Vác

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vác
Catedral of Vác.jpg
A váci székesegyház iskolák gyűrűjében: balra a Piarista Gimnázium és a Zeneiskola, jobbra pedig az Apor Vilmos Katolikus Főiskola és a Karolina Katolikus Általános Iskola. Balra lent pedig a Püspöki Palota a papi szemináriummal
Vác címere
Vác címere
Mottó: Vác a Dunakanyar szíve
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Kistérség 2012-ig Váci
Jogállás város
Polgármester Fördős Attila (KDNP)[1]
Irányítószám 2600
Körzethívószám 27
Népesség
Teljes népesség 34 810 fő (2012. jan 1.)[2] +/-
Népsűrűség 553,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 61,60 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vác (Magyarország)
Vác
Vác
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 47,77641°, k. h. 19,13724°
Vác (Pest megye)
Vác
Vác
Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47,77641°, k. h. 19,13724°
Vác weboldala

Vác (szlovákul Vacov, németül Waitzen, olaszul Vaccia, szerbül Вац) város Pest megyében. A Dunakanyar központjaként ismert település Pest megye ötödik legnagyobb lélekszámmal rendelkező városa, egyúttal vonzó idegenforgalmi célpont – egyrészt 9 és fél évszázados történelme, másrészt gazdag kulturális élete miatt. Katolikus püspöki székhely.

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

A történelmi Magyarországon a Felvidék határának számító város a Dunakanyarban fekszik, a Duna folyam bal partján, a Naszály hegy lábánál. Budapest irányából könnyen megközelíthető autóval a 2-es főúton és az M2-es autóúton (volt 2/A gyorsforgalmi út), a Nyugati pályaudvarról 25 perc alatt zónázó vonatokkal a MÁV 70-es számú Budapest–Vác–Szob-vasútvonalán, autóbuszon vagy biciklivel a Duna mellett futó Budapest-Szob kerékpárúton, nyáron pedig a Budapest és Esztergom között közlekedő kirándulóhajókkal is. A Dunán egész évben közlekedő rév köti össze Tahitótfaluval, így Esztergom vagy Szentendre felől is megközelíthető a város. Amióta megépült a 2/A út (M2 autópálya), a Budapest – Ipolyság – Krakkó útvonal elkerüli a várost.

A Duna nagyban befolyásolja a város hangulatát. A belvárosi részen a parton parkosított területet alakítottak ki, a külváros partját pedig – a tilalom ellenére – strandolók százai töltik meg a meleg napokon.

Míg a szemközti parton a Pilis-hegység nyúlványai egészen a Budai-hegységig folytatódnak, a Naszály a Kárpátok Magyarországra átnyúló utolsó vonulatainak zárótagja. Így Váctól északra hegyek, Váctól dél felé pedig sík táj képe fogadja az erre járót.

  • Vácra az M2 úton lehet a leggyorsabban autóval eljutni.

  • A város Balassagyarmatról „kis pirossal” közelíthető meg. Iskolaidőszakban ezzel járnak be Vácra a Nógrád megyei diákok.

  • A váci Duna-part és a kerékpárút.

  • Vác a Naszály-hegy lábánál fekszik.

  • A székesegyház főhomlokzata

  • Július utolsó hétvégéjén megtelik a Duna-parti sétány turistákkal és helyiekkel, ekkor van a Váci Világi Vigalom.

Történelmi településrészek [szerkesztés]

A város közel 1000 éves története okán több városrészre osztható és azokon belül is léteznek területek, melyeket külön elneveztek. Településrészek térképe: [1]

  • Alsóváros: Luxemburg, Burgundia.
  • Belváros: Tabán.
  • Kisvác: Krakó, Limbus, Iskolaváros (Szérűskert), Kőhíd, Buki.
  • Deákvár: Lágyas, Kertváros, Törökhegy, Bácska, Papvölgy, Óváros, Lajostelep, Altány, Téglaház, Szentmihály.
  • Derecske: Liget, Csatamező, Kisderecske.
  • Hermány
  • Mária-liget
  • Sejce

Nevének eredete [szerkesztés]

Ma a nyelvészek többsége személynévből származó helynévnek tartja a város nevét. A Bécsi Képes Krónikában leírt legenda szerint 1074-ben, amikor a közelben vívott, a magyar trónöröklési rendet meghatározó csata előtt Géza és László herceg itt járt, a területet erdőség borította, amelyben egy Vác nevezetű remete élt, és róla kapta volna a város a nevét. Más elmélet szerint egy magyar törzsi névből (Vath) származik a név, de felmerült a "vác" szó, mint fontosabb települést, központot jelentő szláv eredetű kifejezés is.

Története [szerkesztés]

A váci főtér. Esténként itt sétálnak a helyiek.
Vác a Dunáról.

Kedvező adottságai miatt a terület évezredek óta lakott, már a honfoglalás korában is település volt a mai Vác helyén. A Váccal kapcsolatos első írásos említés 1074-ből származik, mikor az alsó-szászországi Yburg város évkönyve Watzenburg néven szól a városról. 1075-ből való a Garamszentbenedeki apátság alapítólevele, ebben Wac civitas néven szerepel a város.

Hangulatos macskaköves utcák.

A Váci Püspökség alapjait I. István király rakta le, a püspökséget mégis I. Géza alapításának tekintik. Ettől kezdve az egyház végig jelentős szerepet játszott a város életében. A mindenkori püspök volt a város földesura, a jelenlévő főpapi udvartartás révén a város építészetileg és kulturális szerepét tekintve a kezdetektől fontosnak számított.

A középkorban a vízpart mellett egy kiemelkedő részen megépült a váci vár. Szükség is volt rá, hiszen a város a történelmi Magyarország középpontjában volt, így a fontos hadiesemények mindig érintették. Így történt ez az 1241-es tatárjárás idején is, mikor a mongolok az ott biztonságot kereső lakossággal együtt felégették a vártemplomot és a püspöki udvartartás épületeit. A tatárok távozása után IV. Béla a délnémet vidékről hívott telepeseket az elnéptelenedett romok közé, akik az addigi központtól északabbra telepedtek le, a város mai főtere köré és itt építették fel saját hagyományaik szerint a Szent Mihály tiszteletére szentelt plébániatemplomot, intézményeiket, lakóházaikat.

A 14-15. században a nagyhírű humanista püspök, Báthory Miklós hozott békét a városnak: szobrászokat, festőket, építészeket hívott Vácra. A békés virágzásnak a törökdúlás vetett véget: a várost többször megostromolta mindkét fél, de végül török kézre jutott, és csak 1686-ban szabadult fel végleg.

Az újjáépítést a Rákóczi-szabadságharc és az 1731-es tűzvész is hátráltatta, így a mai barokk város csak a 18. század második felére alakulhatott ki. A reformáció térhódításának hatására a 18. században a püspök megtiltotta a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását, ami a református lakosság kitelepüléséhez vezetett: a református telepesek a ma már a város részét képező Kisvác néven alapítottak jobbágytelepet.

Pest-Vác vasútvonal megnyitása

Mindeközben a város élénk fejlődésnek indult: a 18. század második felének meghatározó püspökei (Migazzi Kristóf és Althann Mihály) folyamatosan fejlesztették a várost. A '40-es évek elején pusztító pestisjárvány megállítására emelték a Szent Rókus Kápolnát, 1745-re befejeződtek a Piarista templom építési munkálatai, 1755-re pedig megépült a Domonkos rend temploma is, melyet – használóinak fehér öltözéke után – a nép Fehérek templomának nevezett el. 1764-ben Mária Terézia személyesen látogatott Vácra, kinek tiszteletére Vácon megépítették az ország máig egyetlen Diadalívét. Az uralkodónő azonban gyanakodva fogadta az ajándékot, így látogatásakor nem mert áthajtani a Kőkapu alatt, kocsisával kikerültette. 1766-ra megépült a Vác kincsestárának is nevezett Ferences templom, 1772-re pedig befejeződött a mai püspöki palota építése is, Migazzi Kristóf nevét pedig bárki megtalálhatja a Váci székesegyház szentélyét kutatva.

A Szentháromság-szobor

A 19. században iparosodásnak indult a város, a céheket manufaktúrák majd gyárak váltották fel. 1846-ban megnyílt a Vácot Pesttel összekötő első magyar vasútvonal , amiért azonban a váci kereskedők korántsem lelkesedtek annyira, mint mondjuk Petőfi, hisz a gyors összeköttetés a nagyvárossal a helyi kereskedelem visszaszorulását hozta.

Az 1848-49-es szabadságharc két nagy csatája zajlott Vácon, melyeknek a város déli kapujánál, a Hétkápolna közelében állítottak emléket. A kiegyezést követően a századfordulóra megindult a polgárosodás, sportklubok, önképző körök és virágzó helyi sajtó jellemezte a várost.

A második világháború végén súlyos károkat szenvedett, 1944 december 8-án foglalta el a szovjet hadsereg.

A 20. század két világháborúja után, az 1950-es évekre megváltozott a város szerkezete: a város addig gerincét képző egyházi intézményrendszert az állam erőszakkal háttérbe szorította, a főbb intézmények irányítását átvette. A felduzzadó lakosság (munkások érkeztek az újonnan alapított bányába) kiszolgálására lakótelepeket építettek.

A rendszerváltás után az egyház szerepe ismét nőni kezdett, és növekszik ma is. Az ipar leépítése miatt megszűnt munkahelyek lehetőséget adtak a város visszaalakulására. Az egyház révén ismét megjelent a felsőoktatás, és felújították az egyházi tulajdonba visszakerült ingatlanokat is.

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye része volt 1950-ig, amikor is a vármegyéket megyékké alakították.

Az 1990-es évek legelején egy pap a Fehérek temploma alatti elfeledett pincében 18. századi múmiákra és gyönyörűen festett koporsókra lelt. A lelet világviszonylatban egyedülálló, a múmiák a pince által teremtett környezetben hihetetlen jó állapotban konzerválódtak. A vizsgálatok kimutatták, hogy a múmiák közül némelyik életében (feltételezések szerint génmutáció révén) rezisztens volt különböző halálos betegségekre.

2006-ban átadták az átépített, megszépült Március 15. teret.

Vác címere és zászlaja [szerkesztés]

A helyiek által gyakran csak „Kőkapu” néven emlegetett, Mária Terézia tiszteletére emelt Diadalív.

A város címerének és zászlajának alkotásáról és használatának szabályozásáról Vác Város Tanácsa 4/1989./XII.12./ sz. rendelete szól. ([2])

HUN Vác COA.jpg

A címer története [szerkesztés]

Az 1075-ben kiadott garamszentbenedeki apátság alapító levele szól a "Vác várában" lévő Szent Mária Püspökségről, s a korabeli gyakorlat szerint ezzel egy időben székeskáptalanok is szerveződtek. A váci káptalan 1268-beli pecsétjén szerepel először a koronás Szűz Mária ülő helyzetben, balján a gyermek Jézussal.

Az 1457-ben használatos pecséteken gyermekét dajkáló koronás Szűz Mária ül, aki kezében királyi pálcát tart, s lábainál holdnegyed látható. Ez 1526-ban annyiban változott, hogy Szűz Mária jobb válla mellett egy sas, bal válla fölött egy csillag van ábrázolva.

A váci hegyes torony

A káptalani pecsét mintájára készítette el a város polgársága a középkorban használt pecsétnyomóját. Az 1689-es pecsét kerek mezőjében a holdsarlón trónoló glóriás Szűz Máriát látjuk, jobbján a gyermek Jézussal, aki jobb kezével keresztet emel, anyja bal vállán liliomos jogart nyugtat, s a holdsarló mellett két oldalt kinövő szár jobb csúcsán kettő természetes liliom fölött fehér galamb, bal csúcsán három természetes liliom.

A megújuló főtér

Püspök-Vác 1743-ban vésett pecsétjén szerepel először pajzsra emelt címerkép. (Címerről csak akkor beszélhetünk, ha a címerképet pajzson ábrázoljuk.) Ez a pajzsforma azért figyelemre méltó, mert majd az 1902-től 1949-ig használt pecséteken tűnik fel, sőt ez lesz az 1970-ben újonnan tervezett címerkép hordozója is.

Püspök-Vác, Káptalan-Vác 1859-ben történt egyesítése után Vác városa továbbra is megtartotta régi címerét. Az 1929-ig forgalomban levőkben a pajzs felső peremére öt lombos rangjelző korona kerül.

Vác a kompról

1949-ben a belügyminiszter megszüntette az addig használt ősi címereket. Vác városa 1970-ben határozta el új címer létrehozását, (kőkapuval, három kéménnyel) melyet 1989-ben módosított az alábbiak szerint:

Az egykori váci vár falának maradványai

A címer leírása (1. §) [szerkesztés]

"Barokkizárt pajzs kék mezőjében ezüst holdsarlón trónoló Szűz Mária kék palástban, vörös ruhában. Bal térdén a mezítelen, aranyglóriás gyermek Jézussal, ki bal kezében arany országalmát tart. Anyja jobb kezével jobb vállain arany liliomos jogart nyugtat. A hold sarló jobb csúcsánál két-, a bal csúcsánál három ezüst liliom. A pajzson ötlombos arany címerkorona van."

A zászló leírása (2. §) [szerkesztés]

"A város zászlója vízszintesen vörös és kék (vörössel és kékkel vágott). A zászló középtengelyében, az árboc felőli harmadában a város címere látható. A zászlót arany rojt szegélyezi."

Demográfiai adatok [szerkesztés]

Nemzetiségi kötődés: magyar: 94,9%; cigány: 1,3%; német: 0,5%; román: 0,1%; szlovák: 0,5%; ukrán: 0,1%; ismeretlen, nem válaszolt: 4,5%

Vallás: római katolikus: 59,4%; görög katolikus: 0,7%; református: 9,3%; evangélikus: 3,1%; más egyházhoz, felekezethez tartozik: 1,4%; nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 14,4%; ismeretlen, nem válaszolt: 11,5%

Gazdaság [szerkesztés]

A váci ferences templom főoltára
A váci székesegyház freskója
A váci székesegyház

Az iparosodás kezdetei az újkorban [szerkesztés]

Az egykori kereskedőváros életében a vasút megépülése jelentős átalakulást hozott. A helyi kereskedelem a közeli pesti piac miatt háttérbe szorult, míg a helyi ipar a vasút megjelenésével hangsúlyosabb szerephez jutott.

Ma is működő büntetés-végrehajtási intézete (Váci Fegyház és Börtön) – ahol a fogvatartottakat a kezdeti időktől termelőmunkával foglalkoztatják – 1855-ben létesült.

A pártállam idején [szerkesztés]

A kommunista hatalomátvétel után az országban zajló iparosítási hullám még inkább iparvárossá tette Vácot: Dunai Cementmű (DCM) néven alakult meg a Naszályban bányászott mészből cementet készítő vállalat, a vasút szárazföld felőli oldalán öntöde alakult, a pesti városvégénél pedig gumigyárat, fotokémiai gyárat (FORTE), hajógyárat és házgyárat hoztak létre és ezzel együtt megkezdődött a panel-lakótelepek építése is.

Napjainkban [szerkesztés]

Mára a város gazdasága ismét átalakulóban van: a régi állami monstrumok magántulajdonba kerültek, az egykor több ezer munkást foglalkoztató Dunai Cement Műből (DCM) Duna-Dráva Cement (DDC) lett, és az adminisztrációt végző személyzeten kívül szinte minden dolgozót elbocsátottak, gépek végzik a régi dolgozók munkáját. Az egykori Taurus gumigyár üzemeltetője a Henkel lett ami profilváltással is járt.

Gyorsforgalmi útja (M2) és tekintélyes múltja azonban ma is vonzóvá teszi a várost: 1990 óta komoly mértékű külföldi működőtőke települt be, s az újonnan épült ipari parkban a Zollner elektronikai gyár mellett az IBM üzemeiben is éjjel-nappal szerelik össze a számítógép-alkatrészeket.

Miközben a városhatárban winchestereket szerelnek össze, a belvárosban sem múlt el az idő változás nélkül: valamennyi nagyobb európai és magyar bank és biztosítótársaság rendelkezik fiókkal Vác "Váci utcájának" számító Széchenyi utcában.

2007-ben évtizedekig tartó folyamatos termelés után bezárták a nagymultú FORTE fotokémiai cikk-gyárat, mely a rendszerváltás előtt a szocialista blokk országait látta el fotokémiai termékekkel és amely munkahely miatt eredetileg megépült az egész alsóvárosi lakótelep.

Közlekedés [szerkesztés]

Searchtool right.svg  Bővebben: Vác tömegközlekedése

Turizmus [szerkesztés]

Minden évben turisták sokasága keresi fel Vácot, első sorban könnyű megközelíthetősége, gazdag történelme és a rengeteg látnivaló miatt. Feltétlenül érdemes a túrázóknak sétálni egyet a főtéren, a Duna-parton, megtekinteni a székesegyházat, a püspöki palotát, Magyarország egyetlen diadalívét, amit Mária Terézia tiszteletére emeltek a helyiek, a fehérek templomát, és a barátok templomát,ahol I. Géza király van eltemetve. Akit inkább a múzeumok érdekelnek, azok semmiképpen sem hagyják ki a híres Memento mori kiállítást, ahol különböző kriptaleletek és múmiák vannak kiállítva, az 1998-ban megnyitott állandó kiállítás a főtér egyik lakóházának középkori pincéjében nyert elhelyezést. Érdemes még a múzeumok közül megtekinteni a görög templomot, a Szent Mihály altemplomot, a Váci Székesegyház Kincstár és Egyházmegyei gyűjteményt és a Főtér galériát. Akiket érdekelnek a borok, azoknak külön csemege lehet a váci bormúzeum. Fürdőzésre is van lehetőség a váci strandon. A vonattal érkezők tekintsék meg az 1846-ban épített vasútállomást. A belvárosban tucatnyi étterem közül válogathat az éhes turista. A több napra érkezőknek ajánlott előre lefoglalni szállásukat, mert ezekből nincs sok Vácott.

Programok [szerkesztés]

Váci világi vigalom [szerkesztés]

A Váci világi vigalom Vác legnagyobb kulturális eseménye. A háromnapos fesztivál minden évben július utolsó hétvégéjén kerül megrendezésre. A népszerű sztárzenekarokon kívül lesznek komolyzenei koncertek, családi és gyermekprogramok és további szórakoztató programok. Minden évben nagy sikert arat a barokk jelmezverseny és a felvonulás. Minden évben tűzijáték zárja a hétvégét. A rendezvény ingyenes.

Európa fesztivál [szerkesztés]

Minden évben május elsején kerül megrendezésre az Európa fesztivál, ahol általában helyi zenekarok lépnek fel. A fesztivál ingyenes.

Főtéri zenés hétvégék [szerkesztés]

Minden nyáron, hétvégenként különböző koncerteket és kulturális rendezvényeket rendeznek a váci főtéren. A legjobb programok általában augusztus 20-án vannak.

Mária napi búcsú [szerkesztés]

A jelentős múlttal és hagyományokkal rendelkező váci Mária-napi búcsút minden évben megrendezi a Váci Egyházmegye. A búcsúban ünnepi szentmisét is rendeznek, a ligetben található hétkápolnánál, itt Beer Miklós váci püspök hirdet igét, ez előtt ünnepi körmenetre kerül sor. A búcsúhoz tartozik a Mária napi búcsúvásár. A váci Vásártéren mutatványosok produkcióival, kirakodóvásárral, ugráló-várral, körhintákkal, és különböző koncertekkel várják az érdeklődőket. Ez minden évben szeptember második hétvégéjén van megrendezve.

Látnivalók [szerkesztés]

Épületek [szerkesztés]

Vác este
A piarista templom oltára
Református lelkészlak
Vörös ház
A váci Duna

A Március 15. tér épületegyüttese:

A Konstantin tér épületegyüttese:

Templomok, rendházak:

További látnivalók, műemlékek:

  • Kőkapu (diadalív Mária Terézia tiszteletére, 18. század második fele)
  • Hegyes torony és római kori falmaradványok (a limes és a helyőrség után)
  • Gombás-patak barokk hídja (Kőszentes híd)
  • Vörösház
  • Honvéd-emlékmű
  • Vasútállomás épülete
A Püspöki palota.

Múzeumok, kiállítások [szerkesztés]

  • Bormúzeum - Váci Curia Borház & Borgyűjteménytár
  • Duna pArt Galéria
  • Főtér Galéria
  • Görög templom
  • Memento Mori
  • Modern Művészeti Gyűjtemény
  • Sporttörténeti Kiállítás
  • Szent Mihály Altemplom
  • Torony Galéria
  • Váci Értéktár - Közérdekű Muzeális Gyűjtemény
  • Váci Székesegyház Kincstár és Egyházmegyei gyűjtemény

Egyéb látnivalók [szerkesztés]

  • Posta park
  • Rózsakert (a Madách Imre Művelődési Központ mögött)
  • Duna-korzó (Liszt Ferenc, Ady Endre és József Attila sétány)
  • Zenepavilon
  • Naszály hegy barlangjai
  • Ártéri tanösvény
  • Váci Strandfürdő és Uszoda

Oktatási intézmények [szerkesztés]

Vác úgynevezett „iskolaváros”, környező Pest -és Nógrád megyei települések ifjú lakosai tartoznak a váci iskolakörzetbe.

Az Apor Vilmos katolikus főiskola.
A Boronkay György Műszaki Középiskola, Gimnázium és Kollégium épülete a Szérüskertben.
A székesegyház körül található a Piarista gimnázium, a zeneiskola, a Karolina, és a Hittudományi főiskola.

Általános Iskolák [szerkesztés]

Középiskolák [szerkesztés]

Főiskola [szerkesztés]

Zeneiskola [szerkesztés]

Vác a művészetekben [szerkesztés]

A megújult váci főtér.
Vácott született Schmidt József nyelvész

Film [szerkesztés]

  • Csendkút (rend. és í.: Pozsgai Zsolt) - játékfilm, 2007
  • Block-66 (rend.: Lóránt Demeter, í.: Füredi Zoltán) - játékfilm, 2009
  • A temetetlen halott (rend. és í.: Mészáros Márta) - játékfilm, 2004
  • Főtér: 41. adás - ismeretterjesztő

Televízió [szerkesztés]

Rádió [szerkesztés]

Sajtó [szerkesztés]

Testvérvárosai [szerkesztés]

Finnország Järvenpää, Finnország

Németország Donaueschingen, Németország

Franciaország Deuil-la-Barre, Franciaország

Románia Székelyudvarhely, Románia-(Erdély)

Izrael Givatayim, Izrael

Szlovákia Máriatölgyes (Dubnica nad Váhom), Szlovákia

Szlovákia Ipolyság, Szlovákia

Ukrajna Técső, Ukrajna

Törökország Sarıyer, Törökország

Egyéb együttműködések [szerkesztés]

Japán Jurihondzsó, Japán[3]

Híres váciak [szerkesztés]

Petőfi Sándor itt írta meg az Anyám tyúkja című versét 1848-ban.Jelenleg emléktábla díszeleg a házán
I. Géza magyar király itt, a Barátok templománál van eltemetve
Géza király szobra
Szent Hedvig szobra a főtéren

Itt élt [szerkesztés]

A váci főtér
A szentháromság-szobor

Itt halt meg, itt temették el [szerkesztés]

  • I. Géza magyar királyt Vácott temették el a mai Barátok Templomának (Szent Kereszt ferences templom, vagy más néven Vártemplom) helyén álló székesegyházban
  • Itt halt meg Kiss Ernő irodalomtörténész, piarista szerzetes,tanár
  • A váci börtönben halt meg 1952-ben Ereky Károly magyar miniszter és 1956-ban Ternegg Kálmán magyar katonatiszt

Sport [szerkesztés]

Vácnak, a Duna közelségének köszönhetően, több Kajak-Kenus, és evezős klubja van. A legismertebb váci kajak-kenus,ill. evezős olimpikonok: Kammerer Zoltán, Dónusz Éva, Gyulay Zsolt, Pető Tibor, Hirling Zsolt, Galambos Péter. A város labdarúgó csapata a legnagyobb sikerét 1994-ben érte el,amikor bajnok lett a Vác-Samsung, jelenleg a csapat Dunakanyar-Vác FC néven indul, a Magyar labdarúgó bajnokság másodosztályában, azon belül is a keleti régióban szerepel. A város legsikeresebb csapata a SYMA Váci NKSE női kézilabda csapat, amely a 2009–2010-es magyar női kézilabda-bajnokság (első osztály) 3. helyen végzett, jelenleg olyan nemzetközileg is elismert játékosai vannak a csapatnak,mint Kirsner Erika, Herr Orsolya, Temes Bernadett vagy Tápai Szabina, az edző Németh András. A váci férfi kézilabda csapat jelenleg a másodosztályban vitézkedik. A váci sportlétesítmények: Ligeti Stadion, Sportcsarnok, Uszoda, Strand, Műfüves pálya, Baseball pálya.

Lásd még [szerkesztés]

Kapcsolódó irodalom [szerkesztés]

  • Fejér Ferenc: Vác műemlékei képekben, Szerzői kiadás, Budapest, 1992
  • Alföldi Vilma, Czoma László, ...: Vác története I-II., Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 1983
  • Dercsényi Balázs (szerk.): Vác - Műemlékek, Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület, Budapest, 1985
  • Dercsényi Dezső: Vác, Magyar Helikon-Corvina, Budapest, 1974
  • Huba László: Vác és környéke, Pest Megyei Tanács Idegenforgalmi hivatala, Budapest, 1959
  • Huba László: Vác, Panoráma Kiadó, Budapest, 1975
  • Bánhidi László: Új váci kalauz, Váci Városvédők és Városszépítők Egyesülete, Vác, 1998
  • Dr. Gánti Tibor: Váci eltűnő szigetek, Vác Város Önkormányzata-Váci Múzeum Egyesület-Vác Város Környezetvédelméért Alapítvány-Vác Városért Alapítvány, Vác, 1994
  • Galambos Ferenc, Papp Rezső, ...: Vác és a Börzsöny vidéke, Magánkiadás, 1986
  • Ráduly Emil (szerk.): Váci könyvek 1-9. - (Új sorozat), Vak Bottyán Múzeum, Vác, 1981 és későbbi kiadások
  • Arany István (szerk.), Galambos Ferenc (szerk.), ...: Vác 25 éve, Vác Város Tanácsa, Vác, 1969
  • Dercsényi Dezső, Granasztói Pál: Vác, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1960
  • Jakus Lajos: A Rákóczi-szabadságharc Vác és környékén
  • Jakus Lajos: A török hódoltság emlékei Vácon
  • Horváth M. Ferenc: Vác '56 I-II. - Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában - Forrásgyűjtemény - Váci Történelmi Tár I., Vác Város Levéltára, Vác, 2006
  • Karcsú Antal Arzén: Vácz város története. Vácz, 1880-1888.[3]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ↑ Vác települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  2. ↑ Magyarország Helységnévtára, 2012 (magyar nyelven). KSH, 2012. január 1. (Hozzáférés: 2012. december 31.)
  3. ↑ http://www.hu.emb-japan.go.jp/hun/culture/city.htm

További információk [szerkesztés]

A festői Duna-part a zenepavilonnal.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vác témájú médiaállományokat.
m • v • sz
Pest megye városai
Pest megye címere
m • v • sz
A Váci kistérség települései

Acsa •  Csörög •  Csővár •  Galgagyörk •  Kismaros •  Kisnémedi •  Kosd •  Nagymaros •  Penc •  Püspökhatvan •  Püspökszilágy •  Rád •  Szokolya •  Sződ •  Sződliget •  Vác •  Vácduka •  Váchartyán •  Verőce
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vác&oldid=13524411”