Gherghița

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gherghița
Gherghița címere
Gherghița címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Munténia
Fejlesztési régió Dél-romániai fejlesztési régió
Megye Prahova
Rang községközpont
Beosztott falvak Independența
Malamuc
Ungureni
Irányítószám 107265
SIRUTA-kód 133438
Népesség
Népesség 887 fő (2011. október 31.)[1]
Község népessége 1977 (2011)[2]
Népsűrűség 160 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 80 m
Terület 25,60 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Gherghița  (Románia)
Gherghița
Gherghița
Pozíció Románia térképén
é. sz. 44° 48′ 01″, k. h. 26° 16′ 02″Koordináták: é. sz. 44° 48′ 01″, k. h. 26° 16′ 02″

Gherghița község és falu Prahova megyében, Munténiában, Romániában. A hozzá tartozó települések: Independența, Malamuc és Ungureni.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye déli részén található, a megyeszékhelytől, Ploieștitől, harminckét kilométerre délre, a Prahova és a Teleajen folyók mentén.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első írásos említése 1453-ból való, II. Vladislav havasalföldi fejedelem idejéből.

A középkorban, hasonló néven egy város volt a mai falu helyén, a Teleajen és a Prahova folyók találkozásánál. 1602-ben Radu Șerban egy fából és földből készült erődítményt építtetett, melyet rövid időn belül, 1610 körül a tatárok leromboltak. A régi város a 18. század második felében hanyatlásnak indult, olyannyira hogy a következő század elején már csak mint falu tesznek róla említést.

A 19. században Prahova megye, Câmpul járásának a része volt, a hozzá tartozó települések: Belciug, Independența és Ungureni voltak, összesen 2128 lakossal. A községben ekkor már állt négy templom, Gherghița-n kettő, melyek közül az egyiket VI. Basarab havasalföldi fejedelem építette 1641-ben, a másik építését egy Preda nevű kapitány finanszírozta, további egy Belciugul faluan, melyet a 19. század elején szenteltek fel valamint egy Ungureni településen, melyet pedig a 18. század végén építettek.

A 19. század végén Prahova megye Drăgănești járásához csatolták. A 20. század elején Belciug falu Cornurile község része lett.

1950-ben Gherghița a Prahovai régió Urlați rajonjához tartozott, 1952-től pedig a Ploiești régió Mizil-i rajonjának lett a része.

1968-ban ismét létrehozták Prahova megyét, ekkor került Malamuc falu Gherghița közigazgatási irányítása alá, akárcsak a megszüntetett Ciumați község falvai is: Ciumați (a jelenlegi Olari), Olarii Vechi és Fânari. Az utóbbiakból 2004-ben hozták létre Olari községet

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népességváltozás
Év Népesség Vált. (%)  
1992 4 175 —    
2002 4 031 −3,4%
Nemzetiségek 2002 (*)
Románok 4029 99,95%
Lipovánok 1 0,02%
Olaszok 1 0,02%
Összesen 4031 100,0%

* Olari, Olarii Vechi és Fânari falvakkal együtt.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]