Pécel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pécel
Pécel - Palace.jpg
Ráday-kastély
Pécel címere
Pécel címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Gödöllői
Kistérség Gödöllői
Jogállás város
Polgármester Szöllősi Ferenc[1]
Irányítószám 2119
Körzethívószám 28
Népesség
Teljes népesség 15 123 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 348,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 43,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pécel  (Magyarország)
Pécel
Pécel
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 26″, k. h. 19° 20′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 26″, k. h. 19° 20′ 27″
Pécel  (Pest megye)
Pécel
Pécel
Pozíció Pest megye térképén
Pécel weboldala

Pécel város Pest megyében, a Gödöllői járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pécel a Gödöllői-dombság északnyugati felén fekszik. Nyugati irányban Budapest XVII. kerületével, északkeleti irányban Isaszeggel, délről pedig Maglóddal határos.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pécel területe, miként azt a határában talált régészeti leletek is bizonyítják, már az időszámítás előtti korszakban is lakott volt. Találtak itt többek között kő-, bronz- és rézkori leleteket is. Pécel neve szláv eredetű, Öt falu a magyar jelentése. A név időrendi keletkezése csak becsülhető, valószínűleg a honfoglalás idejére datálható. Első okleveles említése 1338-ból származik Pechel-i Demeter, Pest megyei szolgabíró családnevében. Domokos pap és János plébános 1345-ben alapították a város első iskoláját. A 14. században a nem helyi eredetű Péceliek birtoka. Ebben az időben a Rákos-patakon már több vízimalom is működött. A török idők alatt végig lakott hely volt, csak a tizenöt éves háborúban néptelenedett el. A falu a 18. században a Fáy és a Ráday család birtoka volt. Ráday Pál a birtokközpontját is ide építette. Az anyakönyvezés 1719-ben kezdődött meg. Pécel a 19. század közepén vesztette el városi rangját, melyet 1996-ban visszanyert.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fáy-kastély[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fáy György 1910 körül építette az eklektikus stílusú kastélyát, amiben a neobarokk elemek dominálnak. Az oromzatot a Fáy család címere díszíti. Az épületet a II. világháború után mezőgazdasági iskolává alakították.

Ráday-kastély[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ráday Pál, II. Rákóczi Ferenc diplomatája 1722-1730 között építette első, a mai kastély részét képező péceli kúriáját. Fia, Ráday Gedeon 1755-1774 között ezt barokk stílusú kastéllyá bővítette. Az átalakítást a gödöllői Grassalkovich-kastély építője, Mayerhoffer András, valamint fia, János végezték. 1825. március 30-án leégett. A család anyagi gondjai miatt 1872. december 30-án nyilvánosan elárverezték. Ekkor került a Kelecsényi család birtokába, ahol állapota folyamatosan romlott. A második világháború után a MÁV helyreállíttatta, és kórháznak használta az épületet. 1998-ban a MÁV átadta a Műemlékek Állami Gondnokságának. A falfestményeket Haraszti Margit és Hoffer Andrea restaurálták. A kastély napjainkban is látogatható.

Református templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A református templom a 18. században épült, legutóbb 2007-ben volt felújítva. Műemléki védelem alatt áll, a Ráday-kastély szomszédságában található.

Villanegyed[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Prónay kúria
  • Bárczy-kúria
  • Erdey–Grúz-kúria
  • Zsigmondy-kúria
  • Francsek–Dávid-kúria. A "Bagolyvár" néven is ismert, lakóházként használt jókora nyaralóvillát idősebb Francsek Imre (1864-1920), a Közmunkatanács főmérnöke építette az 1900-as évek legelején, és a család - öt gyerekkel - attól kezdve ott töltötte a nyarakat. A tornyos, tágas villában valaha szép kis kápolna is volt. Többszintes, zegzugos udvara állandóan zengett a kölykök csatazajától. Az akkori pesti felső-középosztály divatos nyaralóhelyévé előlépett Pécel Indiának becézett negyede ezekről, a helyiek szemében nagyon egzotikus, fura épületekről kapta a nevét. A nyaralók jól ismerték egymást, Pesten is rendszeresen összejártak. (Így történt, hogy amikor Francsek Imre 1909-ben megözvegyült, a nyaralószomszéd és jó barát Bárczy István polgármester húga, Sacher Eleonóra hozzáment feleségül, s amikor tíz évvel később ő maga is meghalt, az öt árvát - köztük ifjabb Imrét, a Széchenyi-fürdő majdani építészét - Bárczyék navigálták el a diplomákig és házasságkötésekig.)

A jómódú nyaralók sokat tettek a falu fejlesztéséért: kevesen emlékeznek rá, de Francsek Imre nyilvános uszodát is épített Pécelen. Ennek ma már nyoma sincs. A villát a felnőtt gyerekek a húszas években adták el a Dávid családnak, tőlük pedig valószínűleg egyszerűen elkobozták az államosításkor. Mára nagyon lepusztult, jobb oldali szárnyát megcsonkították. Öt-hat család lakik benne, igen szűkös körülmények között. Kár érte.[3]

  • Pekáry-kúria
  • Prónai-kúria
  • Szemere–Keiner-kúria
  • Kovásznai Kovács-kúria

Itt született[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pécel az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérváros[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Pécel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. (A Francsek-Dávid kúriáról szóló cikk szerzője Francsek Imre dédunokája, Saly Noémi. Az adatok közvetlen családi forrásokból származnak.)
  4. Csáth Géza: Rozi. MEK. (Hozzáférés: 2014. március 16.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]