Ploiești
| Ploiești | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia |
||
| Történelmi régió | Havasalföld | ||
| Fejlesztési régió | Dél-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Prahova | ||
| Rang | megyei jogú város | ||
| Polgármester | Emil Calotă | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 228 378 fő (2009. júl 1.)[1] +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 160 m | ||
| Terület | 60 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Ploiești
Pozíció Románia térképén
|
|||
| é. sz. 44° 56′ 24″, k. h. 25° 1′ 48″ | |||
Ploiești [plojest] város Romániában, Prahova megyében, Bukaresttől északra 60 kilométernyi távolságra. Területe hozzávetőleg 60 négyzetkilométer.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A legenda szerint "Esőapó" (Moș Ploaie) juhász és hét fia hajdanában megpihent az itt elterülő erdő egy tisztásán. Mivel védett helyet, jó vizet, termékeny földet talált, nem ment tovább, hanem megalapította a települést, amely a nevét viseli.
A régészeti kutatások a város nyugati felén kőkorszaki, az északi részen pedig újkőkorszaki település nyomait találták. Tártak fel ezenkívül bronzkori, illetve újabb leleteket a Kr. e. 8.-9. századból egészen a római kor kezdetéig.
A város alapítására és az első lakókra vonatkozóan kevés írásos emlék áll rendelkezésre. Nicolae Bălcescu szerint Öreg Mircse idején létezett egy "Ploiești-i kapitányság" 1413 körül. A dokumentáltság szempontjából az összes történelmi forrás megáll az 1503-as évnél, amikor a brassói okmányokban megjelenik néhány ploiești-i szekeres neve: Drăgoi, Tudor, Neagu és mások. A ploieștiek jelenléte az erdélyi városok piacán azt jelzni, hogy a városban olyan gazdasági élet létezett, amely alkalmas volt kereskedelmi kapcsolatok létesítésére a hegyeken túli központokkal. A város neve megjelenik egy 1567-es havasalföldi okmányon is, amelyet I. "Ifjabb" Péter írt alá, amelyben megerősíti egy szőlőbirtoknak az eladását egy bizonyos ploiești-i Avruț és a bărcănești-i Coresi között. Fontos mozzanat volt a város történetében, hogy Vitéz Mihály 1597-ben ezt választota hadműveleteinek központjává és a falut fejedelmi vásárváros rangjára emelte. A fejedelmi támogatással Ploiești folyamatosan fejlődött a 17. században (ez volt a Ploiești-i kapitányság székhelye). Az emelkedésével egyidejűleg a közeli város, Târgșor jelentősége egyre csökkent, majd később falu lett belőle.
A környék kőolajlelőhelyeinek feltárásával Ploiești ipara és kereskedelme ugrásszerű fejlődésnek indult. A város környékén több finomító létesült, a városban pedig raktárak, irodák, műhelyek, oktatási intézmények. A kommunizmus hatalomrajutásáig a város neve "Ploești" volt, és ez lett a székhelye a két világháború közötti Prahova megyének.
1943. augusztus 1-jén és 1944 nyarán a város a Tidal Wave hadművelet, azaz a szövetséges angol és amerikai légierő bombázás következtében súlyos károkat szenvedett. 1944 után, a kommunista rezsim okozta társadalmi és gazdasági változások nyomán a város jelentősége csökkent. 1990 után a gazdasági és kulturális fejlődés ismét fellendült.
Lakossága [szerkesztés]
1930-ban 79 149 lakosa volt, ebből 69 139 román (87,3%), 3708 zsidó (4,6%), 1591 magyar (2,0%), 1307 német (1,6%). Vallási összetétel szerint a lakosság 87,7%-a ortodox, 4,8%-a zsidó, 3,3%-a katolikus, 1,4%-a luteránus, illetve 1,3%-a görög katolikus volt.
Éghajlata [szerkesztés]
A városban az átlaghőmérséklet kb. 10 °C, a mérsékelt égövnek megfelelően. Az éves átlagos csapadékmennyiség 588 mm. A városban az uralkodó széljárás északkeleti és délkeleti, átlagosan 3,1 m/s sebességgel.
Gazdaság [szerkesztés]
A város gazdaságát a nagyon nagy és nagy ipari egységek túlsúlya jellemzi, a közép- és kisvállalkozások és a szolgáltatóipar rovására.
Ipar [szerkesztés]
Ploiești az ipari termelés értékét tekintve a második helyet foglalja el Romániában Bukarest mögött. A legfontosabb iparágak:
- Kőolajipar
- Gépgyártás
- Építőanyag-ipar
- Vegyipar
- Textilipar
- Dohányipar
Kereskedelem [szerkesztés]
Az utóbbi években több mint 3000 egyéni kereskedőcég jött létre, ez érezhetően javította a lakosság ellátásának színvonalát. Noha a város lakossága csak 28%-ot tesz ki a megye összes lakosságából, a megye kereskedelmének több mint 80%-a a városban koncetrálódik.
Közlekedés [szerkesztés]
Ploiești fontos közúti és vasúti csomópont, közvetlen összeköttetéssel Bukarest, Brassó, Buzău, Târgoviște, Vălenii de Munte és Slănic-Prahova városok felé. A vasúti forgalmat két pályaudvar szolgálja ki (Ploiești Sud és Ploiești Vest), ezen kívül a város déli részén van egy rendező pályaudvar is (Ploiești Triaj).
Kultúra [szerkesztés]
Ploieștiben fontos oktatási intézmények találhatók, például a "Ion Luca Caragiale Nemzeti Kollégium" és a "Mihai Viteazul Líceum". Ez utóbbi a régi "Szent Péter és Pál Líceum" hagyományát folytatja, amely az eddigiek során három elnököt is adott a Román Akadémiának: Andrei Rădulescu, Mihai Drăgănescu és Eugen Simion.
A városban található a "Toma Caragiu Színház" és több múzeum:
- Kőolaj-múzeum
- Szépművészeti Múzeum
- Történelmi Múzeum
- Óramúzeum
- Biológiai Múzeum
A városhoz kapcsolódnak az alábbi írók és költők
Testvérvárosok [szerkesztés]
- Berat (Albánia)
- Harbin (Kína)
- Eszék (Horvátország)
- Lefkada (Görögország)
- Uralszk (Kazahsztán)
- Hâncești (Moldova)
- Radom (Lengyelország)
- Tulsa (USA)
- Dnyepropetrovszk (Ukrajna)
- Maracaibo (Venezuela)
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Primele zece orașe ale țării, după numărul locuitorilor, la 1 iulie 2009 (román nyelven) (PDF). România in cîfre 2010 pp. 14. INSSE, 2010. (Hozzáférés: 2010. október 28.)
Fordítás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Ploiești című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||||||||||
