Legenda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Legenda - (lat. olvasandó) Vallási tárgyú kisepikai műfaj. Általában egy vallási szempontból fontos személy, szent, mártír, pap, vallásalapító életéről, egy szent hely, templom, ereklye, ünnep keletkezéséről szól. A legtöbb vallás és irodalom ismeri. Szűkebb értelemben azt a középkori műfajt nevezzük így, amely a keresztény szentek életét mondja el. Eredetileg a szenttéavatásra készült élettörténet (lat. vita), amely később a szerzetesek, apácák olvasmányául szolgált. Fő eleme a csodatételek és a szent erényeinek felsorolása, ezáltal a legfontosabb erkölcsi tanítások, példák bemutatása. A bencés rendben terjedt el az a szokás, hogy a szerzetesek étkezési időben felolvassák őket. A magyar irodalom leghíresebb legendái latin nyelven a Szent Istvánról, Imréről, Lászlóról, Gellért püspökről, Erzsébetről, magyar nyelven a Szent Margitról szólók. Legendáriumokban gyűjtötték össze őket, legnépszerűbb közülük a 13. századi Legenda Aurea. Tájhoz, területhez, templomhoz kötött.

forrás: Középiskolai irodalmi lexikon, felelős szerkesztő: Turai Hedvig. Corvina kiadó.