Cernavodă

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cernavodă
Pod Cernavoda.jpg
A régi cernavodăi híd
Cernavodă címere
Cernavodă címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Dobrudzsa
Fejlesztési régió Délkelet-romániai fejlesztési régió
Megye Constanța
Polgármester Mariana Mircea (PSD)
Irányítószám 905200
SIRUTA-kód 60776
Népesség
Népesség 17 022 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 10 (2011)
Népsűrűség 365 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 46,69 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Cernavodă  (Románia)
Cernavodă
Cernavodă
Pozíció Románia térképén
é. sz. 44° 19′ 48″, k. h. 28° 01′ 54″Koordináták: é. sz. 44° 19′ 48″, k. h. 28° 01′ 54″
A cernavodăi atomerőmű
Az I. Károly király híd korabeli felvételen

Cernavodă (görögül: Axiopolis, bolgárul: Черна вода Cherna voda, törökül: Boğazköy) város Románia Constanța megyéjében, Dobrudzsában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település az ország délkeleti részén helyezkedik el, hatvanhárom kilométerre nyugatra a megyeszékhelytől, Konstancától. A város a Duna egyik ágának, az Öreg-Duna (más nevén Ostrovi-ág) partján fekszik, mely elválasztja az ország legnagyobb szigetétől, Ialomiţa-lápjától. A Duna-Fekete-tenger csatorna nyugati vége.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város környékén az újkőkori Hamangia kultúra hagyatékait találták meg. 1945-ben két híressé vált szobrot találtak, melyek közül az egyik egy gondolkodó férfit, a másik pedig egy ülő nőt ábrázol, ezek az időszámításunk előtti 5. évezred második feléből vagy a 4. évezred elejéből származnak.

A várost az ókori görögök alapították az időszámításunk előtti 4. században Axiopolisz néven, fontos kereskedelmi központ volt a dákok és a görögök között. A település később elpusztult, majd az 1. században a rómaiak építették újjá. I. Constantinus római császár uralkodás idején várfallal és erőddel bővítették ki a várost, püspöki székhely lett, ahol a 4. században keresztény bazilikát is építettek. Az erőd maradványai ma turistalátványosságnak szolgálnak.

1389-ben I. Mircea fejedelem Havasalföldhöz csatolta egész Dobrudzsával együtt. 1420-tól közel öt évszázadon át az Oszmán Birodalom része lett. Az ekkor még kis falu török neve Boğazköy volt. Az oszmán fennhatóság alatt, 1860-ban nyílt meg a Konstanca-Cernavodă vasútvonal.

A román függetlenségi háborút követően, 1877-től Románia része lett. 1878 novembere és 1879 áprilisa között Silistra Nouă megye központja volt. A város I. Károly király hídját 1895-ben építették a Dunán, Anghel Saligny tervei alapján. Ezzel közvetlen vasúti összeköttetés jött létre Konstanca és az ország többi része között.

Mai nevét 1860-ban kapta, a bolgár eredetű černa voda szó jelentése fekete víz (cirill írással черна вода).

1950 és 1953 között a Duna parti város jelentős részét lerombolták a Duna-Fekete-tenger csatorna építése miatt. 1982. december 12-én átadták az új vasúti és közúti hidat.

Társadalmi problémák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint Romániaszerte, Cernavodăban is működtek gyermekotthonok szörnyű körülmények közt és a városnak meg kell küzdenie ezzel az örökséggel. Ebben külföldi nemkormányzati szervezetek (NGOk) voltak segítségükre. Két brit szervezet meglehetősen sikeres volt ebben a munkában: David Savage M.B.E. The Nightingales Children's Project nevű vállalkozása és a korábban Lorna Jamieson által vezetett Children in Distress vállalkozás. Mindkettő kizárólag a HIV-fertőzött gyermekekkel foglalkozott. Részben a Cernavodăból elszármazottak intézményei segítették őket, mint a kanadai Cernavodă International School és a Canadian Campus Charity Committee.

Cernavodănak nagy roma népessége van, akik közt a szegénység közepette elterjedt a bűnözés. A Nightingales Children's Project velük is foglalkozik.

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemzetiségi megoszlás a következő:

2002
Románok 17841 94,32%
Törökök 546 2,88%
Lipovánok 190 1,00%
Romák 186 0,98%
Magyarok 36 0,19%
Tatárok 35 0,18%
Olaszok 20 0,10%
Ukránok 5 0,02%
Németek 4 0,02%
Bolgárok 1 0,01%
Görögök 1 0,01%
Egyéb vagy
nem nyilatkoztak
50 0,26%
Összesen 18915 100,0%

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városnak kikötője van a Duna folyón és itt található a Cernavodăi Atomerőmű, amelynek CANDU reaktora Románia elektromos energia termelésének 10%-át szolgáltatja. A kanadai Atomic Energy of Canada Limited és az olasz ANSALDO cégek közös vállalata jelenleg egy második erőművi egység építésén dolgozik.

Az 1984-ben megnyitott Duna-Fekete-tenger Csatorna Cernavodătól indul és Agigeáig, illetve Năvodarig fut.

Cernavodă környékén sok a borpince, amelyek főleg chardonnay szőlőből állítanak elő bort. A régió legnagyobb pincészete a Murfatlar.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • I. Károly király híd - 1895-ben építették, Anghel Saligny tervei alapján.
  • Atomerőmű
  • Török dzsámi - 1756-ban épült.
  • Archeológiai és Történelmi Múzeum
  • Axiopolis romjai
  • „Sfinții Împărați Constantin și Elena” ortodox templom - 1882 és 1895 között épült, 2001-ben felújították. Bizánci stílusban épült, alapja kereszt alakú, közepén egy hatalmas kupolával.
  • Keresztelő Szent János katolikus templom
  • „Sfântul Apostol Andrei” ortodox fatemplom - 2000 és 2003 között épült, máramarosi stílusban.
  • Román hősök emlékműve - 1924-ben avatták fel, Pietro Delia tervei alapján készült.

Címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cernavodă témájú médiaállományokat.