Gherghița
| Gherghița | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia |
||
| Történelmi régió | Munténia | ||
| Fejlesztési régió | Dél-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Prahova | ||
| Rang | Község | ||
| Beosztott falvak | Independența, Malamuc, Ungureni | ||
| Polgármester | Constantin Ciolacu (PDL) | ||
| Irányítószám | 107265 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 884 fő (2002) +/- | ||
| Község népessége | 4031 (2002) | ||
| Népsűrűség | 160 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 80 m | ||
| Terület | 25,60 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Gherghița
Pozíció Románia térképén
|
|||
| é. sz. 44° 48′ 01″, k. h. 26° 16′ 02″ | |||
Gherghița község Prahova megyében, Munténiában, Romániában. A hozzá tartozó települések: Independența, Malamuc és Ungureni.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A megye déli részén található, a megyeszékhelytől, Ploieşti-től, harminckét kilométerre délre, a Prahova és a Teleajen folyók mentén.
Történelem [szerkesztés]
Első írásos említése 1453-ból való, II. Vladislav havasalföldi fejedelem idejéből.
A középkorban, hasonló néven egy város volt a mai falu helyén, a Teleajen és a Prahova folyók találkozásánál. 1602-ben X. Radu havasalföldi fejedelem egy fából és földből készült erődítményt építtetett, melyet rövid időn belül, 1610 körül a tatárok leromboltak. A régi város a 18. század második felében hanyatlásnak indult, olyannyira hogy a következő század elején már csak mint falu tesznek róla említést.
A 19. században Prahova megye, Câmpul járásának a része volt, a hozzá tartozó települések: Belciug, Independența és Ungureni voltak. A század végén Drăgănești járáshoz csatolták. A 20. század elején Belciug Cornurile község része lett. 1950-ben Gherghița a Prahovai régió Urlați rajonjához tartozott, 1952-től pedig a Ploiești régió Mizil-i rajonjának lett a része. 1968-ban ismét létrehozták Prahova megyét, ekkor került Malamuc falu Gherghița közigazgatási irányítása alá, akárcsak a megszüntetett Ciumați község falvai is: Ciumați (a jelenlegi Olari), Olarii Vechi és Fânari. Az utóbbiakból 2004-ben hozták létre Olari községet
Gherghița-n két templom is áll, az egyiket VI. Basarab havasalföldi fejedelem építette 1641-ben, a másik építését egy Preda nevű kapitány finanszírozta.
Lakossága [szerkesztés]
A nemzetiségi megoszlás a következő:
| 2002 * | ||
|---|---|---|
| Románok | 4029 | 99,95% |
| Lipovánok | 1 | 0,02% |
| Olaszok | 1 | 0,02% |
| Összesen | 4031 | 100,0% |
* Olari, Olarii Vechi és Fânari falvakkal együtt.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- A településről
- asociatiaturismprahova.ro
- 2002-es népszámlálási adatok
- Marele Dicționar Geografic al României
|
||||||||||||||||
