Kosárlabda
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. Részletek a cikk vitalapján. |
A kosárlabda egy olyan labdajáték, melyet két öt főből álló csapat játszik. A játékosok célja, hogy a labdát az ellenfél csapatának kosarába dobják, illetve megakadályozzák ugyanebben a másik csapatot.
A játéknak nemzetközileg elfogadott szabályai vannak, de ezeknek a szabályoknak több eltérő ága létezik kontinensek, korcsoportok és nemek szerint. Elsősorban teremsport, de szabadtéri változatai is ismertek (pl. streetball – utcai kosárlabda). Ezeknek teljesen eltérő a szabályai, mint az NBA-nek (National Basketball Association - Nemzeti Kosárlabda Szövetség) vagy a FIBA (Fédération Internationale de Basketball – Nemzetközi Kosárlabda Szövetség) előírásai szerint Európában is leginkább játszott változatnak.
A kosárlabdát sebessége és variációs lehetőségei a nézői számára is rendkívül látványossá teszik, ezért napjainkra az egyik legnépszerűbb sportággá vált világszerte. Az NBA eltérő szabályokkal rendelkezik mint az általunk megszokott kosárlabda. Az NBA csapataiban vegyesen vannak az egész világból játékosok. Az NBA az egyéni játék, és a látványos (szabályokkal nem ütköző) trükkökről, dobásokról és nem utolsó sorban zsákolásokról híres, míg a kosárlabda öreg kontinensen játszott változatára inkább a csapatjáték, az összjáték jellemző.
[szerkesztés] A játék története
A játék jelenkori története 1891-re nyúlik vissza, amikor Dr. James Naismith (1861-1939), a mai Springfield Egyetem tanára a hosszú új-angliai tél idejére egy teremben is művelhető játékot szeretett volna kitalálni a diákjai részére.
Naismith a játék megalkotásakor öt alapelvből építkezett: (1) a játékot gömbölyű labdával, kézzel játsszák; (2) a játékosok nem szaladhatnak a labdával; (3) a játékosok mozgása a pályán nincs korlátozva; (4) ne legyen durva érintkezés; (5) a labdát vízszintesen elhelyezett kapuba, a játékosoknál magasabbra kelljen dobni.
A "kapu" céljára egy barackos kosár szolgált az iskola tornatermének erkélyére szerelve, mely 10 láb (3,05 m) magasan volt – a mai napig nem változott ez a magasság. Az első, 1891. december 21-én megrendezett mérkőzésen a portás feladata volt egy létrán ülve, hogy gól esetén kivegye a játékra használt futball-labdát a kosárból. Ez csak egyszer kellett megtennie, hiszen a mérkőzés végeredménye 1-0 lett. A mérkőzéseket mai játéktér kb. felének megfelelő területen játszották.
Az első szabályzat 13 pontja 1892. január 15-én jelent meg a Triangle magazinban Új Játék címen. A "kosár labda" kifejezést Naismith egyik diákja találta ki. YMCA gondozta a szabályokat, s hálózta révén a kosárlabda nagyon gyorsan elterjedt.
Kezdetben a büntetődobást két kézzel ejtve dobták, mostmár viszont külön technika van mindenféle dobásnak. Pl.: Ziccerdobás, Tempódobás.
Néhány játékszabály:
- a labda lepattintása nélkül, a labdával NEM lehet haladni. Ha ezt a játékos nem tartja be, akkor "lépéshibát" fújnak be rá, és az ellenfél folytathatja a játékot;
- a másik ehhez hasonló szabály az, hogy ha a játékos labdavezetéssel halad, megáll egy helyben és befejezi a labdavezetést, ám azután újra labdát vezet. Az "kétszerindulás";
- ha az ellenféltől valaki kosarat akar szerezni, és ezt mi meg szeretnénk akadályozni, akkor nem szabad megütni a kezét, meglökni, ütközni vele, stb;
- a 3 pontos vonalon kívüli kosár három pontot ér, ezt távoli dobásnak nevezzük, a vonalon belüli pedig kettőt ér, ezt középtávoli (field drop) dobásnak nevezzük;
- ha valakit dobás közben faultolnak (szabálytalankodnak vele szemben), és már eldobta a labdát, ami bement, akkor ért a kosár, már csak 1 büntetődobása van;
- Magyarországon 5 személyi hiba után a játékost le kell cserélni és nem térhet vissza a játéktérre, de például az NBA-ben csak 6 hiba után állítják ki;
- ha a támadó csapat félpályán átvitte a labdát, azt már nem szabad visszavinni a védekező térfélre, mert az visszajátszás, és ilyenkor az ellenfél kapja meg a labdát;
- egy labda akkor van kinn, hogyha az alapvonalon vagy az oldalvonalon kívül LEPATTAN, vagy olyan játékost vagy tárgyat érint, aki/ami szintén kint van. Ha nem pattan le vagy rájuk és vissza tudják ütni, a játék folytatódhat. Ugyanez érvényes a visszajátszásra.
- ha egy játékos a "gyűrű" közelében van, és felugrik dobáshoz, aztán a kezében marad a labda, mikor leérkezik a földre, akkor lépéshibát fújnak "visszaesés" miatt.
A gyűrű szabvány szerint 45 cm átmérőjű.


