Katowice

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Katowice
Katowice címere
Katowice címere
Katowice zászlaja
Katowice zászlaja
Közigazgatás
Ország  Lengyelország
Vajdaság sziléziai
Járás járási jogú város
Rang város
Alapítás éve XVI. század
Polgármester Piotr Uszok
Irányítószám 40-001-től 40-999-ig
Körzethívószám +(48)032
Rendszám SK
Népesség
Teljes népesség 314 500 fő (2007) +/-
Népsűrűség 1910 fő/km²[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 266–352 m
Terület 517 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Katowice  (Lengyelország)
Katowice
Katowice
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 50° 15′, k. h. 19° 00′Koordináták: é. sz. 50° 15′, k. h. 19° 00′
Katowice weboldala

Katowice (Loudspeaker.svg kiejtése, IPA: [katɔ'vʲiʦɛ], csehül Katovice, németül Kattowitz) a dél-lengyelországi Felső-Szilézia egyik legfontosabb városa a Kłodnica és a Rawa folyók mentén.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legfontosabb dátumok:

  • 1177 – az a terület, melyen jelenleg Katowice fekszik megszűnt Kis-Lengyelország része lenni és Sziléziához csatolták.
  • 1299 – II. Kázmér bytomi herceg által kiadott oklevél említi először Katowice legrégibb kerületét, Dąbot (Crasni Domb).
  • 1468 – A mai Katowice Podelsie kerületének első említése
  • kb. 1580 – Andrzej bogucicei kovács a saját telkén falut alapít.
  • 1598 – Először jelenik meg oklevélben a Katowice név: ad parochiam pertinent village Boguczycze, Zalęzie et nova villa Katowicze
  • a XVIII. század közepétől – Katowice fejlődésnek indul a szénvagyona és iparosodása következtében.
  • 1824Ferdynand és Waterloo bányák megnyitása
  • 1846 – vasút építése Mysłowicébe
  • 1865 – Katowice városi jogokat kap
  • 1873 – Katowice járási székhely lesz
  • 1919-1921 – három sziléziai felkelés
  • 1922 – Lengyelországhoz csatolás, Katowice a sziléziai vajdaság székhelye lesz.
  • 1925 – A sziléziai egyházmegye alakulása, székhelye: Katowice
  • 1939 szeptember – a lengyel hadsereg visszavonulása, a várost a cserkészek és a sziléziai felkelők védik. Kb. 860 fő esett el a harcok alatt, vagy a német Wehrmacht és a Freikorps tagjai végezték ki a piactér és a Panewnicki erdőben.
  • 1945 január 27. – a Vörös Hadsereg beveszi Katowicét.
  • 1953 – Katowice neve Stalinogródra változik.
  • 1968 – Katowicében megalapítják az Uniwersytet Śląskit (Sziléziai egyetem)
  • 1980 – rendteremtési akció a Wujek, bányában, mely folyamán 9 bányászt megöltek
  • 1990 – az önkormányzat visszaállítása
  • 1992 március 25. – Metropolia Górnośląska megalakulása Katowice székhellyel
  • 2006Chorzów és Katowice határán összeomlott egy kiállítási csarnok a Katowicei vásár területén: 65 személy meghalt.

Kerületei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziléziai parlament épülete
Gimnázium

Katowice 22 kerületre oszlik, melyek 5 kerületcsoportot alkotnak:

Katowice kerületei

I. Belvárosi csoport

  • 1. Śródmieście (Belváros)
  • 2. Koszutka
  • 3. Bogucice
  • 4. Osiedle Paderewskiego - Muchowiec

II. Északi csoport

  • 5. Załęże
  • 6. Osiedle Witosa
  • 7. Osiedle Tysiąclecia
  • 8. Dąb
  • 9. Wełnowiec - Józefowiec

III. Nyugati csoport

  • 10. Załęska Hałda - Brynów
  • 11. Brynów - Osiedle Zgrzebnioka
  • 12. Ligota - Panewniki

IV. Keleti csoport

  • 13. Zawodzie
  • 14. Dąbrówka Mała
  • 15. Szopienice - Burowiec
  • 16. Janów - Nikiszowiec
  • 17. Giszowiec

V. Déli csoport

  • 18. Murcki
  • 19. Piotrowice - Ochojec
  • 20. Zarzecze
  • 21. Kostuchna
  • 22. Podlesie

Agglomeráció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felső-sziléziai városi szövetség

Katowice Lengyelország legnagyobb agglomerációjának központjában fekszik. Ez a terület a 19. században virágzott a bányászat és a kohászat óriási fejlődése miatt. Ebben az évszázadban a stratégiai tervezés eredményeképpen megalapították a Felső-sziléziai ipari körzetet. Ez húsz városból és több tíz kisebb helységből áll Felső-Szilézia és a Dąbrówai-medence területén. Az 1990-es évektől kezdve tervezik egyetlen katowicei metropolisz régió felállítását. 2006. január 19-én 14 város küldöttei aláírták a Felső-Sziléziai Metropolisz-Szövetségről (GZM) szóló deklarációt. Jelenleg az egyes önkormányzatok jóváhagyási eljárása folyik.

A GZM-hez Katowicén kívül az alábbi városok csatlakoztak: Bytom, Chorzów, Dąbrowa Górnicza, Gliwice, Jaworzno, Mysłowice, Piekary Śląskie, Ruda Śląska, Siemianowice Śląskie, Sosnowiec, Świętochłowice, Tychy, Zabrze. A szövetségnek 1304 km² területe és mintegy 2,1 millió lakosa lesz.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város az A4-es autópálya (Drezda-Krakkó), illetve az E75-ös gyorsforgalmi út mellett fekszik. Vasúti csomópont is.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sziléziai Színház
Sziléziai Könyvtár
Spodek stadion
Sziléziai Egyetem

Színházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Teatr Slaski im. Stanislava Wyspianskiego
  • Ateneum színház (Teatr Ateneum)
  • Korez Színház (Teatr Korez)
  • Cogitaur Színház (Teatr Cogitaur)
  • Slaska filharmonija (Filharmonia Slaska)
  • Slaska estrada (Estrada Slaska)
  • Scena GuGalander
  • Lengyel Rádió Filmharmonikusai

Mozik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • IMAX
  • Cinema City – Punkt Rozrywky 44
  • Cinema City – Silesia City Center
  • Centrum Filmowe Helius
  • Kino Kosmos
  • Kino Swiatowid
  • Kino – Teatr Rialto

Galériák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galeria Sztuki Wspolczesnej BWA Al. Korfantego 6 Galeria Sztuki Wspolczesnej Parnas ul. Kochanowskiego 10 Galeria Sztuki Atelier 2 ul. Batorego 2 Galeria Zwiazku Polskich Artystow Plastykow ul. Dworcowa 13 Galeria Architektury SARP ul. Dyrekcyjna 9 Galeria Art Deco például Andrzeja 4 Galeria Akwarela ul. Mikolowska 26 Galeria Marmurowa ul. Mikolowska 26 Galeria Pietro Wyzej Galeria Sektor 1 Galeria Szyb Wilson

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • TVP 3 Katowice
  • TVN 24
  • Radio Katowice
  • Radio Flash
  • Radio Roxy FM
  • Radio Planeta
  • Dziennik Zachodni
  • Gazeta Wyborcza
  • Echo Miasta
  • Metro Katowice
  • Novi Przeglad Katowicki

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második világháborúig jelentős zsidó kisebbség él a városban. Ma kb. 1500 zsidó él itt. A városban katolikus püspök székel, illetve jelentős evangélikus központ.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziléziai felkelők emlékműve

A következő városok egybevágó források szerint Katowice testvérvárosai:[2]

További városok, amelyekkel szoros kapcsolatban áll, vagy testvérvárosának tartják magukat:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

[[Fájl:|1200px|Katowice éjjel]]
Katowice éjjel

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Katowice témájú médiaállományokat.