Dobrudzsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dobrudzsa felosztva Románia és Bulgária között

Dobrudzsa (románul Dobrogea, bolgárul és ukránul Добруджа [Dobrudzsa]) történelmi régió a Balkánon. Ma nagyobbrészt Romániához, kisebb részben Bulgáriához, egy aprócska része pedig Ukrajnához tartozik.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dobrudzsa domborzati térképe
Dobrudzsai táj

Nyugaton a Duna, keleten a Fekete-tenger határolja.

A romániai rész két megyéből áll:

Legnagyobb városa Konstanca kikötőváros (2002-ben 310 471 lakosa volt). Más fontosabb városok: Tulcsa (Tulcea), Mangalia, Medgidia, Cernavodă, Năvodari, Szulina (Sulina).

A bulgáriai rész az ún. Kvadriláter avagy Dél-Dobrudzsa (Cadrilater = „négyszögű”), ami termékeny, sztyeppeszerű síkság.

Itt található Balcsik, Dobrics és Szilisztra városa.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dobrudzsa felosztásának változása 1878-tól napjainkig

Az ókorban Dobrudzsa neve Scythia Minor (Kis-Szkítia) volt.

Az 19131918 és 19191940 között teljes egészében Romániához tartozott.

Wass Albert műveiben gyakorta emlegetett hely, ahová a székely népet hurcolták el a második világháború után kényszermunkára. Az 1956-os budapesti magyar forradalom után az elhurcolt székelység egyik legnagyobb munka- és átnevelőtáborai itt működtek. Erről szóló hiteles dokumentumok igen ritkák.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dobrudzsa témájú médiaállományokat.