Mangalia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mangalia
Port mangalia.jpeg
Mangalia, esti látkép
Mangalia címere
Mangalia címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Dobrudzsa
Fejlesztési régió Délkelet-romániai fejlesztési régió
Megye Constanța
Rang megyei jogú város
Beosztott falvak Cap Aurora, Jupiter, Neptun, Olimp, Saturn, Venus
Polgármester Mihai Claudiu Tusac (PSD)
Irányítószám 905500
SIRUTA-kód 60482
Népesség
Népesség 40 150 fő (2002) +/-
Magyar lakosság 82 (2011)
Község népessége 36 364 fő (2011. október 31.)[1]
Népsűrűség 584 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 320 m
Terület 62,26 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Mangalia  (Románia)
Mangalia
Mangalia
Pozíció Románia térképén
é. sz. 43° 49′ 02″, k. h. 28° 34′ 54″Koordináták: é. sz. 43° 49′ 02″, k. h. 28° 34′ 54″

Mangalia (törökül: Mankalya) város Romániában, Dobrudzsa vidékén, Constanța megyében, a Fekete-tenger partján. Lakóinak száma 40 150, melynek majdnem tizede török vagy tatár nemzetiségű és muszlim vallású. Fontos tengerparti üdülőhely és kikötő. A hozzá tartozó települések: Cap Aurora, Jupiter, Neptun, Olimp, Saturn és Venus.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település az ország délkeleti részén helyezkedik el, negyvenkét kilométerre délre a megyeszékhelytől, Konstancától, a Fekete-tenger partján. Északi részén a Saturn-tó, a város déli részén pedig a Limanu-tó található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város eredeti neve idősebb Plinius szerint kezdetben Cerbatis vagy Acerbatis volt, ez a görögöket megelőző lakosságtól, valószínűleg a dóroktól származik. Az időszámításunk előtti 4. századból fennmaradt szövegek már Kallatis-nak említik, későbbi latin írásmódja Callatis lett. Az időszámításunk előtti 4. század második felében a település virágzásnak indult, erről a jelentős építészeti alkotások és az ekkor kezdődő ezüstpénzverés is tanúskodik. A század végén a város egy makedónellenes felkelés központja lett, ami arra enged következtetni, hogy politikailag is az egyik legjelentősebb település volt ebben a korban a fekete-tengeri görög kolóniák között.

Az időszámításunk előtti 2. században itt született Isztrosz görög gramatikus. időszámításunk előtt 180-ban a város sikeresen ellenállt a thrákok támadásának, 100 évvel később azonban kényszerült elismerni a növekvő Római Birodalom fennhatóságát. Később ugyan még egyszer kivívta önállóságát, a többi pontoszi kolóniával együtt, de időszámításunk előtt 29-28-ban végérvényesen behódolt a római birodalomnak és Moesia Inferior provincia része lett.

A rómaik idején itt volt a tengerpart legerősebb castruma, amely a régi Tomis városától délre az egész tartomány védelmét biztosította. Az egykori római erődítmény maradványai a mai napig fennmaradtak, a téglalap alapú vár faragott kőből épült, hosszanti oldalai észak-dél irányúak, a falak vastagsága megközelítette a két métert. A vár többször elpusztult, de újjá is építették, hogy védelmet biztosítson a külső támadások és parasztfelkelések ellen. Végső pusztulása a 6. században következett be, amikor az avarok megtámadták a várost. A szétrombolt vár maradványait 1960-ban tárták fel.

Az avarok támadásait követően a város majdnem teljesen elpusztul, kis halászfalu marad belőlle, a 11. században bizánci uralom alá kerül, akárcsak egész Dobrudzsa. 1225-ben a települést a tatárok felégették, és egy kolóniát hoztak létre, ahol főleg és juh tenyésztésével foglalkoztak valamint a megmaradt kis számú görög halászokkal kereskedtek.

A 16. század elején mint az Oszmán Birodalom egyik új városát említik. Ebből az időből való az Esmahan szultán mecset, melyet 1525-ben nyitottak meg, s Románia legrégebbi máig is működő iszlám imaháza. 1593-as útleírásokban jelenik először törökül Mankalya néven.

1878-ban Románia uralma alá került, és a nagy számban betelepített román lakosságnak köszönhetően az alig 1000-1500 lakosú település 10 000-es lélekszámú várossá nőtte ki magát. A második világháborút követően néhány évig katonai övezetté vált, az idegenforgalom teljes megszüntetésével. De 1954-től a kommunista vezetés újból engedélyezte a turizmus beindítását, az ezt követő két évtizedben sorban nyitották meg kapuikat az üdülőtelepek Mangalia körül: Jupiter, Olimp, Neptun, Saturn, Venus és Cap Aurora.

Pártok a 2008-as választásokon Tanácsosok száma
Szociáldemokrata Párt 5
Demokrata Liberális Párt 5
Nemzeti Liberális Párt 4
Konzervatív Párt 2
Demokratikus Erő 2
Nagy-Románia Párt 1

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Esmahan szultán mecset
  • Esmahan szultán mecset. Románia legrégebbi török mecsete, 1575-ben alapították, körülötte egy több mint háromszáz éves muzulmán temető található. II. Szelim oszmán szultán lánya, Szokoli Mehmed pasa felesége, Esmahan építette. A hozzá való köveket Callatis egykori várfalaiból hordták össze, a dzsámi udvarán található kutat pedig egy római kori síremlékből építették. 2008-ban az épületet és a temetőt is felújították.
  • Movile-barlang. 1986-ban feltárt barlang a város közelében, ahol a világon egyedülálló ökoszisztéma alakult ki, köszönhetően annak hogy mintegy 5,5 millió évig teljesen el volt zárva a külvilágtól.
  • Kikötő. Európai uniós forrásokból újították fel.
  • Lóversenypálya
  • „Callatis” Régészeti Múzeum
  • Az ókori Kallatis városfalainak maradványai
  • Tengerészeti Múzeum
  • Hősök emlékműve. 1998-ban avatták fel.
  • Görög temető
  • Tengerparti strand
  • Városi gyógyfürdő. vize 25-28 °C-os
  • Labdarúgó-stadion. 1960-ban épült

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakosságának változása
1912 1930 1948 1956 1966 1977 1992 2002
1929 2764 4547 4792 12 674 27 129 43 960 40 150

A nemzetiségi megoszlás a következő:

2002
Románok 36220 90,21%
Törökök 1709 4,25%
Tatárok 1415 3,52%
Romák 339 0,84%
Lipovánok 191 0,47%
Magyarok 186 0,46%
Ukránok 18 0,04%
Németek 15 0,03%
Görögök 10 0,02%
Örmények 6 0,01%
Egyéb vagy
nem nyilatkozott
41 0,08%
Összesen 40.150 100,0%

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mangalia éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 4,0 4,0 7,0 12,0 17,0 22,0 24,0 24,0 21,0 16,0 10,0 6,0 14,0
Átlaghőmérséklet (°C) 1,0 2,0 5,0 10,0 15,0 19,0 21,0 21,0 18,0 13,0 7,0 3,0 11,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −1,0 0,0 2,0 6,0 11,0 16,0 17,0 17,0 14,0 9,0 4,0 1,0 8,0
Forrás: Weatherbase.com


Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mangalia témájú médiaállományokat.