Harbin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Harbin (哈尔滨市 / 哈尔滨)
Harbin montage.png
Harbin címere
Harbin címere
Harbin zászlaja
Harbin zászlaja
Becenév: Jeges város
Közigazgatás
Ország  Kína
Tartomány Heilongjiang
Rang Szubtartományi szintű város
Alapítás éve 1898
Polgármester Zhang Xiaolian 张效廉
Irányítószám 150000
Körzethívószám 451
Rendszámok betűjelei 黑A
Népesség
Teljes népesség 4 754 753 fő +/-
Bruttó hazai termék CNY 286.82 milliárd
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 150 m
Terület 4275 km²
Időzóna UTC+8
Elhelyezkedése
Harbin (Kína)
Harbin
Harbin
Pozíció Kína térképén
é. sz. 45° 45′, k. h. 126° 38′Koordináták: é. sz. 45° 45′, k. h. 126° 38′
Harbin weboldala

Harbin Kína 10. legnagyobb városa (egyszerűsített kínai: 哈尔滨; hagyományos kínai: 哈爾濱; pinjin: Hāěrbīn; orosz: Харбин). Az észak-kínai Heilongjiang tartomány fővárosa. Észak-Kína politikai, gazdasági, kulturális és tudományos központja. A város környékén a Szonghua Jiang folyó partján időszámítás előtti 2200 körül is laktak emberek, de a modern várost 1898-ban a Kínai keleti vasútvonal orosz építői alapították.

A város neve mandzsu eredetű jelentése: Halászháló szárító hely. A várost a Jeges város néven is ismerik, mivel Kínában itt a leghidegebb és a leghosszabb a tél, minden évben megrendezik a jég szobrok fesztiválját.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Harbint a Kínai keleti vasútvonalat építő orosz építőmunkások alapították 1898-ban. Ennek megfelelően a városkép mind a mai napig jelentős orosz vonásokkal rendelkezik. Az Októberi Forradalmat követően orosz emigránsok nagyon nagy számban telepedtek le Harbinban.

Az orosz-japán háborút követően az orosz befolyás csökkent. 33 ország (közötte az USA, Németország, Franciaország) polgárai telepedtek le a városban. 16 ország létesített Harbinban konzulátust, és több száz kereskedelmi és pénzügyi társaság alapított leányvállalatot. A kínaiak is létrehozták saját vállalataikat, elsődlegesen könnyűipari vállatokat (élelmiszeripar, textil ipar, stb.) Harbin világvárossá és Északkelet-Kína központjává vált.

1918-ban, az orosz polgárháború idején, fehérgárdisták és más orosz emigránsok nagy számban telepedtek le Harbinban. Kialakult a 20. század Oroszország határain kívül legnépesebb orosz település. Az Oroszországból érkezett emigránsok között nagy számban érkeztek zsidók is, akik létrehozták Harbin zsidó hitközségét. A zsidó lakosság száma a 30-as években tovább növekedett a Németországból a nácizmus elöl menekülőkel.

A városban az orosz betelepültek létrehozták a város orosz oktatási rendszerét az elemi iskoláktól az egyetemi oktatásig bezárólag. Orosz színházak létesültek, orosz nyelvű újságok, folyóiratok jelentek meg. 1920-ban az orosz emigránsok alapították a Harbini Műszaki Egyetemet, Harbini Kínai-orosz Ipari Iskola (Sino-Russian School for Industry) néven. Ez a műszaki egyetem ma a kínai egyetemi rangsorban a 9. helyen található Netbig.[1] Az oktatás két karon indult, vasútépítő mérnököket és elektromechanikai mérnököket képeztek.

1932-ben Japán elfoglalja a várost. Japán kapitulációját követően a szovjet Vörös Hadsereg bevonul a városba és bár szerződés szerint Harbin kínai fennhatóság alá kerül, a Vörös Hadsereg a városban marad. A Kínai Népköztársaság létrejöttét követően Harbin a kínai nehézipar egyik legfontosabb központjává vált. A Harbini Műszaki Egyetem Kína egyik legjelentősebb oktatási intézménye lett. A város fejlődését és jelentőségét a Kínai keleti vasútvonal is meghatározza. Harbin Kína Oroszországgal és Európával folytatott kereskedelmében is kulcsfontosságú szereppel bír.

2005-ben a Jilini vegyi gyárban történt balesetet követően a Szonghua Jiang folyó súlyos benzol szennyeződése miatt a város ivóvíz ellátás napokra megbénult.

Kultúra, oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Harbin Kína legmultikulturálisabb települése. A hagyományos kíni Han kultúra keveredik a mandzsu és orosz kulturális hagyományokkal. A kultúrák keveredése megnyilvánul a város építészetében, konyhájában, az öltözködésben. Harbin nevezetesége, hogy itt beszélik legtisztábban a hivatalos standard mandarint.

Építészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Szófia székesegyház

Építészetileg Harbin Kína egyik legérdekesebb és legszebb városa. Egyedülállóak a 20. század első felében, a város európai elsősorban orosz hatások alatt épült épületei. A Zhong Yang út (Fő út, Kitajszkaja ulica) az európai építészet múzeumának is tekinthető barokk és bizánci stílusú homlokzatok, orosz, francia, amerikai és japán üzletek váltakoznak.

A Szent Szófia székesegyház, (orosz ortodox templom) a város központjában található. A székesegyházat 9 évig építették és 1932-ben szentelték fel. Jelenleg a város multikulturális hagyományait bemutató múzeum található benne. Hogy az orosz ortodox templomok ne bontsák meg Harbin feng shui-ját 1921-ben kínai kolostort épült és a Ji Le templom. Harbinban a 20. század közepén 15 orosz ortodox templom működött, de a Mao vezette kínai forradalom és az azt követő kulturális forradalom idején ezeket bezárták többet leromboltak, jelenleg 10-nek áll az épülete, de istentiszteletet csak egyben tartanak.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Harbini Müszaki Egyetem főépülete.
  • Harbini Műszaki Egyetem (Harbin Institute of Technology)
  • Harbini Mérnöki Egyetem (Harbin Engineering University former Harbin Shipbuilding Engineering Institute)
  • Heilongjiang Egyetem
  • Harbini Zsidó Kutatási Központ
  • Harbini Orvosi Egyetem
  • Harbini Normal Egyetem
  • Harbini Tudományos és Technológiai Egyetem
  • Heilongjiang Kinai-orvoslás Egyeteme
  • Heilongjiang Technológiai Egyetem
  • Északkeleti Mezőgazdasági Egyetem
  • Északkeleti Erdészeti Egyetem

Gazdaság, Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város a Föld egyik leggyorsabb gazdasági növekedést felmutató régiójának a központja. A gazdasági növekedés biztosítékai a város kiváló közlekedési háttere, a környék természeti erőforrásai, és a rendelkezésre álló magosan képzett humán erőforrások.[2]

Harbin környéke a körzet termékeny fekete földjének köszönhetően tradicionálisan Kína élelmiszer termelésének központja. Ennek megfelelően a város könnyűipara (élelmiszeripar, textilipar) nagyon fejlett. A legjelentősebb ipari üzem az 1994-ben alapított Harbini Erőművi Berendezéseket Gyártó Vállalt (Harbin Power Equipment Group Company). Ez a vállalat Kína erőművi berendezéseinek egy harmadát állítja elő.[3]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vasút Harbin a Kínai keleti vasútvonalnak, Kína legelső vasútvonalának a központja. Közvetlen, nagy sebességű vonatok kötik össze Pekinggel. Harbinon keresztül közlekedik a világ leghosszabb utat (8961 km[4]) megtevő vonata a 020Ч számú Moszkva - Peking szerelvény. Harbin körzetében a legsűrűbb Kínában a vasúti hálózat.
  • Légiközlekedés Harbin repülőtere a Taiping Nemzetközi Repülőtér (IATA: HRB, ICAO: ZYHB). A repülőtér 1979-ben épült 33 km-re a várostól. Északkelet-Kína legfontosabb nemzetközi repülőtere. Mintegy 50 bel- és külföldi viszonylatban indulnak innen járatok.
  • Metró (Harbin Subway, 哈尔滨地铁) tervezése 2003-ban kezdődött. A metróalagút részben a második világháború idején épített légoltalmi rendszer alagútjainak felhasználásával épül.[5] Ez a tervezett 14,6 km-es vonalból 10.1 km-t jelent. Az első vonal megnyitását 2006-ra tervezték, de mind a mai napig késik az átadása.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Harbin a you-tube-on