiek, minimum +3
Low Goal – Amateur Polo 0-tól +4-ig -2-től +2-ig csak egy +4-es játékos

1 külföldiek, legalább +3

Medium Goal NB. +2-től +6-ig +2-től +5-ig csak egy +5 játékos

1 külföldiek, legalább +3

Medium Goal +4-től +8-ig -2-től +5-ig csak egy +6 játékos

1 külföldiek, legalább +3

High Goal NB. +8-tól +12-ig 0-tól +10-ig max. 2 külföldi, legalább +3
High Goal +10-től +12-ig 0-tól +10-ig külföldiek, legalább +3

Játéktaktika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy csapat mind a 4 játékosának megvan a maga előre meghatározott taktikai feladata. Az egyes játékos a fő összekötő elem csapata az ellenfél kapuja között. Ő határozza meg csapata tempóját, és gyorsaságát. Ő tartja bent a labdát a játékban, és próbálja az oldalvonalaktól a kapu elé, vagy legalábbis a pálya közepébe lőni. Ő fogja az ellenfél négyes számú játékosát. A kettes számú játékos az összeköttetés az egyes számú és a hármas számú játékos között. Ő fogja az ellenfél hármas számú játékosát, aki az általában az ellenfél legerősebb játékosa. Ő adja a saját egyes számú játékosának az előkészítéseket. Ő veszi át a játék helyzetétől függően alkalmanként rövid időre csereként az egyes számú játékos pozícióját. A hármas számú játékos az irányító. Ő szabja meg a játék képét a csapattagok stratégikus bevetésével. Ő irányítja a támadást, és a védekezést egy láthatatlan "vonal" mögött, ahol a saját négyes számú játékosával ténykedik. Ő fogja az ellenfél kettes számú játékosát. A négyes számú játékos fogja az ellenfél egyes számú játékosát. Ő csak akkor üti el a labdát, ha biztos, hogy el is találja azt. Ellenkező esetben azonnal taktikát vált, és megpróbálja lelovagolni az ellenfél játékosát. Minden játékos-pozíció úgy kapcsolódik a másikhoz, mint a láncszemek; egymásra építkeznek. Ebből kifolyólag azok a tulajdonságok, amelyek megszabják egy póló játékos kvalitásait a következők: fizikum, reakciós képességek, lovaglási képességek, és mindenekelőtt csapatszellem. Egy optimális csapat teljesítménye a 4 csapattag teljesítményeinek összességével jöhet létre. Felszerelés

Lovas[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ruházat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lovaspóló-játékos

A lovas szigorúan előírva hord egy lovas sisakot. A póló sisakok szélesebbek, mint a normál lovas sisakok, de ennek tisztán esztétikai okai vannak, mivel a póló sisakok gyökerei a 19. század lovassági sisakokig nyúlnak vissza. Ezzel ellentétben a rövid ujjú lovaspólós ing, a legendás pólóing- a francia tenisz legenda René Lacoste találmánya- nem a póló sportból ered, hanem a teniszből, és csak később, 1933 után lett más sportágak, mint például a póló által átvéve. A pólóing, mint egy rövid ujjú pamutból készült, visszahajtható, gombos nyakkal készült rövid ujjú szinonimája csak azután lett általános, miután az amerikai Ralph Lauren azonos névvel dobta piacra és indította el reklámkampányát a ruhadarabbal kapcsolatosan. Azelőtt a pólóing kifejezést a köznép a Brooks Brothers cég által forgalmazott "Original Polo Button-Down Collar", ma Button-Down Hemd-ként ismert ruhadarabjával azonosította. 1896-ban, John E. Brooks találta fel e ruhadarab hosszú ujjú változatát, miután látott egy brit póló játékost, ahogyan biztosítótűvel rögzítette ruhájának gallérját, hogy az a szélben ne lobogjon folyamatosan. Ralph Lauren, aki karrierjét a Brooks Brother cégnél kezdte, mint eladó, ettől a ruhadarabtól nyerte a ”póló” piaci jogait. Bár ruhamárkája a „Polo Ralph Lauren“ emblémájában visel egy póló játékost, nem készít semmilyen felszerelést sem a póló sport számára.

Míg a 20. század 2. feléig tradicionális fehér lovas nadrágot viseltek, addig ma már szinte csak fehér farmert, vagy különböző szabadidős változatait használják.

A vastagon párnázott bőr térdvédő használata is kötelező, a térdek összeütközésének elkerülése érdekében.

A tipikusan barna és cipzárral zárható póló csizma gyakran szponzorok nevével van díszítve.

A póló játékosok az eredetileg nekik tervezett, a svájci Jaeger-LeCoultre cég által gyártott órát használják. Az óra test egy mozdulattal megfordítható és így a - korábban törékeny - óraüveg a csukló fele néz, és a kemény, strapabíró hátlap néz kifele.

Lovak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Póló nyereg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy póló nyereg ülése durva, hasított bőrből készül. A hagyományos nyergen a nyerget rögzítő ”biztonsági öv” helyett egy szimpla bőr szíj fut keresztül a lovon, amit egy nagy fémgyűrűn keresztül rögzítenek. Ezen kívül a póló nyergeken található a dupla biztonság érdekében egy második biztonsági szíj, amely a nyereg fölött fut át, arra az esetre, ha meccs közben az eredeti szíj kilazulna, vagy elengedne.

Lábvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lovak lábának védelme érdekében vastag szövetből készült lábszárvédővel kötik körbe a lovak lábait.

Szőrzet, sörény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel a hosszú sörényben elakadhat az ütő lendítés közben így rövidre van vágva - korábban akár teljesen le is nyírták. A farokszőrzet is hasonló okokból fel van kötve, valamint azért, hogy ne akadályozza a lovast a labda szabad észlelésében.

A lovak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Világszerte speciálisan a pólóra, elsősorban Argentínában tenyésztett ún. polo pony-t használják, amely a helyi criollo fajta és az angol telivér keresztezéséből fejlődött ki. Az ideális "pólóló" rendkívül engedelmes, gyors, robbanékony és fordulékony, nem ijedős és "érti" a játékot. Ez csak több éves edzéssel és speciális iskolázással érhető el. A lovak egy meccsen maximum két chukker-t játszhatnak, közbeiktatott pihenővel. A csapat sikere nagyban a lovakon múlik. Jelenleg Magyarországon tisztavérű angol telivért is használnak, mely fajta szintén bizonyította rátermettségét erre a sportra.

Játék kellékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ütő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A póló ütőt (mallet stick) mindig a jobb kezükben van - a balkezeseknek is. Két részből áll: egy fából készült dugattyú alakú ütőfelületből, melyet alakja miatt gyakran szivarnak is hívnak. A nyél bambuszból készül, a fogantyú hasonlóan van kiképezve, mint egy sport szablyáé. Található rajta még egy szíj is, melyet először a hüvelyk ujján, majd a csuklóján is körbetekerve megakadályozza, hogy elhagyja az ütőjét abban az esetben is, ha elengedné. Az, ahogyan a kezükhöz rögzítették azt is lehetővé teszi, hogy ha a helyzet úgy kívánja, akkor el is tudják engedni az ütőt, például: ha az ütő elakadna valamiben. Az ütő hosszát coll-ban mérik, és attól függ, hogy mekkora a játékos, és a lova. Az átlagos pólóütők 48-53 coll hosszúak. Említésre méltó, hogy sok más sportággal ellentétben, a póló sportban a technikai fejlődés szinte alig ment végbe, a sportkellékek majdhogynem teljes mértékben ugyanúgy néznek ki, mint az ősidőkben.

Labda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A normál füves pólóhoz használt labdák 7–8 cm nagyságúak, és körülbelül 130 gramm súlyúak, fehérek és teljes egészében kemény műanyagból készültek. A Téli, vagy Beach Pólóhoz használt labdák körülbelül 20 cm nagyok, pirosak és levegővel felfújt keménygumiból állnak, és így sokkal könnyebb, hogy ne süllyedhessen el a hóban, vagy a homokban.

Ütés technikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Half swing: félig kivitelezett ütés
  • Full swing: teljesen kivitelezett ütés
  • Offside: ütés az ütős (Jobb) oldalon
  • Nearside: ütés az ütős-el ellentett (Bal) oldalon
  • Forehand: menetiránnyal megegyező ütés
  • Backhand: menetiránnyal ellentétes ütés
  • Under the neck: a ló nyaka alatt kivitelezett ütés
  • Under the tail: a ló mögött kivitelezett ütés
  • Back-Open: az ütés hátra fele irányul, miközben a labdát inkább a lótól távolabb ütik.
  • Back-Tail: az ütés hátra fele irányul, miközben a labda a ló mögött halad el.

Szervezetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Federation of International Polo (FIP) a Nemzetközi Póló Szövetség. Emellett még léteznek különböző nemzeti szervezetek is, mint például: a Deutsche Poloverband, a Német Póló Szövetség, a Hurlingham Polo Association (HPA), a Brit Póló Szövetség, vagy az Asociación Argentina de Polo, az Argentin Póló Szövetség.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Heinrich Hasperg: POLO. Grethlein & Co., Leipzig 1907. Neuauflage Chevalier Verlag 2010, ISBN 978-3-941551-02-2
  • Carl von Skal: Ausbildung und Training von Polo-Ponys. Verlag für Polosport, Wien 1930. Neuauflage Chevalier Verlag 2011, ISBN 978-3-941551-05-3

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Polo (Sport) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lovaspóló témájú médiaállományokat.