I. Mircea havasalföldi fejedelem
| I. Mircea | |
 |
|
|
|
|
| Havasalföld fejedelme | |
| Uralkodási ideje 1386. szeptember 23. – 1394. novembere |
|
| Elődje | I. Dan |
| Utódja | I. Vlad |
| Havasalföld fejedelme | |
| Uralkodási ideje 1397. januárja – 1418. január 31. |
|
| Elődje | I. Vlad |
| Utódja | I. Mihály |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1358 |
| Elhunyt | 1418. január 31. |
| Édesapja | I. Radu |
| Édesanyja | nem ismert a neve |
I. Mircea vagy más néven Öreg Mircea (románul Mircea cel Bătrân), (1358 – 1418. január 31.[1]) havasalföldi fejedelem 1386. szeptember – 1394. november (?), 1397 január – 1418 január között.
Tartalomjegyzék |
Uralkodása, belpolitikája [szerkesztés]
A történelmi források Havasalföld (Valachia) legjelentősebb uralkodójaként említik. Nevében az "öreg" jelentése, az akkori udvari szokások szerint a legelsőt – mármint az ilyen néven először trónon lévőt jelenti.
Öreg Mircse uralkodása alatt Havasalföld elérte mindenkori történelme alatti legszélesebb határvonalakat, északon az Olt folyó, délen a Duna, nyugaton a Vaskapu, míg keleten a Fekete-tenger határolta.
Uralkodása alatt megerősítette a gazdasági és adminisztrativ életet, ezüstérmeket veretett (melyek külföldön is forgalomba kerültek). Gazdasági előnyöket biztosított a litván és lengyel kereskedőknek. Megerősítette a régi erődítményeket, illetve újakat épített a Duna mentén, fejlesztette a hadsereget. 1388-ban megalapította a Cozia kolostort, később ide is temették el.
Külpolitikája [szerkesztés]
Aktív külpolitikát folytatott. Uralkodása kezdetén szövetséget kötött I. Péter moldvai fejedelemmel. 1389-ben támogatta a balkáni szövetséget a törökökkel szemben, valamint ugyanebben az évben elfoglalta és országához csatolta Dobrudzsát, ezért miután a törökök győztek a rigómezei csatában, I. Bajazid oszmán szultán Havasalföld ellen fordult, 1394-ben egy 40 000 főnyi sereg élén átkelt a Dunán. Mircea nem merte vállalni a nyílt összecsapást, ezért inkább a felperzselt föld taktikáját alkalmazta, folyamatosan visszavonulva a Kárpátok fele. Október 10-én egy mocsaras területen sikerült győzelmet aratnia a török előhadak felett (Rovine-i csata), de nem sikerült döntő győzelmet kivívnia, így végül is egy Argeș folyó mellett megvívott csatát követően a Magyar Királyság területére menekült.
A törökök I. Vlad (a későbbi "Uzurpatorul", azaz "Trónbitorló") személyében saját bábjukat helyezték Havasalföld trónjára. Időközben Mircea Brassóban szövetséget kötött Zsigmond magyar királlyal, akivel együtt részt vett a magyar, francia, szerb, és egyéb európai csapatok által végrehajtott keresztes hadjáratában, amely a keresztes sereg katasztrofális vereségével végződött a nikápolyi ütközetben, de Mircea számára pozitív eredménnyel járt, mert vissza sikerült szereznie trónját.
A havasalföldi fejedelem ekkora már igencsak megbecsült hadvezér volt, tekintettel az 1394-es csatákra, de hírnevét tovább erősítette 1397-ben és 1400-ban is, amikor erdélyi fosztogató körúton lévő török csapatokat győzött le.
A századfordulót követően Bajazid szultán újabb hadjáratra készült Havasalföld ellen, azonban 1402-ben vereséget szenvedett a Timur Lenk vezette mongol seregektől az ankarai csatában, ő maga pedig fogságba esett és nem sokára meghalt. Ezt követően a szultán négy fia között harcok kezdődtek a birodalom feletti uralomért. A harcokba Mircea is beleavatkozott, Musát támogatva, aki rövid időre szultán is lett, de 1413-ban a szerbek által támogatott Mehmedtől vereséget szenvedett, ő maga életét vesztette és Mehmed lett az új szultán. A havasalföldi fejedelemnek rövid ellenségeskedés után sikerült megegyeznie a törökökkel. 1415-ben vállalta a haradzs fizetését[2]: az Oszmán Birodalom elismerte Havasalföld függetlenségét évi csekély 3000 aranyért cserébe. Azonban a törökök 1416-ban Mircea csapatait Szaloniki közelében szétverték, majd földúlták Havasalföldet, elfoglalták Turnu Magurale és Gyurgyevo Duna-parti várait, s környékükből vilajetet szerveztek.[2]
Érdemes megemlíteni, hogy Mircea 1406–1406-ban egész Ungrovalachia urának címezve magát fölsorolta az uralma alá került földeket: „a hegyen túli részeket”, a „tatár részeket”, Omlást, Fogarast, a szörényi bánságot, a Duna-völgy mindkét oldalát a Fekete-tengerig (Dobrudzsát).[2]
1418. január 31-én hunyt el természetes halálban, hátrahagyván országát fiára I. Mihail fejedelemre.
Családja [szerkesztés]
Felesége Mária volt, valószínűleg magyar származású nemesasszony, de egyes kutatók szerint a karinthiai Cilly nemesi családból származott.[forrás?] Hat gyermeke volt:
- I. Mihail
- II. Radu Prasnaglava
- Alexandru Aldea
- Vlad Dracul
- Ana
- egy ismeretlen nevű leánygyermek
Családfa [szerkesztés]
| Miklós Sándor † 1364. XII. 16. |
Doamna Mária | ? | ? | ||||||||||
| I. Radu * 1330 k. † 1383 |
Doamna Calinichia | ||||||||||||
| I. Mircea * 1358 † 1418. I. 31. |
Doamna Mara OO |
||||||||
| Tolmay Máriától | Tolmay Máriától | ||||||||
| I. Mihály * ? † 1420. VIII.-a |
II. Dan * ? † 1427 tavasza |
II. Vlad * 1393 † 1447. XII.-e |
I. Sándor * 1397 † 1436. XII.-e |
Anna | |||||
| ? | |||||||||
| NN (leány) | |||||||||
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Dr. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott? kormányzott? (Wer regierte wann?, 1992, München); magyar kiadás: Springer Hungarica, Budapest, 1994, fordította: Hulley Orsolya és Pálinkás Mihály, ISBN 963-7775-43-9, 135. oldal
- ^ a b c Magyar katolikus lexikon. Havasalföld (magyar nyelven). Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Kara. (Hozzáférés: 2011. július 18.)
Forrás [szerkesztés]
- Neagu Djuvara - Mircea cel Bätrin si luptele cu turcii, Humanitas 2001
- http://freepages.genealogy.rootsweb.ancestry.com/~jamesdow/s060/f303403.htm
Lásd még [szerkesztés]
- http://www.romansagtortenet.hupont.hu/4/mircea-cel-batran-uralkodasa
- I. Mircea pénzérméi (angol nyelven). The Coins of Moldavia and Wallachia
- Havasalföldi fejedelmek listája
- Havasalföldi és moldvai fejedelmek családfája
| Előző uralkodó: I. Dan |
|
Következő uralkodó: I. Vlad |
| Előző uralkodó: I. Vlad |
|
Következő uralkodó: I. Mihály |
