Vác
| Vác | |||
| A váci székesegyház iskolák gyűrűjében: balra a Piarista Gimnázium és a Zeneiskola, jobbra pedig az Apor Vilmos Katolikus Főiskola és a Karolina Katolikus Általános Iskola. Balra lent pedig a Püspöki Palota a papi szemináriummal | |||
|
|||
| Mottó: Vác a Dunakanyar szíve | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség 2012-ig | Váci | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Fördős Attila (KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 2600 | ||
| Körzethívószám | 27 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 34 810 fő (2012. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 553,81 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 61,60 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 47,77641°, k. h. 19,13724° | |||
| é. sz. 47,77641°, k. h. 19,13724° | |||
| Vác weboldala | |||
Vác (szlovákul Vacov, németül Waitzen, olaszul Vaccia, szerbül Вац) város Pest megyében. A Dunakanyar központjaként ismert település Pest megye ötödik legnagyobb lélekszámmal rendelkező városa, egyúttal vonzó idegenforgalmi célpont – egyrészt 9 és fél évszázados történelme, másrészt gazdag kulturális élete miatt. Katolikus püspöki székhely.
Fekvése [szerkesztés]
A történelmi Magyarországon a Felvidék határának számító város a Dunakanyarban fekszik, a Duna folyam bal partján, a Naszály hegy lábánál. Budapest irányából könnyen megközelíthető autóval a 2-es főúton és az M2-es autóúton (volt 2/A gyorsforgalmi út), a Nyugati pályaudvarról 25 perc alatt zónázó vonatokkal a MÁV 70-es számú Budapest–Vác–Szob-vasútvonalán, autóbuszon vagy biciklivel a Duna mellett futó Budapest-Szob kerékpárúton, nyáron pedig a Budapest és Esztergom között közlekedő kirándulóhajókkal is. A Dunán egész évben közlekedő rév köti össze Tahitótfaluval, így Esztergom vagy Szentendre felől is megközelíthető a város. Amióta megépült a 2/A út (M2 autópálya), a Budapest – Ipolyság – Krakkó útvonal elkerüli a várost.
A Duna nagyban befolyásolja a város hangulatát. A belvárosi részen a parton parkosított területet alakítottak ki, a külváros partját pedig – a tilalom ellenére – strandolók százai töltik meg a meleg napokon.
Míg a szemközti parton a Pilis-hegység nyúlványai egészen a Budai-hegységig folytatódnak, a Naszály a Kárpátok Magyarországra átnyúló utolsó vonulatainak zárótagja. Így Váctól északra hegyek, Váctól dél felé pedig sík táj képe fogadja az erre járót.
-
A város Balassagyarmatról „kis pirossal” közelíthető meg. Iskolaidőszakban ezzel járnak be Vácra a Nógrád megyei diákok.
-
Július utolsó hétvégéjén megtelik a Duna-parti sétány turistákkal és helyiekkel, ekkor van a Váci Világi Vigalom.
Történelmi településrészek [szerkesztés]
A város közel 1000 éves története okán több városrészre osztható és azokon belül is léteznek területek, melyeket külön elneveztek. Településrészek térképe: [1]
- Alsóváros: Luxemburg, Burgundia.
- Belváros: Tabán.
- Kisvác: Krakó, Limbus, Iskolaváros (Szérűskert), Kőhíd, Buki.
- Deákvár: Lágyas, Kertváros, Törökhegy, Bácska, Papvölgy, Óváros, Lajostelep, Altány, Téglaház, Szentmihály.
- Derecske: Liget, Csatamező, Kisderecske.
- Hermány
- Mária-liget
- Sejce
Nevének eredete [szerkesztés]
Ma a nyelvészek többsége személynévből származó helynévnek tartja a város nevét. A Bécsi Képes Krónikában leírt legenda szerint 1074-ben, amikor a közelben vívott, a magyar trónöröklési rendet meghatározó csata előtt Géza és László herceg itt járt, a területet erdőség borította, amelyben egy Vác nevezetű remete élt, és róla kapta volna a város a nevét. Más elmélet szerint egy magyar törzsi névből (Vath) származik a név, de felmerült a "vác" szó, mint fontosabb települést, központot jelentő szláv eredetű kifejezés is.
Története [szerkesztés]
Kedvező adottságai miatt a terület évezredek óta lakott, már a honfoglalás korában is település volt a mai Vác helyén. A Váccal kapcsolatos első írásos említés 1074-ből származik, mikor az alsó-szászországi Yburg város évkönyve Watzenburg néven szól a városról. 1075-ből való a Garamszentbenedeki apátság alapítólevele, ebben Wac civitas néven szerepel a város.
A Váci Püspökség alapjait I. István király rakta le, a püspökséget mégis I. Géza alapításának tekintik. Ettől kezdve az egyház végig jelentős szerepet játszott a város életében. A mindenkori püspök volt a város földesura, a jelenlévő főpapi udvartartás révén a város építészetileg és kulturális szerepét tekintve a kezdetektől fontosnak számított.
A középkorban a vízpart mellett egy kiemelkedő részen megépült a váci vár. Szükség is volt rá, hiszen a város a történelmi Magyarország középpontjában volt, így a fontos hadiesemények mindig érintették. Így történt ez az 1241-es tatárjárás idején is, mikor a mongolok az ott biztonságot kereső lakossággal együtt felégették a vártemplomot és a püspöki udvartartás épületeit. A tatárok távozása után IV. Béla a délnémet vidékről hívott telepeseket az elnéptelenedett romok közé, akik az addigi központtól északabbra telepedtek le, a város mai főtere köré és itt építették fel saját hagyományaik szerint a Szent Mihály tiszteletére szentelt plébániatemplomot, intézményeiket, lakóházaikat.
A 14-15. században a nagyhírű humanista püspök, Báthory Miklós hozott békét a városnak: szobrászokat, festőket, építészeket hívott Vácra. A békés virágzásnak a törökdúlás vetett véget: a várost többször megostromolta mindkét fél, de végül török kézre jutott, és csak 1686-ban szabadult fel végleg.
Az újjáépítést a Rákóczi-szabadságharc és az 1731-es tűzvész is hátráltatta, így a mai barokk város csak a 18. század második felére alakulhatott ki. A reformáció térhódításának hatására a 18. században a püspök megtiltotta a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását, ami a református lakosság kitelepüléséhez vezetett: a református telepesek a ma már a város részét képező Kisvác néven alapítottak jobbágytelepet.
Mindeközben a város élénk fejlődésnek indult: a 18. század második felének meghatározó püspökei (Migazzi Kristóf és Althann Mihály) folyamatosan fejlesztették a várost. A '40-es évek elején pusztító pestisjárvány megállítására emelték a Szent Rókus Kápolnát, 1745-re befejeződtek a Piarista templom építési munkálatai, 1755-re pedig megépült a Domonkos rend temploma is, melyet – használóinak fehér öltözéke után – a nép Fehérek templomának nevezett el. 1764-ben Mária Terézia személyesen látogatott Vácra, kinek tiszteletére Vácon megépítették az ország máig egyetlen Diadalívét. Az uralkodónő azonban gyanakodva fogadta az ajándékot, így látogatásakor nem mert áthajtani a Kőkapu alatt, kocsisával kikerültette. 1766-ra megépült a Vác kincsestárának is nevezett Ferences templom, 1772-re pedig befejeződött a mai püspöki palota építése is, Migazzi Kristóf nevét pedig bárki megtalálhatja a Váci székesegyház szentélyét kutatva.
A 19. században iparosodásnak indult a város, a céheket manufaktúrák majd gyárak váltották fel. 1846-ban megnyílt a Vácot Pesttel összekötő első magyar vasútvonal , amiért azonban a váci kereskedők korántsem lelkesedtek annyira, mint mondjuk Petőfi, hisz a gyors összeköttetés a nagyvárossal a helyi kereskedelem visszaszorulását hozta.
Az 1848-49-es szabadságharc két nagy csatája zajlott Vácon, melyeknek a város déli kapujánál, a Hétkápolna közelében állítottak emléket. A kiegyezést követően a századfordulóra megindult a polgárosodás, sportklubok, önképző körök és virágzó helyi sajtó jellemezte a várost.
A második világháború végén súlyos károkat szenvedett, 1944 december 8-án foglalta el a szovjet hadsereg.
A 20. század két világháborúja után, az 1950-es évekre megváltozott a város szerkezete: a város addig gerincét képző egyházi intézményrendszert az állam erőszakkal háttérbe szorította, a főbb intézmények irányítását átvette. A felduzzadó lakosság (munkások érkeztek az újonnan alapított bányába) kiszolgálására lakótelepeket építettek.
A rendszerváltás után az egyház szerepe ismét nőni kezdett, és növekszik ma is. Az ipar leépítése miatt megszűnt munkahelyek lehetőséget adtak a város visszaalakulására. Az egyház révén ismét megjelent a felsőoktatás, és felújították az egyházi tulajdonba visszakerült ingatlanokat is.
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye része volt 1950-ig, amikor is a vármegyéket megyékké alakították.
Az 1990-es évek legelején egy pap a Fehérek temploma alatti elfeledett pincében 18. századi múmiákra és gyönyörűen festett koporsókra lelt. A lelet világviszonylatban egyedülálló, a múmiák a pince által teremtett környezetben hihetetlen jó állapotban konzerválódtak. A vizsgálatok kimutatták, hogy a múmiák közül némelyik életében (feltételezések szerint génmutáció révén) rezisztens volt különböző halálos betegségekre.
2006-ban átadták az átépített, megszépült Március 15. teret.
Vác címere és zászlaja [szerkesztés]
A város címerének és zászlajának alkotásáról és használatának szabályozásáról Vác Város Tanácsa 4/1989./XII.12./ sz. rendelete szól. ([2])
A címer története [szerkesztés]
Az 1075-ben kiadott garamszentbenedeki apátság alapító levele szól a "Vác várában" lévő Szent Mária Püspökségről, s a korabeli gyakorlat szerint ezzel egy időben székeskáptalanok is szerveződtek. A váci káptalan 1268-beli pecsétjén szerepel először a koronás Szűz Mária ülő helyzetben, balján a gyermek Jézussal.
Az 1457-ben használatos pecséteken gyermekét dajkáló koronás Szűz Mária ül, aki kezében királyi pálcát tart, s lábainál holdnegyed látható. Ez 1526-ban annyiban változott, hogy Szűz Mária jobb válla mellett egy sas, bal válla fölött egy csillag van ábrázolva.
A káptalani pecsét mintájára készítette el a város polgársága a középkorban használt pecsétnyomóját. Az 1689-es pecsét kerek mezőjében a holdsarlón trónoló glóriás Szűz Máriát látjuk, jobbján a gyermek Jézussal, aki jobb kezével keresztet emel, anyja bal vállán liliomos jogart nyugtat, s a holdsarló mellett két oldalt kinövő szár jobb csúcsán kettő természetes liliom fölött fehér galamb, bal csúcsán három természetes liliom.
Püspök-Vác 1743-ban vésett pecsétjén szerepel először pajzsra emelt címerkép. (Címerről csak akkor beszélhetünk, ha a címerképet pajzson ábrázoljuk.) Ez a pajzsforma azért figyelemre méltó, mert majd az 1902-től 1949-ig használt pecséteken tűnik fel, sőt ez lesz az 1970-ben újonnan tervezett címerkép hordozója is.
Püspök-Vác, Káptalan-Vác 1859-ben történt egyesítése után Vác városa továbbra is megtartotta régi címerét. Az 1929-ig forgalomban levőkben a pajzs felső peremére öt lombos rangjelző korona kerül.
1949-ben a belügyminiszter megszüntette az addig használt ősi címereket. Vác városa 1970-ben határozta el új címer létrehozását, (kőkapuval, három kéménnyel) melyet 1989-ben módosított az alábbiak szerint:
A címer leírása (1. §) [szerkesztés]
"Barokkizárt pajzs kék mezőjében ezüst holdsarlón trónoló Szűz Mária kék palástban, vörös ruhában. Bal térdén a mezítelen, aranyglóriás gyermek Jézussal, ki bal kezében arany országalmát tart. Anyja jobb kezével jobb vállain arany liliomos jogart nyugtat. A hold sarló jobb csúcsánál két-, a bal csúcsánál három ezüst liliom. A pajzson ötlombos arany címerkorona van."
A zászló leírása (2. §) [szerkesztés]
"A város zászlója vízszintesen vörös és kék (vörössel és kékkel vágott). A zászló középtengelyében, az árboc felőli harmadában a város címere látható. A zászlót arany rojt szegélyezi."
Demográfiai adatok [szerkesztés]
Nemzetiségi kötődés: magyar: 94,9%; cigány: 1,3%; német: 0,5%; román: 0,1%; szlovák: 0,5%; ukrán: 0,1%; ismeretlen, nem válaszolt: 4,5%
Vallás: római katolikus: 59,4%; görög katolikus: 0,7%; református: 9,3%; evangélikus: 3,1%; más egyházhoz, felekezethez tartozik: 1,4%; nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 14,4%; ismeretlen, nem válaszolt: 11,5%
Gazdaság [szerkesztés]
Az iparosodás kezdetei az újkorban [szerkesztés]
Az egykori kereskedőváros életében a vasút megépülése jelentős átalakulást hozott. A helyi kereskedelem a közeli pesti piac miatt háttérbe szorult, míg a helyi ipar a vasút megjelenésével hangsúlyosabb szerephez jutott.
Ma is működő büntetés-végrehajtási intézete (Váci Fegyház és Börtön) – ahol a fogvatartottakat a kezdeti időktől termelőmunkával foglalkoztatják – 1855-ben létesült.
A pártállam idején [szerkesztés]
A kommunista hatalomátvétel után az országban zajló iparosítási hullám még inkább iparvárossá tette Vácot: Dunai Cementmű (DCM) néven alakult meg a Naszályban bányászott mészből cementet készítő vállalat, a vasút szárazföld felőli oldalán öntöde alakult, a pesti városvégénél pedig gumigyárat, fotokémiai gyárat (FORTE), hajógyárat és házgyárat hoztak létre és ezzel együtt megkezdődött a panel-lakótelepek építése is.
Napjainkban [szerkesztés]
Mára a város gazdasága ismét átalakulóban van: a régi állami monstrumok magántulajdonba kerültek, az egykor több ezer munkást foglalkoztató Dunai Cement Műből (DCM) Duna-Dráva Cement (DDC) lett, és az adminisztrációt végző személyzeten kívül szinte minden dolgozót elbocsátottak, gépek végzik a régi dolgozók munkáját. Az egykori Taurus gumigyár üzemeltetője a Henkel lett ami profilváltással is járt.
Gyorsforgalmi útja (M2) és tekintélyes múltja azonban ma is vonzóvá teszi a várost: 1990 óta komoly mértékű külföldi működőtőke települt be, s az újonnan épült ipari parkban a Zollner elektronikai gyár mellett az IBM üzemeiben is éjjel-nappal szerelik össze a számítógép-alkatrészeket.
Miközben a városhatárban winchestereket szerelnek össze, a belvárosban sem múlt el az idő változás nélkül: valamennyi nagyobb európai és magyar bank és biztosítótársaság rendelkezik fiókkal Vác "Váci utcájának" számító Széchenyi utcában.
2007-ben évtizedekig tartó folyamatos termelés után bezárták a nagymultú FORTE fotokémiai cikk-gyárat, mely a rendszerváltás előtt a szocialista blokk országait látta el fotokémiai termékekkel és amely munkahely miatt eredetileg megépült az egész alsóvárosi lakótelep.
Közlekedés [szerkesztés]
Turizmus [szerkesztés]
Minden évben turisták sokasága keresi fel Vácot, első sorban könnyű megközelíthetősége, gazdag történelme és a rengeteg látnivaló miatt. Feltétlenül érdemes a túrázóknak sétálni egyet a főtéren, a Duna-parton, megtekinteni a székesegyházat, a püspöki palotát, Magyarország egyetlen diadalívét, amit Mária Terézia tiszteletére emeltek a helyiek, a fehérek templomát, és a barátok templomát,ahol I. Géza király van eltemetve. Akit inkább a múzeumok érdekelnek, azok semmiképpen sem hagyják ki a híres Memento mori kiállítást, ahol különböző kriptaleletek és múmiák vannak kiállítva, az 1998-ban megnyitott állandó kiállítás a főtér egyik lakóházának középkori pincéjében nyert elhelyezést. Érdemes még a múzeumok közül megtekinteni a görög templomot, a Szent Mihály altemplomot, a Váci Székesegyház Kincstár és Egyházmegyei gyűjteményt és a Főtér galériát. Akiket érdekelnek a borok, azoknak külön csemege lehet a váci bormúzeum. Fürdőzésre is van lehetőség a váci strandon. A vonattal érkezők tekintsék meg az 1846-ban épített vasútállomást. A belvárosban tucatnyi étterem közül válogathat az éhes turista. A több napra érkezőknek ajánlott előre lefoglalni szállásukat, mert ezekből nincs sok Vácott.
Programok [szerkesztés]
Váci világi vigalom [szerkesztés]
A Váci világi vigalom Vác legnagyobb kulturális eseménye. A háromnapos fesztivál minden évben július utolsó hétvégéjén kerül megrendezésre. A népszerű sztárzenekarokon kívül lesznek komolyzenei koncertek, családi és gyermekprogramok és további szórakoztató programok. Minden évben nagy sikert arat a barokk jelmezverseny és a felvonulás. Minden évben tűzijáték zárja a hétvégét. A rendezvény ingyenes.
Európa fesztivál [szerkesztés]
Minden évben május elsején kerül megrendezésre az Európa fesztivál, ahol általában helyi zenekarok lépnek fel. A fesztivál ingyenes.
Főtéri zenés hétvégék [szerkesztés]
Minden nyáron, hétvégenként különböző koncerteket és kulturális rendezvényeket rendeznek a váci főtéren. A legjobb programok általában augusztus 20-án vannak.
Mária napi búcsú [szerkesztés]
A jelentős múlttal és hagyományokkal rendelkező váci Mária-napi búcsút minden évben megrendezi a Váci Egyházmegye. A búcsúban ünnepi szentmisét is rendeznek, a ligetben található hétkápolnánál, itt Beer Miklós váci püspök hirdet igét, ez előtt ünnepi körmenetre kerül sor. A búcsúhoz tartozik a Mária napi búcsúvásár. A váci Vásártéren mutatványosok produkcióival, kirakodóvásárral, ugráló-várral, körhintákkal, és különböző koncertekkel várják az érdeklődőket. Ez minden évben szeptember második hétvégéjén van megrendezve.
Látnivalók [szerkesztés]
Épületek [szerkesztés]
A Március 15. tér épületegyüttese:
- Fehérek temploma és rendház
- Irgalmas rendi kórház és kápolna
- Városháza
- Nagypréposti Palota
- Görög templom és kiállítóhely
- Kuria
- Siketnémák Országos Intézete
A Konstantin tér épületegyüttese:
- Váci székesegyház
- Apor Vilmos Katolikus Főiskola épülete (korábban papnevelő intézet-szeminárium)
- Püspöki palota
- Papsarok épületei
- Váci Egyházmegyei Könyvtár
- Váci Püspöki és Káptalani Levéltár
- Kispréposti palota
- Piarista Gimnázium épületegyüttese
- Állami zeneiskola modern épülete
Templomok, rendházak:
- Piarista templom, rendház és noviciátus
- Ferences templom és rendház
- Református templom és lelkészlak
- Evangélikus templom és közösségi ház
- Hétkápolna-Országos búcsújáró hely
- Deákvári plébániatemplom
- Gombás-kápolna
- Kálvária
- Rókus kápolna
- Zsinagóga
További látnivalók, műemlékek:
- Kőkapu (diadalív Mária Terézia tiszteletére, 18. század második fele)
- Hegyes torony és római kori falmaradványok (a limes és a helyőrség után)
- Gombás-patak barokk hídja (Kőszentes híd)
- Vörösház
- Honvéd-emlékmű
- Vasútállomás épülete
Múzeumok, kiállítások [szerkesztés]
- Bormúzeum - Váci Curia Borház & Borgyűjteménytár
- Duna pArt Galéria
- Főtér Galéria
- Görög templom
- Memento Mori
- Modern Művészeti Gyűjtemény
- Sporttörténeti Kiállítás
- Szent Mihály Altemplom
- Torony Galéria
- Váci Értéktár - Közérdekű Muzeális Gyűjtemény
- Váci Székesegyház Kincstár és Egyházmegyei gyűjtemény
Egyéb látnivalók [szerkesztés]
- Posta park
- Rózsakert (a Madách Imre Művelődési Központ mögött)
- Duna-korzó (Liszt Ferenc, Ady Endre és József Attila sétány)
- Zenepavilon
- Naszály hegy barlangjai
- Ártéri tanösvény
- Váci Strandfürdő és Uszoda
Oktatási intézmények [szerkesztés]
Vác úgynevezett „iskolaváros”, környező Pest -és Nógrád megyei települések ifjú lakosai tartoznak a váci iskolakörzetbe.
Általános Iskolák [szerkesztés]
- Árpád Fejedelem Általános Iskola
- Földváry Károly Általános Iskola
- Juhász Gyula Általános Iskola
- Petőfi Sándor Általános Iskola
- Radnóti Miklós Általános Iskola
- Karolina Katolikus Általános Iskola
- Waldorf Általános Iskola
Középiskolák [szerkesztés]
- Boronkay György Műszaki Középiskola, Gimnázium és Kollégium
- I. Géza Király Közgazdasági Szakközépiskola és Karacs Teréz Kollégium
- Madách Imre Gimnázium
- Bernáth Kálmán Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola
- Selye János Humán és Zeneművészeti Szakközépiskola
- Király Endre Ipari Szakközépiskola,Szakiskola és Kollégium
- Táncsics Mihály Mezőgazdasági Szakképző Intézet
- Piarista Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium
Főiskola [szerkesztés]
Zeneiskola [szerkesztés]
Vác a művészetekben [szerkesztés]
Film [szerkesztés]
- Csendkút (rend. és í.: Pozsgai Zsolt) - játékfilm, 2007
- Block-66 (rend.: Lóránt Demeter, í.: Füredi Zoltán) - játékfilm, 2009
- A temetetlen halott (rend. és í.: Mészáros Márta) - játékfilm, 2004
- Főtér: 41. adás - ismeretterjesztő
Televízió [szerkesztés]
Rádió [szerkesztés]
Sajtó [szerkesztés]
- Váci hírnök A váci önkormányzat havilapja.
- Váci Napló
- Váci Polgár
- Dunakanyar régió
- Alsóváros
- Váci Hírhatár
Testvérvárosai [szerkesztés]
Székelyudvarhely, Románia-(Erdély)
Máriatölgyes (Dubnica nad Váhom), Szlovákia
Egyéb együttműködések [szerkesztés]
Híres váciak [szerkesztés]
- Almásy Pál magyar katona, a második világháború alatti, nyilasokkal szembeni ellenállás tagja
- Baross Zsuzsa kézilabdázó
- Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész
- Csányi János Jászai Mari-díjas színész
- Cservenák Péter fotóművész, helytörténész
- Dercsényi Dezső (1910–1987) Kossuth-díjas és Herder-díjas művészettörténész
- Dónusz Éva olimpiai bajnok kajakozó
- Fekete Balázs (AFC Feka) dobos, Anti Fitness Club
- Fekete Károly (1822-1889) gyógypedagógus, a váci siketnéma-intézet tanára (1842-1873), majd igazgatója (1874-1889).
- Fónay Márta (1914-1994) Jászai Mari-díjas színésznő
- Galambos Péter világbajnoki bronzérmes evezős
- Gánti Tibor (1933-2009) vegyészprofesszor és természetkutató, a kemotonelmélet megalkotója
- Gyulay Zsolt, kétszeres olimpiai bajnok kajakozó
- Hajnik Pál ügyvéd, politikus, 1848-as belügyi tanácsos, majd országos rendőrfőnök
- Haris Béla (1901–1979) magyar mérnök-alezredes. A gellérthegyi sziklaközpont, a budapesti metró, a budai Váralagút, kórházak és katonai létesítmények gépészeti berendezéseinek egyik tervezője
- Hirleman Bertalan zenész, zeneszerző(Bikini, Beatrice, EDDA)
- Hirling Zsolt világ- és Európa-bajnok evezős
- Jávorszky Ödön, orvos, irgalmas rendi szerzetes, a város kórházának névadója
- Jancsó Miklós filmrendező
- Kammerer Zoltán háromszoros olimpiai és háromszoros világbajnok kajakozó
- Katona Lajos (1862–1910) néprajzkutató, filológus, irodalomtörténész, az MTA tagja
- Kanyó Zsolt paralimpikon, világranglista 5. helyezett gerelyhajító
- Koren Gábor "korengaby" színész, előadóművész, író-költő, a FIX Formáció alapító tagja
- Lehotka Gábor (1938–2009) magyar orgonaművész, zeneszerző, orgonaszakértő
- Kovács Dénes hegedűművész
- Maklári József karnagy
- Mihalik Ábel zenész, Kispál és a Borz
- Pető Tibor kétszeres világbajnok evezős
- Pálinkás Levente "Lewy Brandy" zenész (dob és más ütőhangszerek, basszusgitár, billentyű), zeneszerző, hangmérnök, a Ladánybene 27 egykori tagja (1996-2010), a FIX Formáció alapító tagja
- Schmidt József (1868-1933) nyelvész,egyetemi tanár. Latin-magyar és magyar-latin szótárt szerkesztett
- Toldi Tamás aranylemezes dalszövegíró, énekes, zeneszerző
- Tragor Ignác jogász, helytörténet író
Itt élt [szerkesztés]
- Itt töltötte gyerekkorát, és itt tanult Rudolf Péter színész, Vác díszpolgára
- Vácon írta meg Petőfi Sándor az Anyám tyúkja című versét 1848-ban
- Itt élte utolsó éveit Kassai Vidor budapesti színész.
Itt halt meg, itt temették el [szerkesztés]
- I. Géza magyar királyt Vácott temették el a mai Barátok Templomának (Szent Kereszt ferences templom, vagy más néven Vártemplom) helyén álló székesegyházban
- Itt halt meg Kiss Ernő irodalomtörténész, piarista szerzetes,tanár
- A váci börtönben halt meg 1952-ben Ereky Károly magyar miniszter és 1956-ban Ternegg Kálmán magyar katonatiszt
Sport [szerkesztés]
Vácnak, a Duna közelségének köszönhetően, több Kajak-Kenus, és evezős klubja van. A legismertebb váci kajak-kenus,ill. evezős olimpikonok: Kammerer Zoltán, Dónusz Éva, Gyulay Zsolt, Pető Tibor, Hirling Zsolt, Galambos Péter. A város labdarúgó csapata a legnagyobb sikerét 1994-ben érte el,amikor bajnok lett a Vác-Samsung, jelenleg a csapat Dunakanyar-Vác FC néven indul, a Magyar labdarúgó bajnokság másodosztályában, azon belül is a keleti régióban szerepel. A város legsikeresebb csapata a SYMA Váci NKSE női kézilabda csapat, amely a 2009–2010-es magyar női kézilabda-bajnokság (első osztály) 3. helyen végzett, jelenleg olyan nemzetközileg is elismert játékosai vannak a csapatnak,mint Kirsner Erika, Herr Orsolya, Temes Bernadett vagy Tápai Szabina, az edző Németh András. A váci férfi kézilabda csapat jelenleg a másodosztályban vitézkedik. A váci sportlétesítmények: Ligeti Stadion, Sportcsarnok, Uszoda, Strand, Műfüves pálya, Baseball pálya.
Lásd még [szerkesztés]
- Váci Fegyház és Börtön
- Boronkay György Műszaki Középiskola, Gimnázium és Kollégium
- Apor Vilmos Katolikus Főiskola
- Váci Egyházmegye
- Váci Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálata
- Jávorszky Ödön Városi Kórház
- Vác-Újbuda LTC
- Vác tömegközlekedése
- Váci Világi Vigalom
- Esze Tamás Híradó Laktanya
Kapcsolódó irodalom [szerkesztés]
- Fejér Ferenc: Vác műemlékei képekben, Szerzői kiadás, Budapest, 1992
- Alföldi Vilma, Czoma László, ...: Vác története I-II., Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 1983
- Dercsényi Balázs (szerk.): Vác - Műemlékek, Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület, Budapest, 1985
- Dercsényi Dezső: Vác, Magyar Helikon-Corvina, Budapest, 1974
- Huba László: Vác és környéke, Pest Megyei Tanács Idegenforgalmi hivatala, Budapest, 1959
- Huba László: Vác, Panoráma Kiadó, Budapest, 1975
- Bánhidi László: Új váci kalauz, Váci Városvédők és Városszépítők Egyesülete, Vác, 1998
- Dr. Gánti Tibor: Váci eltűnő szigetek, Vác Város Önkormányzata-Váci Múzeum Egyesület-Vác Város Környezetvédelméért Alapítvány-Vác Városért Alapítvány, Vác, 1994
- Galambos Ferenc, Papp Rezső, ...: Vác és a Börzsöny vidéke, Magánkiadás, 1986
- Ráduly Emil (szerk.): Váci könyvek 1-9. - (Új sorozat), Vak Bottyán Múzeum, Vác, 1981 és későbbi kiadások
- Arany István (szerk.), Galambos Ferenc (szerk.), ...: Vác 25 éve, Vác Város Tanácsa, Vác, 1969
- Dercsényi Dezső, Granasztói Pál: Vác, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1960
- Jakus Lajos: A Rákóczi-szabadságharc Vác és környékén
- Jakus Lajos: A török hódoltság emlékei Vácon
- Horváth M. Ferenc: Vác '56 I-II. - Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában - Forrásgyűjtemény - Váci Történelmi Tár I., Vác Város Levéltára, Vác, 2006
- Karcsú Antal Arzén: Vácz város története. Vácz, 1880-1888.[3]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Vác települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
- ↑ Magyarország Helységnévtára, 2012 (magyar nyelven). KSH, 2012. január 1. (Hozzáférés: 2012. december 31.)
- ↑ http://www.hu.emb-japan.go.jp/hun/culture/city.htm
További információk [szerkesztés]
|
|||||||
|
|||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||


