Váci utca
A Váci utca Budapest leghíresebb bevásárlóövezete, az V. kerületben található, a Vörösmarty teret köti össze a Vámház körúttal. Az utca és számos mellékutcája sétálóutcák.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Korábbi nevei
1690-től a mai lefutás teljes hosszában Lipót utcának (Leopoldgasse) hívták. Az 1750-es évektől Waitznergasse (néha Fő utcának is nevezték) a Vörösmarty tér és a Pesti Barnabás utca közötti szakasz. A Pesti Barnabás és a Piarista utca közé eső része Hauptplatz (Fő tér) a XVIII. században, Alte Marktplatz (Régi Vásártér) 1810-től, Stadthausplatz (Városház tér) a XIX. században, Szabadság tér 1848-49-ben. 1874-től Városház utca a Kígyó utca és a Szabad sajtó út között. Rosenplatz/gasse (Rózsa tér/utca) a XVIII. századtól a Szabad sajtó út és a Duna utca között. 1690-től 1899-ig Leopoldgasse (Lipót utca) a Duna utca és a Szarka utca között. Hühnergasse (Tyúk utca) a XIX. századtól a Szarka utca és a Vámház körút között. Nagy utca mahalle a Szabad sajtó út és a Fővám tér között a XVI-XVII. századtól, Bécsi utca mahalle a XVI-XVII. századtól a Párizsi utca és a Kristóf tér között.
Több közterület összevonásából alakult ki 1899-ben, ekkor kapta jelenlegi nevét is. Északi végében állt a Váci kapu.
[szerkesztés] Fekvése
Határai: Vörösmarty tér 2., Fővám tér 5.
[szerkesztés] Leírása
A belvárost átszelő forgalmas Szabad Sajtó út, mely az Erzsébet-hídra pesti hídfőjére vezet fel, két szakaszra osztja az utcát. Minkét végén megtalálható az egykori városkapuk térkőbe illesztett alaprajzai. (Váci kapu és a Belgrádi kapu) Az északi 1986-óta a belváros első sétálóutcája, a déli szakasz pedig 1996-ban épült át sétálóutcává.
[szerkesztés] A Vörösmarty tértől a Szabad Sajtó útig
A tértől a Szabad Sajtó útig vezet az utca északi része, mely élénk forgalmú sétálóutca, rengeteg elegáns üzlettel, étteremmel, régiség- és népművészeti boltokkal, melyeket szívesen látogatnak a turisták. Ezen a részen található a Pesti Színház és a Csók István Galéria, valamint az 1983-ban felállított Hermész-kút.
[szerkesztés] Jelentős épületei
4. szám: Hild József tervezte 1840-ben Bene Ferenc számára, háromemeletes 7 ablakos klasszicista lakóház.
9. szám: ún. Hét választófejedelem-ház, volt Nákó-ház. Három épületes ház 15 ablakkal. Udvarán két oldalon emeletenként dóroszlopos folyosó van, másik felén ennek megfelelő féloszlopos tagolás. Lépcsőházában három allegorikus női aktszobor látható a 19. század második feléből. Klasszicista ház, Hild József tervezte egy régebbi fogadó helyére 1840-ben, Nákó József részére.
A fogadó egykori dísztermében Liszt Ferenc hangversenyezett 1823-ban, 11 éves korában, sok bált is rendeztek benne. Már 1777-ben ismert volt, mint Zu den 7 Kurfürsten-szálló. Fogadó jellege 1840-ben megszűnt, majd 1862-től 1902-ig Nemzeti Szálló néven működött. Udvarát a hajdani Corso Mozi részére beépítették, ekkor épült át a bejárata is. Jelenleg a Pesti Színház működik a mozi helyén. Homlokzatának bal sarkában a híres szecessziós virágüzlet, a Philantia maradt meg e stílus emlékeként. A virágüzletet Kőrössy Albert tervezte 1909-ben
10. szám: Háromemeletes, 10 ablakos klasszicista lakóház, a századfordulón üzletekkel bontották meg a földszintjét. A kapualja csehsüveg boltozatos, félköríves, fabábos korlátú lépcsőháza van. A lépcsőházban fején kosarat tartó női alak látható, udvari kőkonzolos függőfolyosói az első emeleten barokk (1800 körüli), a második emeleten klasszicista (1840 körüli) stílusúak.
11. szám: ún. Thonet-ház, mezzanin+három emelet+padlásemeletes lakóház, 3 kettősablakos tengellyel, pirogránit díszítésű Zsolnay burkolólapokkal, kovácsoltvas erkélyrácsokkal, eredeti faportálokkal, a homlokzatot tagoló oszlopokon oszlopos baldachinok alatt szobrokkal. Az igen egyénien kialakított ház Lechner Ödön tervei szerint készült Pártos Gyula és Klein H. János közreműködésével 1888-tól 1890-ig, korai szecessziós stílusban.
11/b szám: Lahne lakó- és üzletház, Révész Sámuel és Kollár József tervezte 1912-ben.
14. szám: Kőrössy Albert tervezte lakó- és üzletház 1913-ból.
16. szám: Fontana Áruház (volt Aranypók-Konzumex Divatáruház) 1983-ban épült
18. szám: Lakó- és üzletház 1910-ből, földszintjén az egykori Kosztelitz drogéria 1928-ban készült neobarokk portálja és berendezése.
20. szám: Taverna szálloda 1985-ben épült
21. szám: Zászlós irodaház 1985-ben épült. Az épületet (a Tavernával együtt) Finta József és Csizmár Gyula tervezte.
[szerkesztés] A Szabad Sajtó úttól a Vámház körútig
Az utca déli része kevésbé forgalmas. Utcaképe sokat megőrzött a 19. századból, több klasszicista és eklektikus épület látható itt. Az utcának ebben a részében áll a volt angolkisasszonyok temploma és zárdája, valamint az új Városháza.
[szerkesztés] Jelentős épületei
42. szám: Korányi-ház, első emeletén Korányi Sándor orvosprofesszor egykori lakásának eredeti berendezése. A házat Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervezte 1908-ban.
47. szám: Angolkisasszonyok rendháza, jelenleg a Congregatio Jesunak és a Budapesti Corvinus Egyetem Heller Farkas Szakkollégiumának ad otthont.
50. szám: Kétemeletes klasszicista saroklakóház 6 ablakkal. A Váci utcai oldalán a ház 4-7-4 ablakos, középrizalitos homlokzatú főpárkánya kazettás, a középrizalit emeleti ablakai felett akrotérionos szemöldökpárkányok vannak. A régebbi ún. Frühwirt-féle házat 1837-ben Hild József építette át kétemeletesre Neumayer Tódor részére. Később Liedemann majd Calderoni látszerész háza volt.
52. szám: A lakóházat 1910-ben Nagy és Benedict tervezte.
55. szám: kétemeletes romantikus lakóház, homlokzatán 6 ablakkal. Emeleti ablakai falpillérekkel szegett edikulás keretezésűek. Korábbi emeletes lakóházból építette Diescher János 1847-ben Trifunovics János részére.
56–58. szám: 1910.ben ifj. Ray Rezső tervezte.
57. szám: Kétemeletes, romantikus 7 ablakos lakóház 1855 tájáról. Főpárkánya konzolos, alatta medaillonok vannak. Kasselik Fidél építette emeletesre 1822-ben. Kétemeletesre alakításakor kapta romantikus külsejét, lépcsőháza eredeti kialakítású.
59. szám: kétemeletes, 4 ablakos klasszicista saroklakóház. Klasszicista folyosórácsai és lépcsőháza van, udvara közös az 57-es számmal. Zotani Lőrinc építette 1837-ben Rottenbiller Lipót számára.
66. szám: a szerb egyházközség háza, háromemeletes gazdagon kiképzett eklektikus épület 9 ablakkal. Földszinti ablakai fölött páros puttók láthatók. Oszlopos, oromzatos kapukeretének oromzatán szobortalpazat van, ezen egykor Szent György szobra állt. Kertjében áll a pesti szerb templom. Az épületet Weber Antal tervezte 1874-ben.
76. szám: a háromemeletes romantikus lakóházat Pan József építette Vomberger Mátyás részére 1861-ben.
80. szám: 1912-ben tervezte Bőhm Henrik és Hegedűs Ármin.
[szerkesztés] Források
- Székely András: Budapest
- Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1993. 584–586. o. ISBN 963-05-6411-4
- Budapest teljes utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)
