Vácrátót
| Vácrátót | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség 2012-ig | Veresegyházi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Garamszegi Géza[1] | ||
| Irányítószám | 2163 | ||
| Körzethívószám | 28 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1849 fő (2011. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 102,55 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 18,05 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Vácrátót
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Vácrátót
Pozíció Pest megye térképén
|
|||
| é. sz. 47° 42′ 39,24″, k. h. 19° 14′ 7,08″ | |||
| Vácrátót weboldala | |||
Vácrátót község Pest megyében, a Veresegyházi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Vácrátót az Alföld északi részén található Veresegyházi-medencében fekszik. Keleten a Gödöllői-dombság, délen a fóti Somlyó-hegy és a Kő-hegy, északon a Cserhát peremén húzódó Kígyós-dombsor, végül nyugat felől a gödi lapály határolja. Vácrátót határának északi része a Gödöllői-dombsághoz, déli része pedig a Pesti-síkság hordalékkúpjához tartozik. Az alacsonynak mondható dombos vidék széles medencéjében a középkorban lesüllyedt mészkőrögöket homok, az északi peremvidéki Kígyós-dombsort pedig lösz fedte be. A folyami eredetű homokot még a jégkorszak idején szállította ide az ős-Duna, valamint a Börzsöny illetve a Cserhát felől érkező vízfolyások, majd a jégkorszak utáni száraz felmelegedés idején a hordalék nagyrészt futóhomokká alakult. A későbbi, csapadékosabb időszakban a homokbuckákat jórészt megkötötte a növénytakaró, azonban a kopárabb területeken a homok mozgása még napjainkban is tart. Az ősi növényzetet legnagyobb részben a tölgyesek alkották: a löszös helyeken tatárjuharos lösztölgyesek nyomai lelhetők fel, a magasabb ártereken pedig a tölgy-kőris-szil ligeterdő nyomait találhatjuk meg. A dús cserjeszinten jellemzőek voltak a különböző galagonyafélék, a gyepszinten pedig a boglárkák és a keltikék.
Története [szerkesztés]
Nevezetességei [szerkesztés]
A nemzetközi hírű Vácrátóti botanikus kert évente mintegy százezer látogatót fogad. Az országban itt található meg a legnagyobb növényrendszertani gyűjtemény, amelyben az üvegházban és a sziklakertben látható egzotikus növényeken kívül megcsodálhatjuk a kert kiemelkedően gazdag fa- és cserjegyűjteményét, valamint a Biblia növényeit bemutató kert-kompozíciót is.
Helyi szokások [szerkesztés]
Vácrátóton a mai napig élnek a temetéssel kapcsolatos helyi népszokások. Míg régen a halottak mellett tartottak siratást és virrasztást a hozzátartozók, mára a közös imádkozás vált általánossá, melyet télen a halottak lakásán, nyáron kint a temetőben tartanak meg.
Képgaléria [szerkesztés]
-
Vigyázó kastély, Vácrátót
-
-
-
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Vácrátót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
Forrás [szerkesztés]
- Száz magyar falu könyvesháza sorozat Vácrátót, Írta: Böőr László és Szabó Attila, Szerkesztette: Egey Tibor
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Vácrátót hivatalos honlapja
- Vácrátót információs oldala
- Vácrátót az utazom.com honlapján
- Térkép Kalauz – Vácrátót
- Légifotók Vácrátótról
- Vácrátót.lap.hu
- Irány Magyarország
- Vácrátót weboldal-gyűjtemény
 |
Ez a Pest megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
|||||
