Vác

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vác
Catedral of Vác.jpg
A váci székesegyház iskolák gyűrűjében: balra a Piarista Gimnázium és a Zeneiskola, jobbra az Apor Vilmos Katolikus Főiskola és a Karolina Katolikus Általános Iskola, balra lent pedig a Püspöki Palota a papi szemináriummal
Vác címere
Vác címere
Mottó: Vác a Dunakanyar szíve
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Váci
Kistérség Váci
Jogállás város
Polgármester Fördős Attila (független)[1]
Irányítószám 2600
Körzethívószám 27
Népesség
Teljes népesség 33 302 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 553,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 61,60 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vác  (Magyarország)
Vác
Vác
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 46′ 35″, k. h. 19° 08′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 35″, k. h. 19° 08′ 14″
Vác  (Pest megye)
Vác
Vác
Pozíció Pest megye térképén
Vác weboldala

Vác (szlovákul: Vacov, németül Waitzen, olaszul: Vaccia, szerbül: Вац) város Pest megyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye. A Dunakanyar központjaként ismert település Pest megye ötödik legnagyobb lélekszámmal rendelkező városa, egyúttal vonzó idegenforgalmi célpont – egyrészt 9 és fél évszázados történelme, másrészt gazdag kulturális élete miatt. Katolikus püspöki székhely, a Váci egyházmegye központja.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vác a Naszály lábánál fekszik
Vác a Dunáról

A történelmi Magyarországon a Felvidék határának számító város a Dunakanyarban fekszik, a Duna folyam bal partján, a Naszály lábánál.

A Duna nagyban befolyásolja a város hangulatát. A belvárosi részen a parton parkosított területet alakítottak ki, a külváros partját pedig – a tilalom ellenére – strandolók százai töltik meg a meleg napokon.

Míg a szemközti parton a Pilis nyúlványai egészen a Budai-hegységig folytatódnak, a Naszály a Kárpátok Magyarországra átnyúló utolsó vonulatainak zárótagja, így Váctól északra hegyek, dél felé pedig sík táj képe fogadja az erre járót.

Történelmi településrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város közel 1000 éves története okán több városrészre osztható és azokon belül is léteznek területek, melyeket külön elneveztek. Településrészek térképe: [1]

  • Alsóváros: Luxemburg, Burgundia.
  • Belváros: Tabán.
  • Kisvác: Krakó, Limbus, Iskolaváros (Szérűskert), Kőhíd, Buki.
  • Deákvár: Lágyas, Kertváros, Törökhegy, Bácska, Papvölgy, Óváros, Lajostelep, Altány, Téglaház, Szentmihály.
  • Derecske: Liget, Csatamező, Kisderecske.
  • Hermány
  • Mária-liget
  • Sejce

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ma a nyelvészek többsége személynévből származó helynévnek tartja a város nevét. A Bécsi Képes Krónikában leírt legenda szerint 1074-ben, amikor a közelben vívott, a magyar trónöröklési rendet meghatározó csata előtt Géza és László herceg itt járt, a területet erdőség borította, amelyben egy Vác nevezetű remete élt, és róla kapta volna a város a nevét. Más elmélet szerint egy magyar törzsi névből (Vath) származik a név, de felmerült a "vác" szó, mint fontosabb települést, központot jelentő szláv eredetű kifejezés is.

Középkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kedvező adottságai miatt a terület évezredek óta lakott. A honfoglalás korában is település volt a mai Vác helyén. A Váccal kapcsolatos első írásos említés 1074-ből származik, mikor az alsó-szászországi Yburg város évkönyve Watzenburg néven szól a városról. 1075-ből való a Garamszentbenedeki apátság alapítólevele, ebben Wac civitas néven szerepel a város.

A Váci püspökség alapjait I. István király rakta le, a püspökséget mégis I. Géza alapításának tekintik. Ettől kezdve az egyház végig jelentős szerepet játszott a város életében. A mindenkori püspök volt a város földesura, a jelenlévő főpapi udvartartás révén a város építészetileg és kulturális szerepét tekintve a kezdetektől fontosnak számított.

A középkorban a vízpart mellett egy kiemelkedő részen megépült a váci vár. Szükség is volt rá, hiszen a város a történelmi Magyarország középpontjában volt, így a fontos hadiesemények mindig érintették. Így történt ez az 1241-es tatárjárás idején is, mikor a mongolok az ott biztonságot kereső lakossággal együtt felégették a vártemplomot és a püspöki udvartartás épületeit. A tatárok távozása után IV. Béla a délnémet vidékről hívott telepeseket az elnéptelenedett romok közé, akik az addigi központtól északabbra telepedtek le, a város mai főtere köré és itt építették fel saját hagyományaik szerint a Szent Mihály tiszteletére szentelt plébániatemplomot, intézményeiket, lakóházaikat.

A 14-15. században a nagyhírű humanista püspök, Báthory Miklós hozott békét a városnak: szobrászokat, festőket, építészeket hívott Vácra. A békés virágzásnak a törökdúlás vetett véget: a várost többször megostromolta mindkét fél, de végül török kézre jutott,bár 1595 és 1620 között keresztény kézen volt Vác, csak 1686-ban szabadult fel végleg. Az oszmán kézen lévő vár katonasága többségében bosnyák, a város lakossága végig magyar többségű és református vallású volt. A magyar lakosság túlélésében jelentős szerepet játszott Budai Bornemissza Bolgár Pál ügyvéd, a távol élő püspökök ügyvédje, veje felsővattai Wattay I. Pál a vármegye helyettes alispánja és unokája a felszabadításkor váci járás szolgabírája, majd a vármegy kuruc alispánja felsővattai Wattay János.

Újkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A helyiek által gyakran csak „Kőkapu” néven emlegetett, Mária Terézia tiszteletére emelt Diadalív
A Pest-Vác vasútvonal megnyitása

Az újjáépítést a Rákóczi-szabadságharc alatt a labanc-rác pusztítások és az 1731-es tűzvész is hátráltatta, így a mai barokk város csak a 18. század második felére alakulhatott ki. Az erőszakos ellenreformáció térhódításának hatására a 18. században a püspök megtiltotta a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását, ami a református lakosság kitelepítéséhez vezetett: a református telepesek a ma már a város részét képező Kisvác néven alapítottak jobbágytelepet. A püspökök helyükre római katolikus német lakosságot, szláv papságot telepítettek.

Mindeközben a város élénk fejlődésnek indult: a 18. század második felének meghatározó püspökei (Migazzi Kristóf és Althann Mihály) folyamatosan fejlesztették a várost. A '40-es évek elején pusztító pestisjárvány megállítására emelték a Szent Rókus Kápolnát, 1745-re befejeződtek a Piarista templom építési munkálatai, 1755-re pedig megépült a Domonkos rend temploma is, melyet – használóinak fehér öltözéke után – a nép Fehérek templomának nevezett el. 1764-ben Mária Terézia személyesen látogatott Vácra, kinek tiszteletére Vácon megépítették az ország máig egyetlen Diadalívét. Az uralkodónő azonban gyanakodva fogadta az ajándékot, így látogatásakor nem mert áthajtani a Kőkapu alatt, kocsisával kikerültette. 1766-ra megépült a Vác kincsestárának is nevezett Ferences templom, 1772-re pedig befejeződött a mai püspöki palota építése is, Migazzi Kristóf nevét pedig bárki megtalálhatja a Váci székesegyház szentélyét kutatva.

A 19. században iparosodásnak indult a város, a céheket manufaktúrák majd gyárak váltották fel. 1846-ban megnyílt a Vácot Pesttel összekötő első magyar vasútvonal , amiért azonban a váci kereskedők korántsem lelkesedtek annyira, mint mondjuk Petőfi, hisz a gyors összeköttetés a nagyvárossal a helyi kereskedelem visszaszorulását hozta.

Az 1848-49-es szabadságharc két nagy csatája zajlott Vácon, melyeknek a város déli kapujánál, a Hétkápolna közelében állítottak emléket. A kiegyezést követően a századfordulóra megindult a polgárosodás, sportklubok, önképző körök és virágzó helyi sajtó jellemezte a várost.

20. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1939-ben, Lengyelország megszállása után több mint százezer lengyel menekült érkezett Magyarországra, közülük sokan Vácra is. A városban lengyel árvaház működött, és számos lengyel zsidó felnőtt és gyerek is menedékre lelt itt.[3] A második világháború végén Vác súlyos károkat szenvedett, 1944. december 8-án foglalta el a szovjet hadsereg.

A 20. század két világháborúja után, az 1950-es évekre megváltozott a város szerkezete: a város addig gerincét képző egyházi intézményrendszert az állam erőszakkal háttérbe szorította, a főbb intézmények irányítását átvette. A felduzzadó lakosság (munkások érkeztek az újonnan alapított bányába) kiszolgálására lakótelepeket építettek. Vác Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye része volt 1950-ig, amikor is a vármegyéket megyékké alakították.

A rendszerváltás után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rendszerváltás után az egyház szerepe ismét nőni kezdett, és növekszik ma is. Az ipar leépítése miatt megszűnt munkahelyek lehetőséget adtak a város visszaalakulására. Az egyház révén ismét megjelent a felsőoktatás, és felújították az egyházi tulajdonba visszakerült ingatlanokat is.

A megújuló főtér

Az 1990-es évek legelején egy pap a Fehérek temploma alatti elfeledett pincében 18. századi múmiákra és gyönyörűen festett koporsókra lelt. A lelet világviszonylatban egyedülálló, a múmiák a pince által teremtett környezetben hihetetlen jó állapotban konzerválódtak. A vizsgálatok kimutatták, hogy a múmiák közül némelyik életében (feltételezések szerint génmutáció révén) rezisztens volt különböző halálos betegségekre.

2006-ban átadták az átépített, megszépült Március 15. teret.

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelképek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város címerének és zászlajának alkotásáról és használatának szabályozásáról Vác Város Tanácsa 4/1989./XII.12./ sz. rendelete szól. ([2])

HUN Vác COA.jpg

A címer története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1075-ben kiadott garamszentbenedeki apátság alapító levele szól a "Vác várában" lévő Szent Mária Püspökségről, s a korabeli gyakorlat szerint ezzel egy időben székeskáptalanok is szerveződtek. A váci káptalan 1268-beli pecsétjén szerepel először a koronás Szűz Mária ülő helyzetben, balján a gyermek Jézussal.

Az 1457-ben használatos pecséteken gyermekét dajkáló koronás Szűz Mária ül, aki kezében királyi pálcát tart, s lábainál holdnegyed látható. Ez 1526-ban annyiban változott, hogy Szűz Mária jobb válla mellett egy sas, bal válla fölött egy csillag van ábrázolva.

A káptalani pecsét mintájára készítette el a város polgársága a középkorban használt pecsétnyomóját. Az 1689-es pecsét kerek mezőjében a holdsarlón trónoló glóriás Szűz Máriát látjuk, jobbján a gyermek Jézussal, aki jobb kezével keresztet emel, anyja bal vállán liliomos jogart nyugtat, s a holdsarló mellett két oldalt kinövő szár jobb csúcsán kettő természetes liliom fölött fehér galamb, bal csúcsán három természetes liliom.

Püspök-Vác 1743-ban vésett pecsétjén szerepel először pajzsra emelt címerkép. (Címerről csak akkor beszélhetünk, ha a címerképet pajzson ábrázoljuk.) Ez a pajzsforma azért figyelemre méltó, mert majd az 1902-től 1949-ig használt pecséteken tűnik fel, sőt ez lesz az 1970-ben újonnan tervezett címerkép hordozója is.

Püspök-Vác, Káptalan-Vác 1859-ben történt egyesítése után Vác városa továbbra is megtartotta régi címerét. Az 1929-ig forgalomban levőkben a pajzs felső peremére öt lombos rangjelző korona kerül.

1949-ben a belügyminiszter megszüntette az addig használt ősi címereket. Vác városa 1970-ben határozta el új címer létrehozását, (kőkapuval, három kéménnyel) melyet 1989-ben módosított az alábbiak szerint:

A címer leírása (1. §)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

"Barokkizárt pajzs kék mezőjében ezüst holdsarlón trónoló Szűz Mária kék palástban, vörös ruhában. Bal térdén a mezítelen, aranyglóriás gyermek Jézussal, ki bal kezében arany országalmát tart. Anyja jobb kezével jobb vállain arany liliomos jogart nyugtat. A hold sarló jobb csúcsánál két-, a bal csúcsánál három ezüst liliom. A pajzson ötlombos arany címerkorona van."

A zászló leírása (2. §)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

"A város zászlója vízszintesen vörös és kék (vörössel és kékkel vágott). A zászló középtengelyében, az árboc felőli harmadában a város címere látható. A zászlót arany rojt szegélyezi."

Polgármester[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képviselő-testület[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A képviselő-testület összetétele:

Párt 2002[5] 2006[4] 2010[1] Jelenlegi képviselő-testület
  Fidesz 7[6] 11[7] 7                
  MSZP 10+2[8] 11 4                
  KDNP (1)[9] (11)[10] 2                
  Jobbik 1                
  VVVE 1[11] 1                
  MDF (7)[12]                
  MIÉP 2                
  SZDSZ 1+(2)[13]                

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiségi kötődés: magyar: 94,9%; cigány: 1,3%; német: 0,5%; román: 0,1%; szlovák: 0,5%; ukrán: 0,1%; ismeretlen, nem válaszolt: 4,5%

Vallás: római katolikus: 59,4%; görög katolikus: 0,7%; református: 9,3%; evangélikus: 3,1%; más egyházhoz, felekezethez tartozik: 1,4%; nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 14,4%; ismeretlen, nem válaszolt: 11,5%

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az iparosodás kezdetei az újkorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egykori kereskedőváros életében a vasút megépülése jelentős átalakulást hozott. A helyi kereskedelem a közeli pesti piac miatt háttérbe szorult, míg a helyi ipar a vasút megjelenésével hangsúlyosabb szerephez jutott.

FORTE papír - 1910 -es évek

Ma is működő büntetés-végrehajtási intézete (Váci Fegyház és Börtön) – ahol a fogvatartottakat a kezdeti időktől termelőmunkával foglalkoztatják – 1855-ben létesült.

A pártállam idején[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kommunista hatalomátvétel után az országban zajló iparosítási hullám még inkább iparvárossá tette Vácot: Dunai Cementmű (DCM) néven alakult meg a Naszályban bányászott mészből cementet készítő vállalat, a vasút szárazföld felőli oldalán öntöde alakult, a pesti városvégénél pedig gumigyárat, fotokémiai gyárat (FORTE), hajógyárat és házgyárat hoztak létre és ezzel együtt megkezdődött a panel-lakótelepek építése is.

Napjainkban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mára a város gazdasága ismét átalakulóban van: a régi állami monstrumok magántulajdonba kerültek, az egykor több ezer munkást foglalkoztató Dunai Cement Műből (DCM) Duna-Dráva Cement (DDC) lett, és az adminisztrációt végző személyzeten kívül szinte minden dolgozót elbocsátottak, gépek végzik a régi dolgozók munkáját. Az egykori Taurus gumigyár üzemeltetője a Henkel lett ami profilváltással is járt.

Gyorsforgalmi útja (M2) és tekintélyes múltja azonban ma is vonzóvá teszi a várost: 1990 óta komoly mértékű külföldi működőtőke települt be, s az újonnan épült ipari parkban a Zollner elektronikai gyár mellett az IBM üzemeiben is éjjel-nappal szerelik össze a számítógép-alkatrészeket.

Miközben a városhatárban winchestereket szerelnek össze, a belvárosban sem múlt el az idő változás nélkül: valamennyi nagyobb európai és magyar bank és biztosítótársaság rendelkezik fiókkal Vác "Váci utcájának" számító Széchenyi utcában.

2007-ben évtizedekig tartó folyamatos termelés után bezárták a nagy múltú FORTE fotokémiai cikk-gyárat, amely a rendszerváltás előtt a szocialista blokk országait látta el fotokémiai termékekkel és amely munkahely miatt eredetileg megépült az egész alsóvárosi lakótelep.

Infrastruktúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vác könnyen megközelíthető kerékpárral,a Budapest-Szob útvonalon

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest irányából könnyen megközelíthető autóval az M2-es autóúton és a 2-es főúton, a Budapest-Nyugati pályaudvarról 25 perc alatt zónázó vonatokkal a MÁV 70-es számú Budapest–Vác–Szob-vasútvonalán, autóbuszon vagy biciklivel a Duna mellett futó Budapest-Szob kerékpárúton, nyáron pedig a Budapest és Esztergom között közlekedő kirándulóhajókkal is. A Dunán egész évben közlekedő rév köti össze Tahitótfaluval, így Esztergom vagy Szentendre felől is megközelíthető a város. Amióta megépült a 2/A út (M2 autópálya), a Budapest – IpolyságKrakkó útvonal elkerüli a várost.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Apor Vilmos katolikus főiskola

Vác úgynevezett „iskolaváros”, környező Pest -és Nógrád megyei települések ifjú lakosai tartoznak a váci iskolakörzetbe.

Általános Iskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középiskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főiskola[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zeneiskola[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vác a művészetekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Film[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csendkút (rend. és í.: Pozsgai Zsolt) - játékfilm, 2007
  • Block-66 (rend.: Lóránt Demeter, í.: Füredi Zoltán) - játékfilm, 2009
  • A temetetlen halott (rend. és í.: Mészáros Márta) - játékfilm, 2004
  • Főtér: 41. adás - ismeretterjesztő

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Televízió:

Rádió:

Sajtó:

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minden évben turisták sokasága keresi fel Vácot, elsősorban könnyű megközelíthetősége, gazdag történelme és a rengeteg látnivaló miatt. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében ugyanakkor nincsen Magyarország 20 legnépszerűbb települése között.[14]

Feltétlenül érdemes a túrázóknak sétálni egyet a főtéren, a Duna-parton. A belvárosban tucatnyi étterem közül válogathat az éhes turista. A több napra érkezőknek ajánlott előre lefoglalni szállásukat, mert ezekből nincs sok Vácott.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Épületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kuria épülete

A Március 15. tér épületegyüttese:

A Püspöki palota

A Konstantin tér épületegyüttese:

A váci ferences templom főoltára

Templomok, rendházak:

Vörös ház

További látnivalók, műemlékek:

  • Kőkapu (diadalív Mária Terézia tiszteletére, 18. század második fele)
  • Hegyes torony és római kori falmaradványok (a limes és a helyőrség után)
  • Gombás-patak barokk hídja (Kőszentes híd: a hídon hat szent szobra látható), épült 1753-1757-ben.
  • Vörösház
  • Honvéd-emlékmű
  • Vasútállomás épülete

Múzeumok, kiállítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Duna-part a zenepavilonnal

Egyéb látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Posta park
  • Rózsakert (a Madách Imre Művelődési Központ mögött)
  • Duna-korzó (Liszt Ferenc, Ady Endre és József Attila sétány)
  • Zenepavilon (a Duna-korzón)
  • Váci Strandfürdő és Uszoda

Látnivalók a város közelében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Programok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Váci Tavaszi Fesztivál
A tavaszi hónapokban Váci Tavaszi Fesztivál várja a kedves érdeklődőket széles programválasztékkal minden évben, a Madách Imre Művelődési Központ szervezésében.

Váci Humor- és Karikatúra Fesztivál
A Váci Humor- és Karikatúra Fesztiválon humoros kiállítások, bemutatók, színházi előadások követik egymást, több helyszínen. Kiemelkedően sok látogatót vonzó vidám programsorozat.

V4 Visegrádi Négyek Fesztivál és Színházi Találkozó
A Visegrádi Négyek nemzetközi színházi találkozója. Négy ország, négy nap, négy előadás, négy koncert a V4 Fesztiválon.

Váci Lecsófesztivál
A Váci Lecsófesztiválon lecsófőző verseny, zenés programok, szabadtéri koncert várja a fesztiválra érkezőket.

Szüreti Felvonulás
Hagyományőrző Szüreti Felvonulás, majd szüreti bál várja a látogatókat. A főtéren zenés táncos produkciók váltják egymást.

Váci Óévbúcsúztató Forraltbor-főző Verseny
Óévbúcsúztató Forraltbor-főző Verseny, zenés programokkal, előszilveszteri hangulattal a Váci Borjurta sátor mellett.

Váci világi vigalom
A Váci világi vigalom 1993 óta minden év július utolsó hétvégén (2014-ben július utolsó előtti hétvégéjén) megrendezett, három napos kulturális fesztivál Vác legnagyobb kulturális eseménye. A fesztivál ötletét egy 1764 augusztusában történt esemény adta. Ez időben Migazzi Kristóf püspök meghívására Mária Terézia és udvartartásával Vácra látogatott és ott öt napot töltött el. A látogatásra püspöki város számos mulatságot szervezett és ekkorra készült el a Magyarország egyetlen diadalíve, a Kőkapu is. A háromnapos fesztivál minden évben július utolsó előtti hétvégéjén kerül megrendezésre. A fesztivál számos kulturális programja közül kiemelkedik a barokk jelmezverseny. Az ingyenes rendezvénysorozatot tűzijáték zárja.

Európa fesztivál
Minden évben május elsején kerül megrendezésre az Európa fesztivál, ahol általában helyi zenekarok lépnek fel. A fesztivál ingyenes.

Mária napi búcsú
A jelentős múlttal és hagyományokkal rendelkező váci Mária-napi búcsút minden évben megrendezi a Váci Egyházmegye. A búcsúban ünnepi szentmisét is rendeznek, a ligetben található hétkápolnánál, itt Beer Miklós váci püspök hirdet igét, ez előtt ünnepi körmenetre kerül sor. A búcsúhoz tartozik a Mária napi búcsúvásár. A váci Vásártéren mutatványosok produkcióival, kirakodóvásárral, ugráló-várral, körhintákkal, és különböző koncertekkel várják az érdeklődőket. Ez minden évben szeptember második hétvégéjén van megrendezve.

Gyalogtúrázók Országos Találkozója
Családi és kulturális programok, kirándulások, biciklis és gyalogtúrák. - Dunai vizitúra, hajókirándulás, kerékpáros túrák a Dunakanyarban, gyalogtúrák, a tanösvényeken, a közeli Nayzály, Cserhát-és Börzsöny

Őszi Művészeti Hetek
Kulturális programok minden korosztálynak. Színházi előadások, komoly,- és könnyűzenei koncertek várják a látogatókat a fesztivál ideje alatt.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vácnak, a Duna közelségének köszönhetően, több Kajak-Kenus (mint pl. Váci Hajó SE,Váci Vasutas), és evezős klubja (Vác Városi Evezős Club) van. A legismertebb váci kajak-kenus,ill. evezős olimpikonok: Kammerer Zoltán, Dónusz Éva, Gyulay Zsolt, Pető Tibor, Hirling Zsolt, Galambos Péter. A város labdarúgó csapata a legnagyobb sikerét 1994-ben érte el,amikor bajnok lett a Vác-Samsung, jelenleg a csapat Dunakanyar-Vác FC néven indul, a Magyar labdarúgó bajnokság másodosztályában, azon belül is a keleti régióban szerepel. A város legsikeresebb csapata a SYMA Váci NKSE női kézilabda csapat, amely a 2009–2010-es magyar női kézilabda-bajnokság (első osztály) 3. helyen végzett, jelenleg olyan nemzetközileg is elismert játékosai vannak a csapatnak,mint Kirsner Erika, Herr Orsolya, Temes Bernadett vagy Tápai Szabina, az edző Németh András. A váci férfi kézilabda csapat jelenleg a másodosztályban vitézkedik. A váci sportlétesítmények: Ligeti Stadion, Sportcsarnok, Uszoda, Strand, Műfüves pálya, Baseball pálya.

Személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt temették el I. Géza magyar királyt (1044–1077) a mai Barátok templomának (Szent Kereszt ferences templom, vagy más néven Vártemplom) helyén álló székesegyházban
  • Itt hunyt el Brodarics István (1840 k.–1539) váci és pécsi püspök, II. Lajos király kancellárja, a mohácsi csata történetének krónikása
  • Itt született Hajnik Pál (1808–1964) ügyvéd, politikus, 1848-as belügyi tanácsos, majd országos rendőrfőnök
  • Itt született és hunyt el Fekete Károly (1822-1889) gyógypedagógus, a váci siketnéma-intézet tanára, majd igazgatója
Petőfi Sándor itt írta meg Anyám tyúkja című versét 1848-ban, házát emléktábla jelzi
  • Pálinkás Levente „Lewy Brandy” zenész (dob és más ütőhangszerek, basszusgitár, billentyű), zeneszerző, hangmérnök, a Ladánybene 27 egykori tagja, a FIX Formáció alapító tagja
  • Toldi Tamás aranylemezes dalszövegíró, énekes, zeneszerző

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb együttműködések:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Vác települési választás eredményei (magyar nyelven). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2013. október 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Sinkovics Ferenc: Berlin helyett Varsót választottuk… (magyar nyelven). Magyar Hírlap, 2014. május 30. (Hozzáférés: 2014. június 17.)
  4. ^ a b VÁC települési választás eredményei (magyar nyelven). Országos Választási Iroda, 2006. november 22. (Hozzáférés: 2013. október 21.)
  5. ^ a b VÁC település választási eredményei (magyar nyelven). Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal. (Hozzáférés: 2013. október 21.)
  6. Fidesz-MDF közös jelöltek
  7. Fidesz-KDNP közös jelöltek
  8. 10 MSZP, 2 MSZP-SZDSZ közös jelölt
  9. VVVE-KDNP közös jelölt
  10. Fidesz-KDNP közös jelöltek
  11. VVVE-KDNP közös jelölt
  12. Fidesz-MDF közös jelöltek
  13. 1 SZDSZ, 2 MSZP-SZDSZ közös jelölt
  14. Budapest, Hévíz és Hajdúszoboszló volt a legnépszerűbb (magyar nyelven). Turizmus Online, 2013. február 19. (Hozzáférés: 2014. január 10.)
  15. http://www.hu.emb-japan.go.jp/hun/culture/city.htm

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fejér Ferenc: Vác műemlékei képekben, Szerzői kiadás, Budapest, 1992
  • Alföldi Vilma, Czoma László, ...: Vác története I-II., Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 1983
  • Dercsényi Balázs (szerk.): Vác - Műemlékek, Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület, Budapest, 1985
  • Dercsényi Dezső: Vác, Magyar Helikon-Corvina, Budapest, 1974
  • Huba László: Vác és környéke, Pest Megyei Tanács Idegenforgalmi hivatala, Budapest, 1959
  • Huba László: Vác, Panoráma Kiadó, Budapest, 1975
  • Bánhidi László: Új váci kalauz, Váci Városvédők és Városszépítők Egyesülete, Vác, 1998
  • Dr. Gánti Tibor: Váci eltűnő szigetek, Vác Város Önkormányzata-Váci Múzeum Egyesület-Vác Város Környezetvédelméért Alapítvány-Vác Városért Alapítvány, Vác, 1994
  • Galambos Ferenc, Papp Rezső, ...: Vác és a Börzsöny vidéke, Magánkiadás, 1986
  • Ráduly Emil (szerk.): Váci könyvek 1-9. - (Új sorozat), Vak Bottyán Múzeum, Vác, 1981 és későbbi kiadások
  • Arany István (szerk.), Galambos Ferenc (szerk.), ...: Vác 25 éve, Vác Város Tanácsa, Vác, 1969
  • Dercsényi Dezső, Granasztói Pál: Vác, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1960
  • Jakus Lajos: A Rákóczi-szabadságharc Vác és környékén
  • Jakus Lajos: A török hódoltság emlékei Vácon
  • Horváth M. Ferenc: Vác '56 I-II. - Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában - Forrásgyűjtemény - Váci Történelmi Tár I., Vác Város Levéltára, Vác, 2006
  • Karcsú Antal Arzén: Vácz város története. Vácz, 1880-1888.[3]
  • Hivatalos honlap
  • VÁCI POLGÁR - közéleti lap
  • VácOnline
  • VáciSport
  • Térkép Kalauz – Vác
  • Vác állomáson kiállított gőzmozdony