Pécel
| Pécel | |||
| Ráday-kastély | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség | Gödöllői | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Szöllősi Ferenc[1] | ||
| Irányítószám | 2119 | ||
| Körzethívószám | 28 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 15 198 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 348,26 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 43,64 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Pécel weboldala | |||
Pécel város Pest megyében, a Gödöllői kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Pécel a Gödöllői-dombság észak-nyugati felén fekszik. Nyugati irányban Budapest XVII. kerületével, északkeleti irányban Isaszeggel, délről pedig Maglóddal határos.
[szerkesztés] Megközelítése
- gépkocsival
- Budapest irányából a Rákoskeresztúrról induló Péceli úton
- 31-es útról nyíló bekötőúton
- Isaszeg felől műúton
- M0-s autóútról
- vasúttal
- a Budapest–Hatvan vasútvonalon
[szerkesztés] Története
Pécel területe, miként azt a határában talált régészeti leletek is bizonyítják, már az időszámítás előtti korszakban is lakott volt. Találtak itt többek között kő-, bronz- és rézkori leleteket is. Első okleveles említése 1338-ból származik Pechel-i Demeter, Pest megyei szolgabíró családnevében. Domokos pap és János plébános 1345-ben alapították a város első iskoláját. A XIV. században a nem helyi eredetű Péceliek birtoka. Ezidőben már a Rákos-patakon vízimalom is működött. A török idők alatt végig lakott hely volt, csak a tizenöt éves háborúban néptelenedett el. A falu a XVIII. században a Fáy és a Ráday család birtoka volt. Ráday Pál a birtokközpontját is ide építette. Az anyakönyvezés 1719-ben kezdődött meg. Pécel a XIX. század közepén vesztette el városi rangját, melyet 1996-ban visszanyert.
[szerkesztés] Nevezetességei
[szerkesztés] Fáy-kastély
Fáy György 1910 körül építette az eklektikus stílusú kastélyát, amiben a neobarokk elemek dominálnak. Az oromzatot a Fáy család címere díszíti. Az épületet a II. világháború után mezőgazdasági iskolává alakították.
[szerkesztés] Ráday-kastély
Ráday Pál, II. Rákóczi Ferenc diplomatája 1722-1730 között építette első, a mai kastély részét képező péceli kúriáját. Fia, Ráday Gedeon 1755-1774 között ezt barokk stílusú kastéllyá bővítette. Az átalakítást a gödöllői Grassalkovich-kastély építője, Mayerhoffer András, valamint fia, János végezték. 1825. március 30-án leégett. A család anyagi gondjai miatt 1872. december 30-án nyilvánosan elárverezték. Ekkor került a Kelecsényi család birtokába, ahol állapota folyamatosan romlott. A 2. világháború után a MÁV helyreállítatta, és kórháznak használta az épületet. 1998-ban a MÁV átadta a Műemlékek Állami Gondnokságának. A falfestményeket Haraszti Margit és Hoffer Andrea restaurálták. A kastély napjainkban is látogatható.
[szerkesztés] Református templom
A református templom a XVIII. században épült, legutóbb 2007-ben volt felújítva. Műemléki védelem alatt áll, a Ráday-kastély szomszédságában található.
[szerkesztés] Villanegyed
- Bárczy-kúria
- Erdey–Grúz-kúria
- Zsigmondy-kúria
- Francsek–Dávid-kúria. A "Bagolyvár" néven is ismert, lakóházként használt jókora nyaralóvillát idősebb Francsek Imre (1864-1920), a Közmunkatanács főmérnöke építette az 1900-as évek legelején, és a család - öt gyerekkel - attól kezdve ott töltötte a nyarakat. A tornyos, tágas villában valaha szép kis kápolna is volt. Többszintes, zegzugos udvara állandóan zengett a kölykök csatazajától. Az akkori pesti felső-középosztály divatos nyaralóhelyévé előlépett Pécel Indiának becézett negyede ezekről, a helyiek szemében nagyon egzotikus, fura épületekről kapta a nevét. A nyaralók jól ismerték egymást, Pesten is rendszeresen összejártak. (Így történt, hogy amikor Francsek Imre 1909-ben megözvegyült, a nyaralószomszéd és jó barát Bárczy István polgármester húga, Sacher Eleonóra hozzáment feleségül, s amikor tíz évvel később ő maga is meghalt, az öt árvát - köztük ifjabb Imrét, a Széchenyi-fürdő majdani építészét - Bárczyék navigálták el a diplomákig és házasságkötésekig.)
A jómódú nyaralók sokat tettek a falu fejlesztéséért: kevesen emlékeznek rá, de Francsek Imre nyilvános uszodát is épített Pécelen. Ennek ma már nyoma sincs. A villát a felnőtt gyerekek a húszas években adták el a Dávid családnak, tőlük pedig valószínűleg egyszerűen elkobozták az államosításkor. Mára nagyon lepusztult, jobb oldali szárnyát megcsonkították. Öt-hat család lakik benne, igen szűkös körülmények között. Kár érte.[3]
- Pekáry-kúria
- Prónai-kúria
- Szemere–Keiner-kúria
- Kovásznai Kovács-kúria
[szerkesztés] Itt született
- 1768-ban Ráday Pál bíró
- 1841-ben Ráday Gedeon hadügyminiszter
- 1785-ben Szemere Pál költő, író
[szerkesztés] Testvérváros
[szerkesztés] Képgaléria
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Pécel Önkormányzatának honlapja
- Pécel a Vendégvárón
- Térkép Kalauz – Pécel
- Légifotók Pécelről
- Péceli hírek, információk
- Pécel.lap.hu - linkgyűjtemény
- Pécelinfo.hu - információs portál
- Pécel műemlékei
|
|||||||

