Sângeru
| Sângeru | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Munténia | ||
| Fejlesztési régió | Dél-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Prahova | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 107515 | ||
| SIRUTA-kód | 135253 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 2642 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Község népessége | 5449 (2011)[1] | ||
| Népsűrűség | 140 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 183 m | ||
| Terület | 39,90 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 07′ 50″, k. h. 26° 20′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 07′ 50″, k. h. 26° 20′ 15″ | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Sângeru község Prahova megyében, Munténiában, Romániában. A hozzá tartozó települések: Butuci, Mireșu Mare, Mireșu Mic, Piatra Mică és Tisa.
Fekvése[szerkesztés]
A megye keleti részén található, a megyeszékhelytől, Ploieşti-től, negyvennégy kilométerre északkeletre, a Cricovul Sărat és a Cricovul Dulce folyók valamint a Saratica, Calugarel és Salcia patakok mentén.
Történelem[szerkesztés]
Helyi legendák szerint a település magja egy veresgyűrű som (románul: sânger) körül alakult ki, és innen ered a település neve. Ezen a néven 1750-ből származó dokumentumokban szerepel először a település.
Matei Basarab havasalföldi fejedelem 1652. július 25-én, az Apostolache kolostorhoz címzett leveléből lehet következtetni, hogy a mai Sângeru régi neve Fundeni volt.
1831-es évkönyv szerint Havasalföld Saak-Székely megyéjének a része volt, ezen okirat megemlíti, hogy ekkor a településen 100 család élt.
1897-ben a község Prahova megye Podgoria járásához tartozott és Sângeru, Butuci valamint Mireș falvakból állt, összesen 2095 lakossal. A község tulajdonában volt egy vízimalom, egy iskola valamint négy templom: kettő Sângeru-n, melyek közül az egyiket Alecu Văcărescu alapított 1816-ban, a másikat pedig Dumitrache Mârzescu 1723-ban, egy Mireșul faluban, melyet Anica Văcărescu és testvére Pană Băbeanu alapítottak 1851-ben, a negyedik templom pedig Butuci faluban állt.
1907. március 15-én néhány száz földműves gyűlt össze a községháza előtt, tiltakozásul a kizsákmányoló földhasználati szerződések miatt. Miután a szerződéseket megszerezték a községházáról és azokat széttépték, Sângeru és Lapoș településeken több földbirokos házát is kifosztották. A kibontakozó felkelés leverésére a hadsereg gyalogos és lovas egységeit vezényelték a településre, akik végül 104 embert vettek őrizetbe. Ezzel megakadályozva a további lázongásokat. Az utókor a felkelők tiszteletére egy emlékművet emelt a községházával szemben.
A két világháború között a Prahova megyei Podgoria járáshoz tartozott, 2826 lakossal.
1950-ben közigazgatási átszervezés alapján, a Prahova-i régió Urlați rajonjához került, majd 1952-ben a Ploiești régió Mizil rajonjához csatolták.
1968-ban ismét megyerendszert vezettek be az országban, Tisa falva pedig ekkor került Sângeru irányítása alá, Apostolache községtől.
Lakossága[szerkesztés]
A nemzetiségi megoszlás a következő:
| 2002 | ||
|---|---|---|
| Románok | 4584 | 85,41% |
| Romák | 783 | 14,58% |
| Összesen | 5367 | 100,0% |
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
További információk[szerkesztés]
- A település honlapja
- A településről
- asociatiaturismprahova.ro Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- 2002-es népszámlálási adatok
- Marele Dicționar Geografic al României
Prahova megye közigazgatása  | |||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|