Chișinău

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Chișinău (Кишинэу)
Chisinau Center.jpg
A városközpont
Chișinău címere
Chișinău címere
Chișinău zászlaja
Chișinău zászlaja
Közigazgatás
Ország  Moldova
Tartomány Chișinău
Alapítás éve 1436
Polgármester Dorin Chirtoacă
Testvértelepülései Grenoble
Mannheim
Sacramento
Odessza
Bukarest
Kijev
Jereván
Minszk
Tel-Aviv
Ankara
Jászvásár
Tbiliszi
Gyulafehérvár
Népesség
Teljes népesség 647 513 fő (2006) +/-
Népsűrűség 1114 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 635 km²
Időzóna EET (UTC+2)
EEST (UTC+3)
Elhelyezkedése
Chișinău  (Moldova)
Chișinău
Chișinău
Pozíció Moldova térképén
é. sz. 47° 00′, k. h. 28° 55′Koordináták: é. sz. 47° 00′, k. h. 28° 55′
Chișinău weboldala

Chișinău[j 1] (az 1989 előtt cirill betűvel írt moldáv nyelven: Кишинэу, feltételezett magyar nevén Kisjenő) Moldova fővárosa és legnagyobb városa. A szovjet időkben az orosz Kisinyov elnevezés volt használatos. Messze a legfejlettebb város Moldovában, és a régió egyik legfontosabb ipari központja és közlekedési gócpontja. Európa legzöldebb városai között tartják számon.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország középső részén, a Bîc folyó partján található.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Chișinău éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 0,9 2,6 8,1 15,4 22,0 25,2 27,5 27,2 21,5 15,1 7,5 2,3 14,6
Átlaghőmérséklet (°C) −1,9 −0,8 3,7 10,4 16,5 19,9 22,1 21,7 16,3 10,5 4,1 −0,6 10,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −4,3 −3,6 0,2 5,9 11,6 15,2 17,3 16,9 12,0 6,8 1,6 −2,8 6,4
Átl. csapadékmennyiség (mm) 36 31 34 39 46 65 62 56 62 36 37 39 543
Havi napsütéses órák száma 74 82 124 186 254 282 298 295 225 171 75 59 2124
Forrás: HKO


Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város első említése 1436-ból való. Ștefan Ciobanu román történész és akadémikus szerint a név magyar eredetű, eredeti formája Kisjenő lehetett, és ugyanúgy alakult ki, mint az Arad megyei Kisjenő esetében. Állítását azzal is igazolja, hogy a város környékén számos magyar helynév található, mint pl. Borkút, Ghidigis (Hideges), Orhei (Várhely).[1]

A városnak a középkorban magyar lakossága is volt; a 17. században még említik római katolikus népességét. Az 1668-as adatok szerint 8 magyar lakost számoltak itt össze.

1818-ban a város az Oszmán Birodalom része lett. Az orosz hatás azonban elég erős volt. Puskin 1820 és 1823 között a városban élt, és az alábbiakat írta róla Puskin tábornoknak c. versében: „Ó, Kisinyov, ó, sötét város!”

1834-től a városban – nyugat-európai mintára – hosszú és széles utcákat kezdtek kialakítani. 1830. május 26. és 1836. október 13. között Avraam Melnyikov tervei alapján megépítették a Krisztus Születése székesegyházat, 1858-ban Luka Zauskevics közreműködésével építették fel a Szent Tiron Tódor Vértanú templomot melynek képeit Pável Piszkarjov festette .

Az 1917-es októberi forradalom idején a közgyűlés, a Sfatul Țării (az ország tanácsa) Kisinyovban székelt. 1917. december 15-én kikiáltotta a Moldovai Demokratikus Köztársaságot, amely független Oroszországtól. A bolsevikok 1918. január 5-én érkeztek a városba, és a katonák itt állomásoztak január 16-ig, amikor is a román hadsereg megérkezett. Besszarábia néven 1918. április 9-én csatolták Romániához.

1927-ben III. (Nagy) István (Ștefan cel Mare) fejedelemnek állítottak emlékművet.

1991 óta a független Moldova fővárosa.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Krisztus Születése székesegyház
  • Szent Tiron Tódor Vértanú templom

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1949. október 12-e óta van trolibusz-közlekedés, ez a legfőbb közlekedési eszköz a mikrobuszok (marsrutka) mellett.

A villamos közlekedést a hatvanas években megszüntették. A városnak nemrégiben felújított, impozáns vasúti pályaudvara van. A város távolsági buszjáratai három helyről közlekednek.[forrás?] A nyugati és déli irányokba – főleg – a 6 km-re délnyugatra lévő Gara Chisinau sud-vest terminálról indulnak a buszok. Innen naponta van buszjárat Kolozsvárra (közel 8 órás út) illetve onnan átszállással Budapestre.

A reptér a várostól 15 km-re délre található.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Múzeum[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Muzeul Național de Istorie a Moldovei (Nemzeti történelmi múzeum)
  • Muzeul Național de Arte Plastice (Nemzeti művészeti múzeum)
  • Chișinău-i Történeti múzeum
  • Muzeul Național de Etnografie și Istorie Naturală (Etnográfiai és Történelmi múzeum)
  • Muzeul de Arheologie și Etnografie al Academiei de Științe din Moldova (Régészeti és néprajzi múzeum)
  • Muzeul Literaturii Române "M. Kogălniceanu" (Irodalmi múzeum-ház)
  • Casa-Muzeu "A.S. Pușkin" (Puskin Múzeum)

Színház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Chisinau church.jpg
  • Teatrul Național de "Mihai Eminescu"
  • Teatrul Dramatic Rus "A. P. Cehov"
  • Teatrul Republican "Luceafărul" (Bábszínház)
  • Sala cu Orgă (Orgonaterem)
  • Filarmonica Națională (Nemzeti Filharmónia)

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Televízió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állami televízió neve Moldova 1, amelynek székhelye Chișinăuban van.

Pro TV Chișinău egy helyi televízió, amely 1999 óta sugároz. A híreket románul és oroszul sugározza.

Ezen kívül számos romániai és oroszországi TV csatornát lehet fogni.

Rádió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban több helyi rádió van: Kiss FM, Pro FM, Radio 21/Hit Radio és Național FM/Fresh FM, Radio Chanson, Русское Радио (Russkoje Radio). Az állami rádió neve Teleradio Moldova.

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. OH. 553 oldal

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Chișinău témájú médiaállományokat.