Molotov–Ribbentrop-paktum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szerződés aláírása Moszkvában. Az asztalnál ülve Molotov, mögötte Ribbentrop, tőle jobbra Sztálin.

A német–szovjet megnemtámadási szerződés (közismertebb elnevezéssel Molotov–Ribbentrop-, kevésbé elterjedt kifejezéssel Hitler–Sztálin-paktum) Moszkvában 1939. augusztus 23-án Vjacseszlav Mihajlovics Molotov szovjet és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszterek által aláírt megállapodás. A felek a szerződéshez csatolt titkos záradékban megállapodtak Európa keleti térségeinek érdekszférákra történő felosztásáról.

[szerkesztés] Előzmények

Adolf Hitler német kancellár, pártelnök és birodalmi elnök autópálya és vasútvonal építésével akart korridort (folyosót) nyitni Lengyelországon keresztül Kelet-Poroszország felé. Lengyelország ezt azonban nem engedte, így Hitler a háború mellett döntött. De tudta, hogy nem lenne esélye győztesként kikerülni egy ilyen háborúból, mivel Lengyelországot a szövetséges Franciaország és Nagy-Britannia mindenképp támogatta volna, így Hitler előbb szövetséget kötött a Szovjetunióval.

[szerkesztés] Tartalma

A német–szovjet megnemtámadási szerződés nyilvános része egymás kölcsönös tiszteletben tartásának és meg nem támadásának szándéka mellett rögzítette, hogy amennyiben valamelyik fél harmadik féllel háborúba lép, a másik fél semleges marad.

[szerkesztés] Titkos záradék

A titkos záradék Molotov és Ribbentropp kézjegyével

A szerződés titkos záradéka rögzítette a szerződő felek között Európa északkeleti és déli részeinek érdekszférák szerinti felosztását.

A titkos záradékban rögzítettek szerint:

Lengyelországot a Narew, Visztula és San folyók mentén osztották fel.
A német fél lemondott, pontosabban nem tartott igényt Besszarábiára (jelenleg Moldova).
A balti államokat és Finnországot Litvánia kivételével mint szovjet érdekszférát rögzítették.

Egy további és később aláírt titkos záradékban szerepelt az is, hogy a szovjet érdekszférában élő német nemzetiségű lakosságot (besszarábiai németeket, balti németeket és bukovinai németeket) kényszerköltöztetéssel át kell telepíteni Németországba. Az iratok titkosítása miatt a záradékra csak 1989. május 23-án derült fény.