Senjang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Senjang (沈阳)
Montage of Shenyang.png
Közigazgatás
Ország  Kína
Tartomány Liaoning
Kerületei 13
Polgármester Li Jing-csie (李英杰)
A KKP helyi képviselője Ceng Vej (曾维)
Irányítószám 110000
Körzethívószám 024
Népesség
Teljes népesség 8 106 171 fő (2010) +/-
Népsűrűség 1658 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 3464 km²
Időzóna UTC+8
Elhelyezkedése
Senjang (Kína)
Senjang
Senjang
Pozíció Kína térképén
é. sz. 41° 47′ 44″, k. h. 123° 26′ 53″Koordináták: é. sz. 41° 47′ 44″, k. h. 123° 26′ 53″
Senjang weboldala

Senjang (沈阳, pinjin: Shĕnyáng, mandzsu nyelven: Mukden) Liaoning tartomány fővárosa Kína északkeleti részén, egyben Mandzsúria legnépesebb és Kína negyedik legnépesebb városa. Nevét a tőle délről lévő Hun-folyóról kapta, amelyet régen Sennek neveztek, jelentése a „Sen-folyó északi partja”. Fontos nehézipari és kereskedelmi központ, szárazföldi és légi közlekedési csomópont, területén 5 vasútvonal halad át, és Mandzsúria más részeivel autópályák is összekötik. Központjában a Főpályaudvar található, amelyet még az oroszok építettek a 20. század elején, és korának legnagyobb ázsiai pályaudvara volt. A város déli részén található az északkeleti régió legnagyobb repülőtere, a Senjang Taohszien Nemzetközi Repülőtér, számos belföldi, illetve nemzetközi járattal – többek között Frankfurtba, Szöulba, Tokióba és Szingapúrba. Közigazgatási területe 13 000 km², amelyen 10 városi kerület és 4 járás található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már kétezer évvel ezelőtt is éltek emberek a területen. A várost magát Nurhacsi mandzsu vezető alapította 1625-ben Sencsing néven, amelynek jelentése „főváros a Sen partján”, és fővárosként használta azt. Kína leigázása után Peking lett az új főváros, és ez a Fengtien nevet kapta, amelyet egészen 1928-ig megtartott, amikor Senjangra változtatták azt. Itt zajlott 1905-ben az orosz–japán háború döntő mukdeni csatája és itt történt meg 1931-ben a mukdeni incidens, amely Mandzsukuo megalakulásához vezetett. A bábállam fennállása idején neve ismét Fengtienre változott.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mukdeni császári palota[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A palota a pekingi Tiltott Város mintájára épült, bár mandzsu és tibeti stílusjegyek is felfedezhetők benne. Első épületeit Nurhacsi, a Csing-dinasztia alapítója építtette 1625-ben. 1631-ben fia, Hong Taidzsi kibővítette az épületegyüttest. Miután 1644-ben a Csing-dinasztia Pekingbe helyezte székét, a senjangi palota elvesztette korábbi jelentőségét és regionális szintre süllyedt. 1955-től múzeumként működik, 2004 óta a Világörökség része.

Fuling síremlék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tungling kerületben található Fuling síremlék Nurhacsinak és feleségének a sírja. Ez a kiterjedt épületegyüttes a Csing-dinasztia korában különböző ceremóniák színhelyéül szolgált. 2004 óta a Világörökség része.

Senjangi botanikuskert[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tungling kerületben, kb. 200 hektáron terül el. 1700 növényfaj található a kertben, főleg az északkeleti mandzsúriai régióból. A többek között Mandzsúriában honos koreai cirbolyafenyő is megtalálható benne. Tavasszal tulipánok, nyáron bazsarózsák, liliomok, rózsák és dáliák, ősszel krizantémok sokaságában gyönyörködhetünk a kertben. 2006-ban itt rendezték meg a nemzetközi kertészeti kiállítást.

Földünk legősibb meteoritja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Senjang Tungling kerületében található a földön található legősibb (feltehetőleg 4,5 milliárd éves) meteorit. Ez a 160 m hosszú, 54 m széles, kétmillió tonnás meteorit becslések szerint 1,9 milliárd éve csapódott bolygónkba.

Különös lejtő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1990-es felfedezése óta turisták sokaságát vonzza a Senjangtól 30 km-re északkeletre fekvő különös lejtő. Ennek a 80 méter hosszú és 15 méter széles lejtőnek a különlegessége, hogy látszólag a gravitáció törvényével ellentétesen viselkedik. A lejtőn könnyedén, erőkifejtés nélkül fel lehet gurulni kerékpárral vagy gépkocsival, lefelé viszont keményen kell tekerni, illetve gázt kell adni. A kutatók nagy része mágneses mező befolyását sejti a jelenség mögött, amely megfelelő bizonyítékok hiányában máig rejtély maradt.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]