Ploiești

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ploiești
Ploiesti-Catedrala-1.JPG
Keresztelő Szent János katedrális
Ploiești címere
Ploiești címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Havasalföld
Fejlesztési régió Dél-romániai fejlesztési régió
Megye Prahova
Rang Municípium
Polgármester Iulian Bădescu (USL)
Irányítószám 100008
Népesség
Népesség 209 945 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 237
Népsűrűség 2354 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 160 m
Terület 89,2 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Ploiești  (Románia)
Ploiești
Ploiești
Pozíció Románia térképén
é. sz. 44° 56′ 24″, k. h. 26° 01′ 48″Koordináták: é. sz. 44° 56′ 24″, k. h. 26° 01′ 48″

Ploiești [plojest] város Romániában, Munténiában, Prahova megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bukaresttől északra 60 kilométernyi távolságra.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legenda szerint "Esőapó" (Moș Ploaie) juhász és hét fia hajdanában megpihent az itt elterülő erdő egy tisztásán. Mivel védett helyet, jó vizet, termékeny földet talált, nem ment tovább, hanem megalapította a települést, amely a nevét viseli.

A régészeti kutatások a város nyugati felén kőkorszaki, az északi részen pedig újkőkorszaki település nyomait találták. Tártak fel ezenkívül bronzkori, illetve újabb leleteket a Kr. e. 8.-9. századból egészen a római kor kezdetéig.

A város alapítására és az első lakókra vonatkozóan kevés írásos emlék áll rendelkezésre. Nicolae Bălcescu szerint Öreg Mircse idején létezett egy "Ploiești-i kapitányság" 1413 körül. A dokumentáltság szempontjából az összes történelmi forrás megáll az 1503-as évnél, amikor a brassói okmányokban megjelenik néhány ploiești-i szekeres neve: Drăgoi, Tudor, Neagu és mások. A ploieștiek jelenléte az erdélyi városok piacán azt jelzni, hogy a városban olyan gazdasági élet létezett, amely alkalmas volt kereskedelmi kapcsolatok létesítésére a hegyeken túli központokkal. A város neve megjelenik egy 1567-es havasalföldi okmányon is, amelyet I. "Ifjabb" Péter írt alá, amelyben megerősíti egy szőlőbirtoknak az eladását egy bizonyos ploiești-i Avruț és a bărcănești-i Coresi között. Fontos mozzanat volt a város történetében, hogy Vitéz Mihály 1597-ben ezt választota hadműveleteinek központjává és a falut fejedelmi vásárváros rangjára emelte. A fejedelmi támogatással Ploiești folyamatosan fejlődött a 17. században (ez volt a Ploiești-i kapitányság székhelye). Az emelkedésével egyidejűleg a közeli város, Târgșor jelentősége egyre csökkent, majd később falu lett belőle.

A környék kőolajlelőhelyeinek feltárásával Ploiești ipara és kereskedelme ugrásszerű fejlődésnek indult. A város környékén több finomító létesült, a városban pedig raktárak, irodák, műhelyek, oktatási intézmények. A kommunizmus hatalomrajutásáig a város neve "Ploești" volt, és ez lett a székhelye a két világháború közötti Prahova megyének.

1943. augusztus 1-jén és 1944 nyarán a város a Tidal Wave hadművelet, azaz a szövetséges angol és amerikai légierő bombázás következtében súlyos károkat szenvedett. 1944 után, a kommunista rezsim okozta társadalmi és gazdasági változások nyomán a város jelentősége csökkent. 1990 után a gazdasági és kulturális fejlődés ismét fellendült.

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1930-ban 79 149 lakosa volt, ebből 69 139 román (87,3%), 3708 zsidó (4,6%), 1591 magyar (2,0%), 1307 német (1,6%). Vallási összetétel szerint a lakosság 87,7%-a ortodox, 4,8%-a zsidó, 3,3%-a katolikus, 1,4%-a luteránus, illetve 1,3%-a görög katolikus volt.

Népességváltozás
Év Népesség Vált. (%)  
1810 2 024 —    
1859 26 468 +1207,7%
1899 45 107 +70,4%
1912 56 460 +25,2%
1930 79 149 +40,2%
1948 95 632 +20,8%
1956 114 544 +19,8%
1966 146 922 +28,3%
1977 199 699 +35,9%
1992 252 715 +26,5%
2002 232 527 −8,0%
2011 209 945 −9,7%
Nemzetiségek 2002
Románok 225570 97,00%
Romák 5873 2,52%
Magyarok 237 0,10%
Németek 148 0,06%
Görögök 108 0,04%
Törökök 100 0,04%
Zsidók 65 0,02%
Olaszok 58 0,02%
Lipovánok 56 0,02%
Örmények 17 0,0%
Ukránok 15 0,0%
Bolgárok 12 0,0%
Lengyelek 12 0,0%
Szerbek 8 0,0%
Csehek 8 0,0%
Kínaiak 8 0,0%
Csángók 6 0,0%
Tatárok 4 0,0%
Egyéb nemzetiségűek 185 0,07%
Nem nyilatkoztak 37 0,01%
Összesen 232527 100,0%

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban az átlaghőmérséklet kb. 10 °C, a mérsékelt égövnek megfelelően. Az éves átlagos csapadékmennyiség 588 mm. A városban az uralkodó széljárás északkeleti és délkeleti, átlagosan 3,1 m/s sebességgel.


Ploiești éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 1,0 4,0 10,0 18,0 23,0 27,0 28,0 28,0 24,0 18,0 10,0 3,0 16,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −6,0 −3,0 0,0 6,0 10,0 14,0 16,0 15,0 11,0 6,0 1,0 −3,0 5,6
Átl. csapadékmennyiség (mm) 41 36 38 46 71 76 634 58 43 33 48 43 597
Forrás: weather.com


Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város gazdaságát a nagyon nagy és nagy ipari egységek túlsúlya jellemzi, a közép- és kisvállalkozások és a szolgáltatóipar rovására.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ploiești-i olajtárolók az USA légierejének bombázásai után, 1943 augusztus

Ploiești az ipari termelés értékét tekintve a második helyet foglalja el Romániában Bukarest mögött. A legfontosabb iparágak:

  • Kőolajipar
  • Gépgyártás
  • Építőanyag-ipar
  • Vegyipar
  • Textilipar
  • Dohányipar

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az utóbbi években több mint 3000 egyéni kereskedőcég jött létre, ez érezhetően javította a lakosság ellátásának színvonalát. Noha a város lakossága csak 28%-ot tesz ki a megye összes lakosságából, a megye kereskedelmének több mint 80%-a a városban koncetrálódik.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ploiești fontos közúti és vasúti csomópont, közvetlen összeköttetéssel Bukarest, Brassó, Buzău, Târgoviște, Vălenii de Munte és Slănic-Prahova városok felé. A vasúti forgalmat két pályaudvar szolgálja ki (Ploiești Sud és Ploiești Vest), ezen kívül a város déli részén van egy rendező pályaudvar is (Ploiești Triaj).

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ploieștiben fontos oktatási intézmények találhatók, például a "Ion Luca Caragiale Nemzeti Kollégium" és a "Mihai Viteazul Líceum". Ez utóbbi a régi "Szent Péter és Pál Líceum" hagyományát folytatja, amely az eddigiek során három elnököt is adott a Román Akadémiának: Andrei Rădulescu, Mihai Drăgănescu és Eugen Simion.

A városban található a "Toma Caragiu Színház" és több múzeum:

  • Kőolaj-múzeum
  • Szépművészeti Múzeum
  • Történelmi Múzeum
  • Óramúzeum
  • Biológiai Múzeum

A városhoz kapcsolódnak az alábbi írók és költők

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született 1858-ban Take Ionescu román újságíró, konzervatív politikus, Románia miniszterelnöke 1921 - 1922 között.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Ploiești című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ploiești témájú médiaállományokat.