Mangalia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mangalia
Port mangalia.jpeg
Mangalia, esti látkép
Mangalia címere
Mangalia címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Dobrudzsa
Fejlesztési régió Délkelet-romániai fejlesztési régió
Megye Constanța
Rang megyei jogú város
Beosztott falvak Cap Aurora, Jupiter, Neptun, Olimp, Saturn, Venus
Polgármester Mihai Claudiu Tusac (PSD)
Irányítószám 905500
Népesség
Népesség 40 150 fő (2002) +/-
Magyar lakosság 82 (2011)
Község népessége 36 364 fő (2011. október 31.)[1]
Népsűrűség 584 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 320 m
Terület 62,26 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Mangalia  (Románia)
Mangalia
Mangalia
Pozíció Románia térképén
é. sz. 43° 49′ 02″, k. h. 28° 34′ 54″Koordináták: é. sz. 43° 49′ 02″, k. h. 28° 34′ 54″

Mangalia (törökül: Mankalya) város Romániában, Dobrudzsa vidékén, Constanța megyében, a Fekete-tenger partján. Lakóinak száma 40 150, melynek majdnem tizede török vagy tatár nemzetiségű és muszlim vallású. Fontos tengerparti üdülőhely és kikötő. A hozzá tartozó települések: Cap Aurora, Jupiter, Neptun, Olimp, Saturn és Venus.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település az ország délkeleti részén helyezkedik el, negyvenkét kilométerre délre a megyeszékhelytől, Konstancától, a Fekete-tenger partján. Északi részén a Saturn-tó, a város déli részén pedig a Limanu-tó található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város eredeti neve idősebb Plinius szerint kezdetben Cerbatis vagy Acerbatis volt, ez a görögöket megelőző lakosságtól, valószínűleg a dóroktól származik. Az időszámításunk előtti 4. századból fennmaradt szövegek már Kallatis-nak említik, későbbi latin írásmódja Callatis lett. Az időszámításunk előtti 4. század második felében a település virágzásnak indult, erről a jelentős építészeti alkotások és az ekkor kezdődő ezüstpénzverés is tanúskodik. A század végén a város egy makedónellenes felkelés központja lett, ami arra enged következtetni, hogy politikailag is az egyik legjelentősebb település volt ebben a korban a fekete-tengeri görög kolóniák között.

Az időszámításunk előtti 2. században itt született Isztrosz görög gramatikus. időszámításunk előtt 180-ban a város sikeresen ellenállt a thrákok támadásának, 100 évvel később azonban kényszerült elismerni a növekvő Római Birodalom fennhatóságát. Később ugyan még egyszer kivívta önállóságát, a többi pontoszi kolóniával együtt, de időszámításunk előtt 29-28-ban végérvényesen behódolt a római birodalomnak és Moesia Inferior provincia része lett.

A rómaik idején itt volt a tengerpart legerősebb castruma, amely a régi Tomis városától délre az egész tartomány védelmét biztosította. Az egykori római erődítmény maradványai a mai napig fennmaradtak, a téglalap alapú vár faragott kőből épült, hosszanti oldalai észak-dél irányúak, a falak vastagsága megközelítette a két métert. A vár többször elpusztult, de újjá is építették, hogy védelmet biztosítson a külső támadások és parasztfelkelések ellen. Végső pusztulása a 6. században következett be, amikor az avarok megtámadták a várost. A szétrombolt vár maradványait 1960-ban tárták fel.

Az avarok támadásait követően a város majdnem teljesen elpusztul, kis halászfalu marad belőlle, a 11. században bizánci uralom alá kerül, akárcsak egész Dobrudzsa. 1225-ben a települést a tatárok felégették, és egy kolóniát hoztak létre, ahol főleg és juh tenyésztésével foglalkoztak valamint a megmaradt kis számú görög halászokkal kereskedtek.

A 16. század elején mint az Oszmán Birodalom egyik új városát említik. Ebből az időből való az Esmahan szultán mecset, melyet 1525-ben nyitottak meg, s Románia legrégebbi máig is működő iszlám imaháza. 1593-as útleírásokban jelenik először törökül Mankalya néven.

1878-ban Románia uralma alá került, és a nagy számban betelepített román lakosságnak köszönhetően az alig 1000-1500 lakosú település 10 000-es lélekszámú várossá nőtte ki magát. A második világháborút követően néhány évig katonai övezetté vált, az idegenforgalom teljes megszüntetésével. De 1954-től a kommunista vezetés újból engedélyezte a turizmus beindítását, az ezt követő két évtizedben sorban nyitották meg kapuikat az üdülőtelepek Mangalia körül: Jupiter, Olimp, Neptun, Saturn, Venus és Cap Aurora.

Pártok a 2008-as választásokon Tanácsosok száma
Szociáldemokrata Párt 5
Demokrata Liberális Párt 5
Nemzeti Liberális Párt 4
Konzervatív Párt 2
Demokratikus Erő 2
Nagy-Románia Párt 1

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Esmahan szultán mecset
  • Esmahan szultán mecset. Románia legrégebbi török mecsete, 1575-ben alapították, körülötte egy több mint háromszáz éves muzulmán temető található. II. Szelim oszmán szultán lánya, Szokoli Mehmed pasa felesége, Esmahan építette. A hozzá való köveket Callatis egykori várfalaiból hordták össze, a dzsámi udvarán található kutat pedig egy római kori síremlékből építették. 2008-ban az épületet és a temetőt is felújították.
  • Movile-barlang. 1986-ban feltárt barlang a város közelében, ahol a világon egyedülálló ökoszisztéma alakult ki, köszönhetően annak hogy mintegy 5,5 millió évig teljesen el volt zárva a külvilágtól.
  • Kikötő. Európai uniós forrásokból újították fel.
  • Lóversenypálya
  • „Callatis” Régészeti Múzeum
  • Az ókori Kallatis városfalainak maradványai
  • Tengerészeti Múzeum
  • Hősök emlékműve. 1998-ban avatták fel.
  • Görög temető
  • Tengerparti strand
  • Városi gyógyfürdő. vize 25-28 °C-os
  • Labdarúgó-stadion. 1960-ban épült

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakosságának változása
1912 1930 1948 1956 1966 1977 1992 2002
1929 2764 4547 4792 12 674 27 129 43 960 40 150

A nemzetiségi megoszlás a következő:

2002
Románok 36220 90,21%
Törökök 1709 4,25%
Tatárok 1415 3,52%
Romák 339 0,84%
Lipovánok 191 0,47%
Magyarok 186 0,46%
Ukránok 18 0,04%
Németek 15 0,03%
Görögök 10 0,02%
Örmények 6 0,01%
Egyéb vagy
nem nyilatkozott
41 0,08%
Összesen 40.150 100,0%

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mangalia éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 4,0 4,0 7,0 12,0 17,0 22,0 24,0 24,0 21,0 16,0 10,0 6,0 14,0
Átlaghőmérséklet (°C) 1,0 2,0 5,0 10,0 15,0 19,0 21,0 21,0 18,0 13,0 7,0 3,0 11,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −1,0 0,0 2,0 6,0 11,0 16,0 17,0 17,0 14,0 9,0 4,0 1,0 8,0
Forrás: Weatherbase.com


Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mangalia témájú médiaállományokat.