Második Lengyel Köztársaság
 |
Ez a szócikk sürgős javításra/bővítésre szorul, mert ahhoz képest, amilyen fontos témát tárgyal, vállalhatatlan, katasztrofális állapotban van. |
|
|||||||
| mottó: Bóg, Honor, Ojczyzna magyarul: Isten, becsület, haza |
|||||||
 |
|||||||
| nyelvek | lengyel (hivatalos) német jiddis litván orosz fehérorosz ukrán ruszin kasub sziléziai |
||||||
| Főváros | Varsó | ||||||
| Köztársasági elnök | Gabriel Narutowicz Stanisław Wojciechowski Ignacy Mościcki |
||||||
| Miniszterelnök | |||||||
| Terület | 388 634 km² | ||||||
A második Lengyel Köztársaság Lengyelország első és második világháború közötti nem hivatalos elnevezése. Az országot Németország, Csehszlovákia, Románia, Litvánia, Lettország és a Szovjetunió határolta.
Területe 388 634 km² (ezzel az akkori Európa 6. legnagyobb országa), lakossága pedig az 1922-es népszámlálás szerint 27,2 millió fő, 1939-ben, a második világháború kitörése előtt már 35,1 millió fő volt. Ennek harmada valamelyik nemzeti kisebbséghez tartozott (17% ukrán és fehérorosz, 10% zsidó, 5% német, 1-1%-a pedig litván és orosz.
A második Köztársaság időszakát gyakran a nehézségek, a bajok és a győzelmek idejeként említik. Meg kellett küzdeni a gazdasági nehézségekkel, az első világháború pusztításaival, a lengyel–szovjet háború idején az ország területére történt szovjet benyomulással, majd a Harmadik Birodalomhoz hasonlóan egyre ellenségesebb szomszédokkal. Annak ellenére, hogy Lengyelország nem rendelkezett tengerentúli birtokokkal, képes volt a Nyugattal összehasonlítható gazdasági fejlődést és jólétet felmutatni. Varsó, Krakkó és Lwów kulturális központjai az európai nagyvárosok közé emelkedtek. Ugyanitt nemzetközileg elismert egyetemek és felsőoktatási központok is voltak. 1939-re az ország politikai és gazdasági értelemben regionális hatalommá nőtte ki magát.
 |
Ez a Lengyelország történelméről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
