Báthori Miklós (váci püspök)
| Báthori Miklós | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | ?1435 nem ismert |
| Elhunyt | 1506 nem ismert |
| Szülei | Báthori István |
| Munkássága | |
| Vallás | római katolikus egyház |
| Felekezet | római katolikus |
| Tisztség |
|
| Hivatal | Váci püspök |
| Elődje | Bátyai Vince |
| Utódja | Szelestei Gosztonyi János |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Báthori Miklós témájú médiaállományokat. | |
Ecsedi Báthori Miklós (1435? – 1506) váci püspök, a humanizmus jeles magyar képviselője. Építkezéseinek nagy része elpusztult, de emléke máig él.[1]
Élete[szerkesztés]
Báthori István, a várnai csatában elesett korábbi országbíró és Butkai Borbála fiaként született.[1] Öt fiú- és két lánytestvére volt.
Bolognában tanult Galeotto Marzio tanítványaként. 1469-től választott szerémi püspök, 1474-től haláláig váci püspök volt. Később is tartotta azokkal a kapcsolatot – Marsilio Ficino, Sebastiano Salvini –, akiket Itáliában megismert. Levelezett velük és Magyarországra hívta őket. Francesco Bandini a barátja volt, Marsilio Ficino a filozófiai munkáját ajánlotta neki, levelezett Guarino Veronese fiával, Battistával is.[1]
Kezdetben Mátyás király nagyra becsülte őt, váci építkezéseire a budai palotában dolgozó mestereket fogadta fel.[1] A püspök állandóan képezte magát, Ciceróját még a királyi tanácsba is magával vitte. Ficino egy leveléből tudjuk, hogy ő és a király is nagyon érdeklődőtt Platón iránt.[2] Igazi reneszánsz udvart épített ki, amelynek jelentősége különösen megnőtt Vitéz János esztergomi érsek 1472-es halála után. Ekkor már szívesebben tartózkodtak a humanisták Vácott, mint Esztergomban vagy Budán. Az 1480-as évek elején azonban a király megharagudott rá.[1]
Nógrádi birtokain is építkezett, a nógrádi várat az itáliai származású Traguinus Jakab építész tervei alapján kibővíttette és megerősíttette.[3]
Mátyás halála után Vácott főiskolát alapított, ahol az összes tudományt tanították olyan híres itáliai professzorok, mint Pescennio Francesco Negro és Bernardino d'Udine.[1]
1506. február 24-én hunyt el. Sírköve máshová beépítve fennmaradt, ennek feliratát egy korabeli feljegyzésből ismerjük.[1]
Jelentősége[szerkesztés]
Tevékenysége nyomán Vác békés virágzásnak indult, aminek csak a török hódítás vetett véget a 16. század végén. Udvara a művészetek fellegvára volt. Szobrászokat, festőket, építészeket hívott a városba. Írt egy verses történeti művet, amely azonban elveszett. Könyvtárának egyetlen hiteles darabját (Cicero: Tusculanarum quaestionum liber Tusculanumi kérdések könyve) ismerjük, de több más konkrét könyvről is sejtjük, hogy eredetileg az könyvtárát gazdagította.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f g h http://www.szepmagyarorszag.hu/magyar/oldalak/vaci_puspokseg/142/139/141/142/1/1
- ↑ http://mek.niif.hu/04700/04731/html/finaczyren0042/finaczyren0042.html
- ↑ Archivált másolat. [2011. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 18.)
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Horváth Alice: Báthory Miklós váci püspök (1474–1506) élete és kora.A Váci Egyházmegyei Gyűjtemény kiállításán bemutatott tárgyak és dokumentumok katalógusa; Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény, Vác, 2006 (Vácegyházmegye múltjából)
- Báthory Miklós váci püspök (1474–1506) emlékezete. Tanulmányok a "Váci Püspökség Báthory Emlékéve 2006" alkalmából rendezett konferencia anyagából; szerk. Horváth Alice; Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény, Vác, 2007 (Vácegyházmegye múltjából)
- Bánhidi László: A váci vár és élete Báthory Miklós püspök korában; s.n., s.l., 2007
| Előde: Bátyai Vince |
|
Utóda: Gosztonyi János |
