Váci utca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Váci utca
Budapest Vaci utca.jpg
A Váci utca a Vörösmarty tér felől
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Budapest
Városrész Belváros
Korábbi nevei Lipót uca, Fő utca, Városház tér, Városház utca, Rózsa utca, Tyúk utca
Nevezetes épületei Hét választófejedelem-ház, Angolkisasszonyok rendháza, Szent Mihály templom, Új városháza
Irányítószám 1052, 1056
Körzethívószám 01
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Váci utca  (Budapest)
Váci utca
Váci utca
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 33″, k. h. 19° 03′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 33″, k. h. 19° 03′ 11″

A Váci utca Budapest leghíresebb bevásárlóövezete, az V. kerületben található, a Vörösmarty teret köti össze a Vámház körúttal. Az utca és számos mellékutcája sétálóutcák.

Korábbi nevei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Pest városán észak-déli irányban végighaladó utca északi (a Kristóf tér és a Párizsi utca közötti) részét a török korban (XVI–XVII. század) Bécsi utca mahallénak, déli (a Szabadsajtó út és a a Fővám tér közötti) szakaszát pedig Nagy utca mahallénak nevezték. Északi végében állt a Váci kapu. A török hódoltság után, 1690-től a mai lefutás teljes hosszában Lipót utca (Leopoldgasse) lett a neve, majd az 1750-es évektől északi részét Váci utcának (Waitznergasse) hívták, de a Vörösmarty tér és a Piarista utca közötti szakaszt néha Fő utcának (Hauptgasse), a Szabadsajtó út és a Duna utca közötti részt pedig a Rózsa utcának (vagy térnek, Rosengasse/platz) is nevezték. A Szarka utca és a Vámház körút közötti déli szakasz a XIX. században Tyúk utca (Hühnergasse) néven volt ismert.

A Piarista utca és a Kígyó utca közé eső szakaszon 1913 előtt az utca térré szélesedett a Duna felé. Ezt volt Pest város főtere, amelynek déli oldalán állt a városháza. A XVIII. században általában Fő térnek (Hauptplatz), 1810-től Régi vásártérnek (Alte Marktplatz), majd XIX. században Városház térnek (Stadthausplatz), 1818-1849-ben pedig Szabadság térnek hívták. A Kígyó utca és a Szabadsajtó út közötti szakasz neve 1874-től Városház utca volt.

Mai nevét 1899-ben kapta, amikor az említett közterületeket egy utcává vonták össze.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Határai: Vörösmarty tér 2., Fővám tér 5.

A Hermész-kút a Fontana Áruház előtt

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A belvárost átszelő forgalmas Szabadsajtó út, mely az Erzsébet-hídra pesti hídfőjére vezet fel, két szakaszra osztja az utcát. Mindkét végén megtalálható az egykori városkapuk térkőbe illesztett alaprajza. (Váci kapu és a Belgrádi kapu) Az északi 1986 óta a Belváros első sétálóutcája, a déli szakasz pedig 1996-ban épült át sétálóutcává.

A Vörösmarty tértől a Szabadsajtó útig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tértől a Szabadsajtó útig vezet az utca északi része, mely élénk forgalmú sétálóutca – a közeli Andrássy úthoz hasonlóan – rengeteg elegáns üzlettel, étteremmel, régiség- és népművészeti boltokkal, melyeket szívesen látogatnak a turisták. Ezen a részen található a Pesti Színház és a Csók István Galéria, valamint az 1983-ban felállított Hermész-kút.

  • 4. szám: Hild József tervezte 1840-ben Bene Ferenc számára, háromemeletes 7 ablakos klasszicista lakóház.
  • 9. szám: ún. Hét választófejedelem-ház, volt Nákó-ház. Három épületes ház 15 ablakkal. Udvarán két oldalon emeletenként dóroszlopos folyosó van, másik felén ennek megfelelő féloszlopos tagolás. Lépcsőházában három allegorikus női aktszobor látható a 19. század második feléből. Klasszicista ház, Hild József tervezte egy régebbi fogadó helyére 1840-ben, Nákó József részére. A fogadó egykori dísztermében Liszt Ferenc hangversenyezett 1823-ban, 11 éves korában, sok bált is rendeztek benne. Már 1777-ben ismert volt, mint Zu den 7 Kurfürsten-szálló. Fogadó jellege 1840-ben megszűnt, majd 1862-től 1902-ig Nemzeti Szálló néven működött. Udvarát a hajdani Corso Mozi részére beépítették, ekkor épült át a bejárata is. Jelenleg a Pesti Színház működik a mozi helyén. Homlokzatának bal sarkában a híres szecessziós virágüzlet, a Philantia maradt meg e stílus emlékeként. A virágüzletet Kőrössy Albert tervezte 1909-ben
  • 10. szám: Háromemeletes, 10 ablakos klasszicista lakóház, a századfordulón üzletekkel bontották meg a földszintjét. A kapualja csehsüveg boltozatos, félköríves, fabábos korlátú lépcsőháza van. A lépcsőházban fején kosarat tartó női alak látható, udvari kőkonzolos függőfolyosói az első emeleten barokk (1800 körüli), a második emeleten klasszicista (1840 körüli) stílusúak.
  • 11. szám: ún. Thonet-ház, mezzanin+három emelet+padlásemeletes lakóház, 3 kettősablakos tengellyel, pirogránit díszítésű Zsolnay burkolólapokkal, kovácsoltvas erkélyrácsokkal, eredeti faportálokkal, a homlokzatot tagoló oszlopokon oszlopos baldachinok alatt szobrokkal. Az igen egyénien kialakított ház Lechner Ödön tervei szerint készült Pártos Gyula és Klein H. János közreműködésével 1888-tól 1890-ig, korai szecessziós stílusban.
  • 16. szám: Fontana Áruház (volt Aranypók-Konzumex Divatáruház) 1983-ban épült
  • 18. szám: Lakó- és üzletház 1910-ből, földszintjén az egykori Kosztelitz drogéria 1928-ban készült neobarokk portálja és berendezése.
Angolkisasszonyok (Congregatio Jesu) rendháza


A Szabadsajtó úttól a Vámház körútig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az utca déli része kevésbé forgalmas. Utcaképe sokat megőrzött a 19. századból, több klasszicista és eklektikus épület látható itt. Az utcának ebben a részében áll a volt angolkisasszonyok temploma és zárdája, valamint az új Városháza, amiben a főváros közgyűlése tartja üléseit.

  • 47/b. szám: Szent Mihály templom, amelyet a domonkosok építettek föl a XVIII. században, barokk stílusban. 1784-ben II. József király elvette a rend pesti templomát és kolostorát, és azokat 1787-ben az angolkisasszonyoknak adta. Az ő tevékenységüket a kommunista diktatúra tiltotta be 1950-ben. azóta a templom az Esztergomi Főegyházmegye önálló templomigazgatóságaként működik.
  • 50. szám: Kétemeletes klasszicista saroklakóház 6 ablakkal. A Váci utcai oldalán a ház 4-7-4 ablakos, középrizalitos homlokzatú főpárkánya kazettás, a középrizalit emeleti ablakai felett akrotérionos szemöldökpárkányok vannak. A régebbi ún. Frühwirt-féle házat 1837-ben Hild József építette át kétemeletesre Neumayer Tódor részére. Később Liedemann majd Calderoni látszerész háza volt.
  • 52. szám: A lakóházat 1910-ben Nagy és Benedict tervezte.
  • 55. szám: kétemeletes romantikus lakóház, homlokzatán 6 ablakkal. Emeleti ablakai falpillérekkel szegett edikulás keretezésűek. Korábbi emeletes lakóházból építette Diescher János 1847-ben Trifunovics János részére.
  • 57. szám: Kétemeletes, romantikus 7 ablakos lakóház 1855 tájáról. Főpárkánya konzolos, alatta medaillonok vannak. Kasselik Fidél építette emeletesre 1822-ben. Kétemeletesre alakításakor kapta romantikus külsejét, lépcsőháza eredeti kialakítású.
  • 62-64. szám: Új városháza, amely Steindl Imre terve szerint 1870-1875 között épült neoreneszánsz stílusban.'
  • 66. szám: a szerb egyházközség háza, háromemeletes gazdagon kiképzett eklektikus épület 9 ablakkal. Földszinti ablakai fölött páros puttók láthatók. Oszlopos, oromzatos kapukeretének oromzatán szobortalpazat van, ezen egykor Szent György szobra állt. Kertjében áll a pesti szerb templom. Az épületet Weber Antal tervezte 1874-ben.
  • 76. szám: a háromemeletes romantikus lakóházat Pan József építette Vomberger Mátyás részére 1861-ben.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Wikimedia Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Váci utca témájú kategóriát.
  • Székely András: Budapest
  • Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1993. 584–586. o. ISBN 963-05-6411-4
  • Budapest teljes utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)