Katowice

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

Katowice

Katowice címere

Katowice zászlaja

Közigazgatás

Ország

Lengyelország

Vajdaság

sziléziai

Járás

járási jogú város

Rang

város

Alapítás éve

XVI. század

Polgármester

Piotr Uszok

Irányítószám

40-001-től 40-999-ig

Körzethívószám

+(48)032

Rendszám

SK

Népesség

Teljes népesség

314 500 fő (2007) +/-

Népsűrűség

1910 fő/km²^[1]

Földrajzi adatok

Tszf. magasság

266–352 m

Terület

517 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Katowice

Pozíció Lengyelország térképén

Koordináták: é. sz. 50° 15′ k. h. 19° 00′

é. sz. 50° 15′ k. h. 19° 00′

Katowice weboldala

Katowice ( kiejtése^✩, IPA: [katɔ'vʲiʦɛ], csehül Katovice, németül Kattowitz) a dél-lengyelországi Felső-Szilézia egyik legfontosabb városa a Kłodnica és a Rawa folyók mentén.

[szerkesztés] Története

Legfontosabb dátumok:

1177 – az a terület, melyen jelenleg Katowice fekszik megszűnt Kis-Lengyelország része lenni és Sziléziához csatolták.
1299 – II. Kázmér bytomi herceg által kiadott oklevél említi először Katowice legrégibb kerületét, Dąbot (Crasni Domb).
1468 – A mai Katowice Podelsie kerületének első említése
kb. 1580 – Andrzej bogucicei kovács a saját telkén falut alapít.
1598 – Először jelenok meg oklevélben a Katowice név: ad parochiam pertinent village Boguczycze, Zalęzie et nova villa Katowicze
od połowy XVIII w.– Katowice fejlődésnek indul a szénvagyona és iparosodása következtében.
1824 – Ferdynand és Waterloo bányák megnyitása
1846 – vasút építése Mysłowicébe
1865 – Katowice városi jogokat kap
1873 – Katowice járási székhely lesz
1919-1921 – három sziléziai felkelés
1922 – Lengyelországhoz csatolás, Katowice a sziléziai vajdaság székhelye lesz.
1925 – A sziléziai egyházmegye alakulása, székhelye: Katowice
1939 szeptember – a lengyel hadsereg visszavonulása, a várost a cserkészek és a sziléziai felkelők védik. Kb. 860 fő esett el a harcok alatt, vagy a német Wehrmacht és a Freikorps tagjai végezték ki a piactér és a Panewnicki erdőben.
1945 január 27. – a Vörös Hadsereg beveszi Katowicét.
1953 – Katowice neve Stalinogródra változik.
1968 – Katowicében megalapítják az Uniwersytet Śląskit (Sziléziai egyetem)
1980 – rendteremtési akció a Wujek, bányában, mely folyamán 9 bányászt megöltek
1990 – az önkormányzat visszaállítása
1992 március 25. – Metropolia Górnośląska megalakulása Katowice székhellyel
2006 – Chorzów és Katowice határán összeomlott egy kiállítási csarnok a Katowicei vásár területén: 65 személy meghalt.

A toronyházak éjjel

[szerkesztés] Kerületei

A sziléziai parlament épülete

Gimnázium

Katowice 22 kerületre oszlik, melyek 5 kerületcsoportot alkotnak:

I. Belvárosi csoport

1. Śródmieście (Belváros)
2. Koszutka
3. Bogucice
4. Osiedle Paderewskiego - Muchowiec

II. Északi csoport

5. Załęże
6. Osiedle Witosa
7. Osiedle Tysiąclecia
8. Dąb
9. Wełnowiec - Józefowiec

III. Nyugati csoport

10. Załęska Hałda - Brynów
11. Brynów - Osiedle Zgrzebnioka
12. Ligota - Panewniki

IV. Keleti csoport

13. Zawodzie
14. Dąbrówka Mała
15. Szopienice - Burowiec
16. Janów - Nikiszowiec
17. Giszowiec

V. Déli csoport

18. Murcki
19. Piotrowice - Ochojec
20. Zarzecze
21. Kostuchna
22. Podlesie

[szerkesztés] Agglomeráció

Felső-sziléziai városi szövetség

Katowice Lengyelország legnagyobb agglomerációjának központjában fekszik. Ez a terület a 19. században virágzott a bányászat és a kohászat óriási fejlődése miatt. Ebben az évszázadban a stratégiai tervezés eredményeképpen megalapították a Felső-sziléziai ipari körzetet. Ez húsz városból és több tíz kisebb helységből áll Felső-Szilézia és a Dąbrówai-medence területén. Az 1990-es évektől kezdve tervezik egyetlen katowicei metropolisz régió felállítását. 2006. január 19-én 14 város küldöttei aláírták a Felső-Sziléziai Metropolisz-Szövetségről (GZM) szóló deklarációt. Jelenleg az egyes önkormányzatok jóváhagyási eljárása folyik.

A GZM-hez Katowicén kívül az alábbi városok csatlakoztak: Bytom, Chorzów, Dąbrowa Górnicza, Gliwice, Jaworzno, Mysłowice, Piekary Śląskie, Ruda Śląska, Siemianowice Śląskie, Sosnowiec, Świętochłowice, Tychy, Zabrze. A szövetségnek 1304 km² területe és mintegy 2,1 millió lakosa lesz.

[szerkesztés] Közlekedés

A város az A4-es autópálya (Drezda-Krakkó), illetve az E75-ös gyorsforgalmi út mellett fekszik. Vasúti csomópont is.

[szerkesztés] Kultúra

Sziléziai Színház

Sziléziai Könyvtár

Spodek stadion

Sziléziai Egyetem

[szerkesztés] Színházak

Teatr Slaski im. Stanislava Wyspianskiego
Ateneum színház (Teatr Ateneum)
Korez Színház (Teatr Korez)
Cogitaur Színház (Teatr Cogitaur)
Slaska filharmonija (Filharmonia Slaska)
Slaska estrada (Estrada Slaska)
Scena GuGalander
Lengyel Rádió Filmharmonikusai

[szerkesztés] Mozik

IMAX
Cinema City – Punkt Rozrywky 44
Cinema City – Silesia City Center
Centrum Filmowe Helius
Kino Kosmos
Kino Swiatowid
Kino – Teatr Rialto

[szerkesztés] Galériák

Galeria Sztuki Wspolczesnej BWA Al. Korfantego 6 Galeria Sztuki Wspolczesnej Parnas ul. Kochanowskiego 10 Galeria Sztuki Atelier 2 ul. Batorego 2 Galeria Zwiazku Polskich Artystow Plastykow ul. Dworcowa 13 Galeria Architektury SARP ul. Dyrekcyjna 9 Galeria Art Deco például Andrzeja 4 Galeria Akwarela ul. Mikolowska 26 Galeria Marmurowa ul. Mikolowska 26 Galeria Pietro Wyzej Galeria Sektor 1 Galeria Szyb Wilson

[szerkesztés] Múzeumok

[szerkesztés] Média

TVP 3 Katowice
TVN 24
Radio Katowice
Radio Flash
Radio Roxy FM
Radio Planeta
Dziennik Zachodni
Gazeta Wyborcza
Echo Miasta
Metro Katowice
Novi Przeglad Katowicki

[szerkesztés] Vallás

A második világháborúig jelentős zsidó kisebbség él a városban. Ma kb. 1500 zsidó él itt. A városban katolikus püspök székel, illetve jelentős evangélikus központ.