Ivo Dzsima-i csata
| Ivo Dzsima-i csata | |||
 |
|||
| Az első amerikai zászlófelvonás Ivo Dzsima szigetén | |||
|
|
|||
| Konfliktus | Második világháború | ||
| Időpont | 1945. február 16. – március 26. | ||
| Helyszín | Ivo Dzsima, Japán | ||
| Eredmény | amerikai győzelem | ||
| Szemben álló felek | |||
|
|||
| Parancsnokok | |||
|
|||
| Szemben álló erők | |||
|
|||
| Veszteségek | |||
|
|||
Az Ivo Dzsima-i csata (1945. február 19. – március 26., Elkülönülés hadművelet) egy a második világháború alatt a csendes-óceáni hadszíntéren lezajlott ütközet volt az Amerikai Egyesült Államok és a Japán Birodalom között. A csata eredményeként az Egyesült Államok megszerezte az irányítást a sziget és a rajta található számos repülőtér-légibázis felett.
Ivo Dzsima szigetnek stratégiai jelentősége volt. A szigeten lévő radarállomás segítségével a japánok korábban értesültek az amerikai légitámadásról. Az amerikaiaknak szükségük volt egy Japán közeli légikikötőre.
Tartalomjegyzék |
A csata [szerkesztés]
A többi ütközethez képest itt az amerikai veszteségek nagyon magasak voltak a japán taktika miatt. A japánokat Kuribajasi Tadamicsi vezette. Átlátta, hogy győzni nem tud, ezért arra törekedett, hogy minél nagyobb veszteségeket okozzon az amerikaiaknak, illetve elhúzza az ütközetet. Arra számított, hogy az amerikai veszteségek esetleg megváltoztatják az amerikai haditervet és nem rohanják le Japánt. Abban is bízott, hogy amíg az Ivo Dzsima-i csata tart, addig a Japán városokat nem fogják bombázni.
Az akkori japán taktika szerint az amerikaiak partraszállását kellett volna megakadályozni. Ez azonban a többi szigetnél nem működött, ezért Kuribajasi Tadamicsi szakított a japán taktikával. 10-15 méter mélyen a föld alá ásott bunkerokat ásatott a katonáival, a bunkerokat pedig föld alatti folyosókkal köttette össze. Az amerikaiak bombázása így nem okozott veszteséget a japán csapatokban. Sőt, a bombázás alatt a japánok még bővíteni tudták a védműveket. Akkoriban a japánok öngyilkos banzájrohamokat is vezettek az ellenség ellen, a parancsnok ezt is betiltotta. A katonáinak azt a parancsot adta, hogy rejtőzködjenek és jól célzott lövésekkel ritkítsák az ellenséget. Mielőtt meghalnak, végezzenek legalább 10 amerikaival. A taktika eredményeként az egyik legvéresebb ütközet zajlott a szigeten. Az amerikaiak 5 napra tervezték a sziget elfoglalását, ezzel szemben 36 napig tudták tartani magukat a japánok. A harc után még mindig maradtak japánok föld alatti rejtekhelyeken, akik gerilla hadviseléssel harcoltak tovább.
A japánoknak több nehézséggel kellett megbirkózniuk. A szigeten nem volt édesvíz. Sem kút, sem forrás. Az esővizet gyűjtötték össze és napi egy kulacs vizet ihatott egy katona. A szomjúság talán az egyik legnagyobb próbatétel volt. A zavaros víz terjesztette a betegségeket. A sziget védői nem kaptak elegendő építőanyagot a bunkerek építésére. Fegyvereknek és lőszereknek is szűkében voltak. A sziget egy aktív vulkáni sziget. A föld meleg volt, a levegő kénes, a bunkerásás ezért nagyon nehéz volt.
Az amerikaiak hosszan tartó bombázással készítették elő a partraszállást. Meglepődve tapasztalták a felderítő gépek, hogy a japán katonák sértetlenek. A föld alatti bunkerok ellen lángszórókat vetettek be.
A sziget megközelítőleg 20 000 védőjéből kb. 18 000 halt meg.[1]
Zászlókitűzés Ivo Dzsimán [szerkesztés]
Joe Rosenthal amerikai fotográfus az Associated Press (AP) tudosítója 1945. február 23-án készítette – azóta már ikonná vált – fotóját hat amerikai tengerészgyalogosról[1] (Franklin Sousley, Harlon Block, Michael Strank, John Bradley, Rene Gagnon, és Ira Hayes), akik éppen kitűzik az amerikai zászlót Ivo Dzsima szigetén a Szuribacsi hegyen.[2] Sousley, Block és Strank még aznap életét vesztette. A fotóért Rosenthal Pulitzer-díjat kapott.[3] A fotó alapján készült el Felix de Weldon híressé vált szobra a Tengerészgyalogosok emlékműve[2], mely az Arlington Nemzeti Temetőben található.[4]
Filmek a csatáról [szerkesztés]
- Halls of Montezuma (1953)
- To the Shores of Iwo Jima (1945) – amerikai dokumentumfilm, melyet az Egyesült Államok Haditengerészete, Tengerészgyalogsága és Parti Őrsége készített
- Glamour Gal (1945)
- Sands of Iwo Jima (1949) – amerikai film John Wayne főszereplésével
- The Outsider (1961)
- Clint Eastwood két filmet forgatott az Ivo Dzsima-i csatáról, egyet az amerikaiak nézőpontjából (A dicsőség zászlaja), egyet pedig a japánok katonák szemszögéből (Levelek Ivo Dzsimáról). Mindkét filmet 2006-ban mutatták be. A A dicsőség zászlaja c. filmben a zászló kitűzését és az azt követő eseményeket mutatja be a három életben maradt zászlókitűző nézőpontjából.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b Michael E. Haskew: A második világháború elit alakulatai, Ventus Libro, 2009 ISBN 978-963-9701-79-3.
- ^ a b U.S.M.C. War Memorial (angol nyelven). The National Park Service. (Hozzáférés: 2009. szeptember 16.)
- ↑ Mitchell Landsberg: Fifty Years Later, Iwo Jima Photographer Fights His Own Battle (angol nyelven). Associated Press. (Hozzáférés: 2009. szeptember 16.)
- ↑ Ira Hayes (angol nyelven). Arlington Cemetery. (Hozzáférés: 2009. szeptember 16.)
Források [szerkesztés]
- Kakehasi Kumiko: Szomorú hősi halál - Levelek Ivo Dzsimáról, Európa Könyvkiadó, 2008, ISBN 978-963-07-8494-8
További információk [szerkesztés]
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
 |
Ez a hadtudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
